Mosolyóvó hely
Az embernek saját elveszejtéséhez éppen annyi energiára van szüksége, mint a megtartásához. Ez a meglepő igazság megmutatja, milyen hallatlanul fontos az életkedv, amely a fogyó életerőt is pótolni tudja, a csüggedést ellensúlyozza. Olyan jelességeket köszöntünk, akiknek életidő-naptárában jövőre betelik a kerek hetven év. Azokat tehát, akik ennyi hosszú éven át állták a sarat egy visszás korban, mely a jobb életminőséghez minden korábbinál előnyösebb kereteket teremtett, ugyanakkor a puszta megmaradásnak sem kedvezett, s a természettől kapott vagy az elme és a kéz megfeszített munkájával, fáradságosan létrehozott értékeket, életeket is játszi könnyűséggel vetett pusztulásba.
Miből merítették hozzá a kitartást? – ezt szeretnénk kihámozni azoknak a párhuzamos életvallomásaiból, akik 1935 tavaszán-nyarán-őszén-telén látták meg a világnak e táján a napvilágot. Kinek-kinek egy-egy jelképes pálcát szeretnénk kérni a magyar társadalomtól, olyat, amilyet a Távol-Keleten volt szokás adni a hajlott korúaknak, királyi nádpálcát, mely mindenkit arra int, hogy kötelező tisztelettel viseltessen irántuk.
Csak hát persze, ahogyan Márai Sándor írja, a fiatalság mindig királyi – az öregség mindig koldus. Önáltatásokat leleplező, eligazodáshoz jó stratégiákat ajánló könyvében, az Öregek kalauzában Nagy Endre így írja le az elkeserítő érzést: az élet folyása egyszerűen belesikkad az öregség Szaharájába. Az öregség megmaradt annak az irdatlan pusztaságnak, amilyennek a természettől kaptuk. „Sőt Platón korától, amikor az aggastyánok köré áhítatos tisztelettel gyülekeztek az ifjú tanítványok, eljutottunk a máig, amikor a kor hetyke uralkodó szava, hogy: »helyet a fiataloknak!«”
Iván László a Mindentudás Egyetemén meggyőzően érzékeltette, hogy az öregedés és az öregség jegyében telő században a fenntartható egészség, a megelőzés, az egyénre szabható egészségügyi és szociális ellátás, nem utolsósorban a hosszabb élettartam értékirányult életminőségének kihívása kerül előterébe. A hosszú öregség és/vagy örök ifjúság régi kérdése újult formában.
Mert szédítő a fiatalság varázsa. A jóléti országokban idegméreggel (botoxszal) csalnak mosolyt a ráncos arcra. A befecskendezett hatóanyag elzsibbasztja, átmenetileg megbénítja a mimikai izmokat. A kúrát időnként meg kell ismételni. Mellékhatásként a kezelt terület közelében újabb ráncok keletkezhetnek. A merev, kifejezéstelen faarc kialakulásának veszélye is fennáll.
Amikor ezen az esten jubilánsainkat családias bankettjükön élőben köszöntjük, mindennapos bajainkra vigasz – mint sok hányattatásukra talán nekik is –, ha nálunk és tőlük sehol nem műmosoly lesz, amit arcukon viszontlátunk.
Az öregedő szív elixírjei közé sorolják a fekete ribiszkét, a galagonyát, a homoktövist, a macskagyökeret, a medvehagymát, a rozmaringot, a szúrós gyöngyajkat, a páfrányfenyőt. Mi az évkönyvünket is annak szánjuk, elixírnek. Mert kell egy elixír és kell az óvó hely – igazi mosolyóvó hely –, azoknak, akiknek legtöbbjébe hatvan éve az óvóhely emléke vésődött legmélyebben.
(Bognár Antal)
2004. december – VI. évfolyam 10. szám
Hetvenhat jeles hetvenes
Január
Baska József festőművész (Dernő, 1935. január 2.)
Földy Ferenc neveléspszichológus (Felsőkelecsény, 1935. január 5.)
Sz. Egyed Emma szobrász (Kőtelek, 1935. január 12.)
Medgyesi Mária színész (Budapest, 1935. január 13.)
Devich Sándor hegedűművész, egyetemi tanár (Szeged, 1935. január 19.)
Chochol Károly fotóművész (Budapest, 1935. január 27.)
Dallos Szilvia színész (Budapest, 1935. január 30.)
Február
Sváby Lajos festő (Abádszalók, 1935. február 4.)
Vajda Mihály filozófus (Budapest, 1935. február 10.)
Bodó Györgyi színész (?, 1935. február 25.)
Gombkötő Gábor újságíró (Szombathely, 1935. február 25.)
Március
Funk Miklós irodalomtörténész (Kiskunhalas, 1935. március 1.)
Szopori Nagy Lajos műfordító, irodalomtörténész (Alszopor, 1935. március 2.)
Elekes Ferenc költő, újságíró (Siménfalva, 1935. március 4.)
Havas Ferenc táncművész (Budapest, 1935. március 12.
Terényi Ede zeneszerző (Marosvásárhely, 1935. március 12.)
Zsolnai József tanító, nyelvész, pedagógiai kutató (Ásotthalom, 1935. március 12.)
Szőke György irodalomtörténész (Budapest, 1935. március 29.
Április
Czeizel Endre orvosgenetikus (Budapest, 1935. április 3.)
Ezüst György festő (Békéscsaba, 1935. április 4.)
Záhorczik Nándor szobrász, restaurátor (Pécs, 1935. április 6.)
Rudas János pszichológus (Budapest, 1935. április 8.)
Lux Antal fotóművész (Soroksár, 1935. április 18.)
Vajda Béla rajzfilmrendező (Kisújszállás, 1935. április 24.)
Jászai László színész (Budapest, 1935. április 25.)
Május
Sipos Péter történész (Budapest, 1935. május 3.)
Fülöp Zsigmond színész (Miskolc, 1935. május 5.)
Csányi Vilmos biológus (Budapest, 1935. május 9.)
Hangay Zoltán történész, nyelvész (Budapest, 1935. május 9.)
Molcer Mátyás író (Szabadka, 1935. május 9.)
Révész Bertalan irodalomtörténész (Iske, 1935. május 14.)
Csirpák Emilné tanár (Predtyecsevo, 1935. május 15.)
Ember Judit filmrendező (Abádszalók, 1935. május 16.)
Urvári Sándor tornászedző, tanár (Szendrő, 1935. május 31.)
Június
Czigány Lóránt irodalomtörténész (Sátoraljaújhely, 1935. június 3.)
Käfer István irodalomtörténész (Budapest, 1935. június 3.)
Incze Béla bíró (Mezőtúr, 1935. június 8.)
Koltai János színész (Budapest, 1935. június 8.)
Finta József építész (Kolozsvár, 1935. június 12.)
Kara György nyelvész, orientalista (Budapest, 1935. június 23.)
Polonyi Péter sinológus (Budapest, 1935. június 23.)
Sári József zeneszerző (Lenti, 1935. június 23.
Július
Szekér Endre tanár, szerkesztő, irodalomtörténész (Budapest, 1935. július 3.)
Orosz István történész (Mád, 1935. július 16.)
Bedecs Éva újságíró (Budapest, 1935. július 17.)
Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész (Budapest, 1935. július 22.)
Gyémánt László festő, képgrafikus, fotós (Budapest, 1935. július 26.)
Kopeczky Lajos újságíró, riporter (Budapest, 1935. július 26.)
Augusztus
Simai Mihály költő (Medgyesegyháza, 1935. augusztus 14.)
Baráth Lajos író (Abaújkér, 1935. augusztus 18.)
Schőnerné Pusztai Ilona építész (Döbrököz, 1935. augusztus 18.)
Garai László pszichológus (Budapest, 1935. augusztus 29.)
Vissy Károly meteorológus (Miskolc, 1935. augusztus 30.)
Szeptember
Aradszky László táncdalénekes (Budapest, 1935. szeptember 20.)
Arday Lajos történész, politológus (Nyíregyháza, 1935. szeptember 24.)
Szabados Tamás rendező-operatőr (Székesfehérvár, 1935. szeptember 30.)
Október
Tőzsér Árpád költő, író, szerkesztő (Gömörpéterfalva, 1935. október 6.)
Czigány Magda művészettörténész, könyvtáros (Kalocsa, 1935. október 7.)
Ferdinandy György író, kritikus (Budapest, 1935. október 11.)
Katona Ádám irodalom- és nyelvtörténész (Dicsőszentmárton, 1935. október 12.)
Pethő Bertalan orvos, filozófus, pszichológus (Vaja, 1935. október 18.)
Gombáné Lábos Olga könyvtáros (Sátoraljaújhely, 1935. október 28.)
Kocsis Tamás újságíró (Budapest, 1935. október 30.)
November
Kozma Dezső irodalomtörténész, egyetemi tanár (Középlak, 1935. november 6.)
Kertész Alice tornász, edző (Budapest, 1935. november 17.)
Makovecz Imre építész (Budapest, 1935. november 20.)
Törőcsik Mari színész (Pély, 1935. november 23.)
Gyurkó Henrik bábművész (Miskolc, 1935. november 24.)
Halák László újságíró (Budapest, 1935. november 26.)
Mezei Gábor belsőépítész (Budapest, 1935. november 29.)
December
Pájer Emília iparművész (Bicske, 1935. december 5.)
Bertók László író (Vése, 1935. december 6.)
Zászlós Levente költő (Budapest, 1935. december 9.)
Ranschburg Jenő gyermekpszichológus (Budapest, 1935. december 19.)
Paizs László festő-szobrász (Szentpéterúr, 1935. december 26.)
Holl János színész (Budapest, 1935. december 30.)
Emlékezet
(Szakonyi Károly)
(Rácz Péter)
(Virág Ágnes)
Tárlat