E számunk képzőművész vendége Oláh Éva Arrè, a Vatikán első hivatalosan elfogadott „női” szobrászművésze, valamint kortárs olasz festőművészek: Franco Anselmi (1950, Vittorio Veneto, Treviso), Antonio Capoferri (1953, Costa Volpino, Bergamo), Vittorio Carradore (1963, San Bonifacio, Verona), Antonio Cendamo (1951, Sacile, Pordenone), Emidio Di Carlo (1939, Castel di Sangro, L’Aquila), Lino Dinetto (1927, Este, Padova), Remigio Giorgiutti (1931, Povoletto, Udine), Ugo Mainetti (1945, Tartano, Sondrio), Gianni Pizzinato (Aleph) (1946, Ormelle, Treviso) és Gabriella Santuari (1950, Trento).

„Olasziban születtem. Nagyvárad belvárosi negyedét hívták így. Ez a név kezdettől fogva sokat ígérően csengett a fülemben. Éreztem, hogy jelent valamit. Valamit a múltból? Valamit a jövőmből? Olasziban minden olaszi volt.” (Hubay Miklós)

„Több jel mutat arra, hogy Tasca közvetlenül a nagy firenzei siker után írta zenekari dalciklusát Petőfi költeményére. Noha nem tudjuk, Tascát milyen személyes ok ösztönözhette a hat Etelke-vers kiválasztására és megzenésítésére, de bizonyos, hogy a vállalkozást különös bravúrral vitte véghez, elkerülve a monotóniát, amit a gyászos alaphangulat eleve diktált volna.” (Herczog János)

„Az olasz művészet az évszázadok során megszokott módon a XX. században is megőrizte regionális jellegét, Itália-szerte kialakult központokhoz kötődő iskoláit, még ha a modernitásban legjellemzőbben »csupán« az észak–dél regionális (és társadalmi) ellentét feszül is. A »hely szelleme« tehát az évszázadok alatt megszokott módon továbbra is meghatározó maradt, és az olasz szakirodalom nem is próbálkozik szakítani ezzel a hagyománnyal.” (Balázs Katalin)

„Bartolomeo mester továbbra is várt. Hangszere, az általa feltalált piano-forte, azaz kalapácszongora hamarosan Európa valamennyi országába eljutott, dicsőséget s hírnevet szerezve számos hangszerkészítő mesternek. Bartolomeo Cristofori találmánya Franciaországon kívül csupán szülőhazájában, Itáliában nem nyert támogatást.” (Elek Szilvia)

„A meglehetősen bőbeszédű Umberto Eco már az adatokat és a történéseket is a társalgás kissé oldottabb nyelvén sorolja, négy oldalt is meghaladó tényhalmazát pedig egyenesen öniróniával zárja.” (Szénási Ferenc)

2006. október – VIII. évfolyam 8. szám
Ismerjük-e az olaszokat?

Franco Costabile • Pohárban rózsaszál

(Szénási Ferenc fordítása)

Évgyűrűk

Hubay Miklós • Olasz gyökereim Nagyváradon

Raffaele Nigro • A Basento tüzei

(Matolcsi Balázs fordítása)

Herczog János • Pierantonio Tasca (1858–1934)

Valerio Magrelli • Titkos becsvágyunk a ceruzalét • Orvostudomány: Dolly szeme • Ecce video

Vivian Lamarque • Gyermeki szárnya • Tej • Azt kérded mi van Viviannal • Az érinthetetlen férfi

Giuseppe Conte • A testem munkás • Anyag szülőanyánk

(Szénási Ferenc fordításai)

Giorgio Montefoschi • Idős író, fiatal író

(Sermann Eszter fordítása)

Andrea De Carlo • A csábítás technikái

Marco Lodoli • A mester

(Matolcsi Balázs fordításai)

Szénási Ferenc • Az olasz irodalom önéletrajza

Szócikkek az Olasz írók önlexikonából

(Aszódi Éva fordításai)

Antonio Donato Sciacovelli • Tizenöt év a bibliográfiák tükrében

Tárlat

Oláh Éva Arrè életrajza és szobrai

Olasz képzőművészek alkotásai

Balázs Katalin • Térkoncepciók

Szóvár

Tóth Orsolya • Az olasz konyha szavai a magyar nyelvben

Horváth Rea • A kis olasz

Hangszóló

Elek Szilvia • Piano-forte

Fénykör

Csáji Attila • Tejforralás frizsiderben

Gergely András • Boldog évek a kavargásban

Barcs János • Te honnan érkeztél? • Merengve

Fenyvesi Félix Lajos • Kialvó mécses • A temetés – 1989. június 16.

Bíró József • Palimnézis

Szabó Bogár Imre • Ott ülnek • Az út vége

Baán Tibor • Matrac

Király Farkas gyufa

Bogdán László • Orosz ábrándok

Tornai József • plutónium–239 • Ante-Dante • Hullámverés

Csokonai Attila • A test lámpása • Benáreszben volnék csak poéta

Ablak

Németh István Péter • Egy garabonciás számvetése a XXI. században

(Csokonai Attila • Dirádó)

    Könyvleletek

      Vincze Ferenc • Ember, emlékezet, történelem

      (Gutai István • Gyönyörű a szibériai erdő)

    Téka (Szilágyi Domokos)

      N. Pál József • Versbe szöktetett gyötrelem

      Balázs Imre József • „Lássuk, ki bírja tovább”

      Szilágyi Zsófia Júlia • Az alanyiság börtöne

    Emlékezet

      Szakolczay Lajos • Engedjétek hozzá a szavakat

      (Sütő András 1927–2006)

Szemadám György köszönti a hatvanöt éves Jankovics Marcellt

Mezey Katalin • Örökre rab • Mennyei Jeruzsálem

Káva Téka – Napút-füzetek 8.

Ladányi-Turóczy Csilla • Sünkő

(Bognár Éva Katinka illusztrációival)



Köszönjük Szénási Ferenc munkáját az olasz anyag összeállításában.


A szám megjelenését támogatta az Indesit Company Magyarország Kft.


és a Magyarországi Olasz Kultúrintézet