Antonio Donato Sciacovelli
Tizenöt év a bibliográfiák tükrében
Olasz irodalom – magyar olvasók: a jelenlegi helyzet (1990–2005)
Mint már több alkalommal említettem1, a magyar olvasók és az olasz irodalom rendszerváltozás utáni kapcsolata meglehetősen „szerteágazó”. Olyan évtizedek után, amelyekben az olvasmányokat a kommunista párt kultúrpolitikai szervei határozták meg, s amelyekben az állami kiadók válogatásainak pontos körülhatároltsága volt jellemző, a piac törvényei olyan „rendszert” kezdtek módosítani, amely bizonyos ellenállást tanúsított, mert mélyen gyökerezett a népesség néhány intellektuálisan aktív rétegében. Az eltelt másfél évtizedben a „rendelkezésre álló” írók száma is jócskán megnövekedett, mert a könyvkiadás nemcsak az újdonságok felé vette az irányt (nemcsak kortárs szerzőket jelentetett meg), hanem eladdig kevésbé ismert „klasszikusokat” is újra felfedezett. Létrehozott továbbá legalább egy jelentős, kétnyelvű sorozatot is (a Norannál a Leonardo Könyvek), amelyhez más, főképp gimnáziumi és egyetemi tanulmányokat elősegítő kiadványokat is csatlakoztatott (Eötvös József Kiadó), és ha e könyvek nincsenek is a forgalmazás középpontjában, meg kell jegyeznünk, hogy jelenlétük egy olyan sajátos szektor fejlődését jelzi, amely nem merül ki a polcok színes fedelű kiadványaiban (nyelvkönyvek, gyakorlófüzetek, ezerféle kisszótár és szógyűjtemény, melyek mindegyike más-más diákrétegnek készült), hanem olyan olvasók között is erősen terjeszti az eredeti nyelven olvasást, akik az adott idegen nyelvnek nincsenek teljes birtokában.
Az olasz irodalmi kiadványok változatosabb színképéhez a rendszerváltozás előttihez képest sokkal gazdagabb kritikai munkásság is társul: valósággal burjánzanak az új italianisztikai folyóiratok, melyek a különféle székhelyeken dolgozó italianistáknak (magyarországiaknak és külföldieknek is) több és jobb eszmecserére teremtettek alapot, csaknem valamennyi oktatót és kutatót összefogták, akik az italianisztikához közvetlenül vagy közvetve kötődő témákkal foglalkoznak. Elméleti fejtegetéseiket e szerzők most olyan periodikák hasábjain láthatják viszont, mint a Nuova Corvina (kiadója a Magyarországi Olasz Kultúrintézet), az Italianistica Debreceniensis (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, olasz tanszék), az Ambra (Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, romanisztika tanszék), a Verbum (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, Neolatin Nyelvek és Irodalmak Intézete) s legújabban az Annuario (2005-től L’Ape – Annuario, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, olasz nyelv és irodalom tanszék), s ezeken kívül az általánosabb tárgykörű folyóiratok (Helikon, Világosság) tematikus számaiban és egyes ide vonatkozó közleményeiben is.
A jelenlegi helyzet mérlege kétségkívül pozitív; ha ugyanis belelapozunk a Vig István által néhány éve publikált Bibliografia dell’italianistica in Ungheria (1945–1995) című kiadványba, azt látjuk, hogy a legáltalánosabb értelemben vett italianisztika terén – a magyar tudós-szerző kötete teljesebb szemléletű – a kiadványok és a publikációk fokozatos számbeli növekedése nem lassul, sőt, az új periodikáknak köszönhetően valóságos exponenciális növekedés van kialakulóban, amely a fogadókészségben ez idáig nem jeleskedő sajtótermékeket is képes bevonni a folyamatba. Főképp azoknak az irodalomtörténeti és komparatisztikai közleményeknek a nagy száma lenyűgöző, amelyek nemcsak magyar tudósoknak és egyetemistáknak szólnak, hanem nemzetközi olvasóközönségnek is (minthogy ezen írások közül nagyon sok olasz nyelven íródott).
Alább közölt bibliográfiám egyrészt azokat az olasz irodalmi műveket veszi számba, amelyek az utóbbi másfél évtizedben kötetben jelentek meg magyarul2, de nem előző kiadások újranyomásai vagy nagy klasszikusok fordításainak régebbi és ma is forgalomban levő kiadásai (Isteni Színjáték, Dekameron stb.); másrészt azokat az elméleti írásokat, amelyek vagy könyv alakban láttak napvilágot (monográfiák, gyűjteményes kötetek), vagy a következő folyóiratok cikkei, tanulmányai voltak: Nuova Corvina (NuCor), Ambra (Ambra), Italianistica Debreceniensis (ItDebr), Annuario, L’Ape – Annuario (Annuario), Verbum Analecta Neolatina (VerbAN), Dante Füzetek. A Magyar Dantisztikai Társaság Folyóirata (DanteF), Helikon (Helikon), Bár (Bár). Nem vettem fel listámra a recenziókat és azokat a cikkeket, tanulmányokat, amelyek más, olasz témájú írásoknak is gyakorta helyet adó folyóiratokban jelentek meg (Polisz, Mozgó Világ, Holmi, Magyar Napló stb.). Ha indokolnom kellene e döntést, mindenképpen egyfajta „gazdaságossági” elvvel igazolnám magam, mondván, hogy az itt bemutatott panoráma szorosan a magyarországi italianisztika termése, a kimaradt folyóiratok feladata pedig inkább olvasmányok és „olvasmányok olvasmányainak” a terjesztése. Hasonló okból maradtak ki szépirodalmi bibliográfiámból azok a regényrészletek, amelyeket főként a Nagyvilág közölt, nagy figyelmet fordítva az itáliai irodalmi életre és gyakran a teljes mű könyv formájú megjelenését is megelőlegezve. Tudatában vagyok annak, hogy ez elsősorban azokat a szerzőket sújtja, akik legfeljebb vers- vagy prózaantológiában szerepelhetnek, önálló kötetre nehezen számíthatnak, ám ez az általános számvetés, amelyre vállalkoztam, túlságosan elveszett volna a részletekben, ha az ilyesfajta egyedi közléseket is belevonjuk. Megtalálhatók viszont a felsorolásban a konferenciakötetek, a tudósok tiszteletére kiadott emlékkönyvek – többek között a Fogarasi-, Koltay-Kastner-, Klaniczay-, Sallay-, Kelemen-emlékkönyv –, amelyekben nemcsak irodalomelméleti vagy irodalomtörténeti tanulmányok szerepelnek, hanem az italianisztika más ágaihoz tartozók is; helyénvalónak találtam, hogy felsorolásukkal bemutassam, mennyi figyelmet fordítanak a tanszékek és az egyéb tudományos intézmények az olasz kultúra külföldi terjesztésére, s milyen értékes munkát folytattak és folytatnak tudományáguk terén.
Ám a jelentékeny forrásszűkítés ellenére is mintegy hatszáz bibliográfiai adat sorakozik ebben a kis számvetésben, negyven adat egy-egy évre, ami statisztikailag is hű képet ad a tudósok, fordítók, szerkesztők, kiadók odaadó munkájáról, mellyel a magyarhoz közvetlenül is kötődő olasz kultúrát terjesztik, jól tükrözve azt az áldásos hatást, melyet utóbbinak a keleti „rendszerváltozás”, a politikai és katonai gátak fokozatos eltűnése és az ezáltal erősödő közelség hozott. Sajnos a felsorolt kiadványok némelyike a „helyi” jelleg miatt nehezen fellelhető vagy megvásárolható, a nagy könyvtárakban azonban mindegyikük könnyűszerrel elérhető. Kicsiny, de becsvágyó közösségünk azt reméli, hogy eljön az az idő, amikor az érdeklődők elektronikus úton is hozzáférhetnek majd e tanulmányokhoz.
Szépirodalmi művek bibliográfiája
Agnello Hornby Simonetta: A márkiné (ford. Székely Éva), Budapest, Helikon, 2006, 383 o.
Aiolli Valerio: Én és a bátyám (ford. Szokács Kinga), Budapest, JAK L’Harmattan, 2006, 179 o.
Al cor gentil. Válogatás az olasz költészetből (ford. Újhegyi Mária, Ogonovsky Edit), Budapest, Eötvös, 1998, 137 o.
Alberoni Francesco: Szeretlek (ford. Fery Veronika), Budapest, Európa, 1998, 389 o.
Alighieri Dante: Az új élet (ford. Baranyi Ferenc), Budapest, Eötvös, 1996, 105 o.
Alighieri Dante: Ha el nem tűntél volna… Szonettek és más költemények (ford. Rónai Mihály András), Szeged, Szukits, 1995, 104 o.
Antologia della letteratura del Quattrocento (szerk. Vígh Éva, Tekulics Judit), Szeged, JATE Press, 2005, 320 o.
Aretino Pietro: Beszélgetések, avagy A hat nap (ford. Simon Gyula), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2002, 256 o.
Aretino Pietro: Beszélgetések. Az apácák élete. A hétérák tudománya. Pécs, Littera, 1990, 130 o.
Ariosto Ludovico: Az eszeveszett Orlando (ford. Simon Gyula), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, I–II, 1275 o.
Ariosto Ludovico: Szatírák (ford. Simon Gyula), Budapest, Eötvös, 1996, 124 o.
Az olasz irodalom antológiája (szerk. Madarász Imre), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 792 o.
Baricco Alessandro: City (ford. Gács Éva), Budapest, Helikon, 2006, 322 o.
Baricco Alessandro: Harag-várak (ford. Székely Éva), Budapest, Helikon, 2005, 205 o.
Baricco Alessandro: Novecento (ford. Gács Éva), Budapest, Helikon, 2005, 74 o.
Baricco Alessandro: Selyem (ford. Székely Éva), Budapest, Helikon, 1997, 100 o.
Baricco Alessandro: Tengeróceán (ford. Székely Éva), Budapest, Helikon, 2006, 197 o.
Baricco Alessandro: Vértelenül (ford. Székely Éva), Budapest, Helikon, 2005, 86 o.
Bellonci Maria: Intim reneszánsz (ford. Lukácsi Margit), Budapest, Európa, 2000, 548 o.
Boccaccio Giovanni: Harmónia és életöröm. Válogatás Petrarca, Boccaccio és Chaucer műveiből. Budapest, Interpopulart, 1993, 95 o.
Boiardo Matteo Maria: Orlando szerelemre lobbanása (ford. Simon Gyula), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2006, 848 o.
Bracciolini Poggio: Pajkos történetek (ford. Roboz Andor), Budapest, Pán, 1990, 186 o.
Bruck Edith: Gyönyörű romlásom (ford. Székely Éva), Budapest, Belvárosi, 1994, 187 o.
Bruck Edith: Római lakás haszonélvezettel (ford. Székely Éva), Budapest, Helikon, 1995, 144 o.
Buzzati Dino: Medvevilág Szicíliában (ford. Barna Imre), Budapest, Ab Ovo, 2004, 111 o.
Cajani Franco: A csoda parafrázisa (ford. Baranyi Ferenc), Budapest, Hungarovox, 2005, 158 o.
Cajani Franco: Időlovag, 1987–1988 (ford. Baranyi Ferenc), Budapest – Besana Brianza, Magyar Nemzeti Galéria – GR Edizioni, 1992, 229 o.
Calabrò Corrado: A feladó ismeretlen. Versek olasz és magyar nyelven (ford. Baranyi Ferenc), Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2000, 105 o.
Calvino Italo: Az egymást keresztező sorsok kastélya (ford. Szénási Ferenc), Budapest, Európa, 2000, 124 o.
Calvino Italo: Marcovaldo avagy A városi évszakok (ford. Balkó Ágnes, Telegdi Polgár István), Budapest, Nagyvilág, 2000, 151 o.
Calvino Italo: Palomar (ford. Szénási Ferenc), Budapest, Noran, 1999, 228 o.
Camilleri Andrea: A hegedű hangja (ford. Lukácsi Margit), Budapest, Bastei, 2002, 242 o.
Camilleri Andrea: A prestoni serfőző (ford. Lukácsi Margit), Budapest, Bastei, 2002, 238 o.
Camilleri Andrea: A víz alakja (ford. Kovács Noémi és Zaránd Kornél), Budapest, Mágus, 2004, 151 o.
Camilleri Andrea: Az agyagkutya (ford. Lukácsi Margit), Budapest, Bastei, 2001, 324 o.
Camilleri Andrea: Az uzsonnatolvaj (ford. Lukácsi Margit), Budapest, Bastei, 2001, 277 o.
Campanella Tommaso: A Napváros (ford. Sallay Géza), Szeged, Lazi, 2002, 152 o.
Cappellani Ottavio: Ki a fene Lou Sciortino? (ford. Garamvölgyi Katalin), Budapest, Partvonal, 2006, 216 o.
Capriolo Paola: A révész (ford. Csuvár Erzsébet), Budapest, Noran, 1999, 284 o.
Capriolo Paola: Híven szerettem (ford. Sermann Eszter), Budapest, Noran, 2002, 132 o.
Carducci Giosuč: Barbár ódák (ford. Simon Gyula), Budapest, Eötvös, 1996, 156 o.
Carducci Giosuč: Jambusok és epodoszok (ford. Simon Gyula), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2006, 364 o.
Casanova Giacomo emlékiratai (ford. Szerb Antal), Budapest, Atlantisz, 1998, 332 o.
Casati Modignani Sveva: Éjféli uzsonnák (ford. Székely Éva), Budapest, Maecenas, 2005, 326 o.
Collodi Carlo: Pinocchio kalandjai. Egy bábu története (ford. Szénási Ferenc), Budapest, Noran, 1999, 348 o.
D’Orta Marcello: Én, reméljük, megúszom: nápolyi elemisták dolgozatai Marcello D’Orta tanító gondozásában (ford. Magyarósi Girella), Budapest, Európa, 1991, 205 o.
D’Orta Marcello: Ha nem volna nagyapám, ki kéne találni: unokák mondták nagyszülőkről (ford. Magyarósi Girella), Budapest, Európa, 2001, 93 o.
D’arzo Silvio: Idegen bolt alatt (ford. Szénási Ferenc), Budapest, Noran, 1999, 112 o.
De Crescenzo Luciano: Helena, szerelmem, Helena (ford. Komlósi Éva), Budapest, Európa, 1993, 362 o.
De Crescenzo Luciano: Mintha csak tegnap történt volna (ford. Herczeg Ildikó), Budapest, Editio Mediterranica, 2005, 95 o.
Del Giudice Daniele: Nyugati atlasz (ford. Szénási Ferenc), Budapest, Noran, 2001, 345 o.
Delfini Antonio: Elbeszélések (ford. Schéry András, Pánczél Éva), Budapest, Noran, 1999, 232 o.
Della Casa Giovanni: Galateo (ford. Vígh Éva), Szeged, Lazi, 2004, 104 o.
Eco Umberto: A Foucault-inga (ford. Barna Imre), Budapest, Európa, 1992, 795 o.
Eco Umberto: A tegnap szigete (ford. Barna Imre), Budapest, Európa, 1998, 470 o.
Eco Umberto: Az új középkor (ford. Barna Imre et alii), Budapest, Európa, 1992, 240 o.
Eco Umberto: Bábeli beszélgetés (ford. Barna Imre), Budapest, Európa, 1994, 251 o.
Eco Umberto: Baudolino (ford. Barna Imre), Budapest, Európa, 2003, 542 o.
Eco Umberto: Gyufalevelek (ford. Barna Imre), Budapest, Európa, 2001, 317 o.
És mégis kopogtatnak. Modern olasz elbeszélések (ford. Faragó Éva et alii), Budapest, Nagyvilág, 1998, 303 o.
Europarnasszus: válogatott műfordítások (szerk., ford. Baranyi Ferenc), Budapest, K. u. K. Kiadó, 2001, 223 o.
Faletti Giorgio: Én gyilkolok (ford. Józsa Judit), Pécs, Alexandra, 2006, 462 o.
Fallaci Oriana: Insallah (ford. Kalotai Judit), Budapest, Etűd, 1995, 610 o.
Ferrante Elena: Amikor elhagytak (ford. Balkó Ágnes), Budapest, Magvető, 2005, 223 o.
Foscolo Ugo: Jacopo Ortis levelei. Versek. A síremlékek (ford. Berczeli Anzelm Károly), Budapest, Eötvös, 1997, 115 o.
Fraccaroli Arnaldo: Amerikai lányok (ford. Gáspár Miklós), Budapest, Rózsa, 1994, 259 o.
Francesco d’Assisi: Isten rabjai: Assisi Szent Ferenc, Jacopone da Todi, Celanói Tamás írásai és versei. Budapest, Interpopulart, 1993, 79 o.
Fresi Franco: A víz és a földek dalai (ford. Bistey András, Körmendi Lajos), Karcag, Barbaricum Könyvműhely, 1996, 54 o.
Gadda Carlo Emilio: A fájdalom tudata (ford. Nagy Ida), Budapest, Noran, 2000, 509 o.
Gasperini Brunella: Egy nő és egyéb állatfajták (ford. Schéry András), Budapest, Háttér, 1998, 218 o.
Gasperini Brunella: Én és ők. Egy férj feljegyzései (ford. Szabolcsi Éva), Budapest, Európa, 2005, 239 o.
Gasperini Brunella: Ő és mi. Egy feleség jegyzései (ford. Székely Éva), Budapest, Európa, 1995, 253 o.
Goldoni Carlo: A patikus: négy komédia (ford. Magyarósi Girella), Budapest, Európa, 2000, 334 o.
Goldoni Carlo: Vígjátékok (ford. Barna Imre, Magyarósi Gizella), Budapest, Európa, 1993, 341 o.
Guareschi Giovannino: Don Camillo és a fiatalok (ford. Bohus Péter), Budapest, Új Ember, 1995, 239 o.
Guareschi Giovannino: Don Camillo kisvilága (ford. Magyarósi Gizella), Budapest, Európa, 1990, 336 o.
Kagylócskám bizsereg. Válogatás az olasz erotikus irodalomból (szerk. Szénási Ferenc, ford. Ádám Péter et alii), Budapest, Noran, 2005, 289. o.
Kemeny Tomaso: Erdély aranypora (ford. Szkárosi Endre), Kolozsvár–Budapest, A Dunánál, 2005, 90 o.
Landolfi Tommaso: A két vénleány (ford. Lukácsi Margit), Budapest, Noran, 1999, 144 o.
Lanza Elda: Rapszódia: szerelem négy húrra (ford. Székely Éva), Budapest, Ciceró, 1995, 382 o.
Leopardi Giacomo: Gondolatok (ford. Ördögh Éva), Szeged, JATE BTK, 1992, 98 o.
Leopardi Giacomo: Rövid erkölcsi írások (ford. Ördögh Éva), Budapest, Eötvös, 1998, 189 o.
Levi Primo: Akik odavesztek és akik megmenekültek (ford. Betlen János), Budapest, Európa, 1990, 259 o.
Levi Primo: Ember ez? Fegyvernyugvás (ford. Magyarósi Gizella), Budapest, Európa, 1994, 476 o.
Liala: Szárnyaló szerelmesek (ford. Székely Éva), Budapest, Kossuth, 1992, 191 o.
Littizzetto Luciana: Szex, sziporkák, zöldségek (ford. Mezey Róbert), Budapest, Studio Libri Könyvműhely, 2004, 158 o.
Lorenza Franco: Meghatározatlan: versek (ford. Baranti Ferenc), Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2001, 105 o.
Machiavelli Niccolò: A fejedelem. Mandragóra (ford. Lutter Éva, Karinthy Ferenc, Somlyó György), Budapest, Magyar Hírlap–Maecenas, 1993, 153 o.
Machiavelli Niccolò: A háború művészete (ford. Majtényi Zoltán), Szeged, Szukits, 2001, 233 o.
Magris Claudio: Duna (ford. Kajtár Mária), Budapest, Európa, 1992, 454 o.
Magris Claudio: Egy másik tenger (ford. Barna Imre), Budapest, Európa, 1993, 143 o.
Magris Claudio: Kisvilágok (ford. Barna Imre, Szirti Bea), Budapest, Európa, 2002, 337 o.
Manfredi Valerio Massimo: A Föld végső határáig (ford. Benke László), Pécs, Focus, 2003, 663 o.
Manfredi Valerio Massimo: Ámon homokdűnéi (ford. Grüll Eszter), Pécs, Focus, 2003, 558 o.
Manfredi Valerio Massimo: Egy álom gyermeke (ford. Morvay Péter), Pécs, Focus, 2003, 543 o.
Marciano Francesca: Szerelmem, Róma (ford. Szűr-Szabó Katalin), Budapest, Ulpius-ház, 2006, 397 o.
Marianacci Dante Arnaldo: Odüsszeusz a szélben (ford. Szirti Beáta), Budapest, Napkút, 2005, 111 o.
Masala Francesco: A fehérajkúak (ford. Lukácsi Margit), Budapest, Noran, 2000, 169 o.
Masini Beatrice: Tánclépésben (ford. Székely Éva), Budapest, Móra, 2006, 123 o.
Maurensig Paolo: Kánon (ford. Gács Éva), Budapest, Európa, 1998, 217 o.
Mazzantini Margaret: Ne mozdulj! (ford. Török Tamara), Budapest, Tericum, 2006, 322 o.
Menghini Luigi: A felhőbirodalom (ford. Rákos Szilvia), Budapest, Móra, 1990, 194 o.
Monaldi Rita: Sorti Francesco, Imprimatur. Egy inas naplója (ford. Todero Anna), Budapest, Magyar K, 2004, 567 o.
Montale Eugenio: Naplók – versek (ford. Baranyi Ferenc), Budapest, Eötvös, 1996, 48 o.
Morandini Giulia: Tükör Kávéház (ford. Fehér Mária), Budapest, K. u. K., 1994, 189 o.
Moravia Alberto: Agostino (ford. Zsámboki Zoltán), Budapest, Európa, 2003, 572 o.
Moravia Alberto: Én és „őkelme” (ford. Székely Éva), Budapest, Helikon, 1996, 337 o.
Moravia Alberto: Római utazás (ford. Szentgyörgyi Rita), Budapest, Fortuna, 1993, 215 o.
Moravia Alberto: Történelem előtti történetek (ford. Székely Éva), Budapest, Móra, 2000, 153 o.
Nanetti Angela: Valeria! Szerelmem! (ford. Székely Éva), Budapest, Móra, 2001, 131 o.
Olasz dekameron. Huszadik századi olasz novellák (szerk. Szénási Ferenc, ford. Aszódi Éva et alii), Budapest, Noran, 2005, 494 o.
Olasz költők (szerk., ford. Lator László), Budapest, Sziget, 2001, 227 o.
Olasz misztikus írónők (ford. Balani György), Budapest, Európa, 2001, 554 o.
P. Melissa: Minden este 100-szor, kefével (ford. Ézsiás Zsófia), Budapest, Athenaeum 2000, 2004, 145 o.
Pascoli Giovanni: Messzi ünnep (ford. Baranyi Ferenc), Budapest, Eötvös, 1998, 155 o.
Pasolini Pier Paolo: Egy halott énekei (ford. Parcz Ferenc), Budapest, Új Mandátum, 1994, 207 o.
Petrarca Francesco legszebb versei (ford. Csorba Győző), Budapest, Móra, 1995, 153 o.
Petrarca Francesco: Harmónia és életöröm. Válogatás Petrarca, Boccaccio és Chaucer műveiből. Budapest, Interpopulart, 1993, 95 o.
Pitigrilli: Szőke végzet (ford. Gáspár Margit), Békéscsaba, Pixprint, 2002, 220 o.
Pontiggia Giuseppe: Kétszer születni (ford. Zöldi Mihály), Budapest, Athenaeum 2000, 2002, 180 o.
Pressburger Giorgio–Pressburger Nicola: Nyolcadik kerületi történetek (ford. Dorogi Katalin et alii), Budapest, Múlt és Jövő, 2002, 137 o.
Pressburger Giorgio: A fehér közök törvénye (ford. Magyarósi Gizella), Budapest, Európa, 1993, 139 o.
Pressburger Giorgio: A hetedik palotában (ford. Dorogi Katalin), Budapest, Európa, 2001, 194 o.
Pressburger Giorgio: A müncheni óra (ford. Barna Imre), Budapest, Európa, 2005, 297 o.
Pressburger Giorgio: Fogról fogra (ford. Magyarósi Gizella), Budapest, Európa, 1997, 273 o.
Quasimodo Salvatore: Föld (ford. Egressy Zoltán et alii), Budapest, Kráter, 1994, 94 o.
Rodari Gianni: Kétszer volt, hol nem volt (ford. Székely Éva), Budapest, Ponte Alapítvány, 2001, 118 o.
Rodari Gianni: Meséld te a végét. Mesét felnőtteknek és gyerekeknek olasz és magyar nyelven (ford. Fried Ilona, Székely Éva), Budapest–Pomáz, Ponte Alapítvány–Penna, 1995, 208 o.
Rossi Tiziano: Emberek futólag (ford. Csuvár Erzsébet), Budapest, Noran, 2002, 252 o.
Saba Umberto: Emlékek, elbeszélések (ford. Barna Imre), Budapest, Noran, 1999, 192 o.
Satta Centanin Antonello (Aldo Nove): Én örök szerelmem (ford. Gyimesi Kinga), Budapest, Bastei, 2002, 190 o.
Savinio Alberto: Münster úr. Bombast első szerelme (ford. Pánczél Éva), Budapest, Noran, 2000, 225 o.
Soldati Mario: Erotikus fantáziák (ford. Magyarósi Gizella), Budapest, Európa–Mokép, 1990, 279 o.
Száz szerelmes sóhaj: három évezred európai költészetéből (szerk., ford. Baranyi Ferenc), Budapest, K. u. K. Kiadó, 2001, 128 o.
Tabucchi Antonio: Fonák játék (ford. Lukácsi Margit), Budapest, Noran, 2002, 173 o.
Tabucchi Antonio: Indiai éjszaka (ford. Gálos Éva), Budapest, Mágus, 2003, 95 o.
Tamaro Susanna: Csak a szívedre hallgass (ford. Lénárd Csilla), Budapest, Trivium, 2001, 153 o.
Tamaro Susanna: Felelj nekem (ford. Pintér Edina), Budapest, Trivium, 2005, 172 o.
Tamaro Susanna: Ahová a szíved húz (ford. Hegedűs Ágnes), Budapest, Trivium, 1995, 148 o.
Tamaro Susanna: Szólóhangra (ford. Csuvár Erzsébet), Budapest, Európa, 1995, 153 o.
Tasso Torquato: A megszabadított Jeruzsálem (ford. Hárs Ernő), Budapest, Orpheusz, 1995, 539 o.
Tasso Torquato: A megszabadított Jeruzsálem (ford. Tusnády László), Budapest, Eötvös, 1995, 351 o.
Tasso Torquato: Malpiglio, avagy Az udvarról. Beltramo, avagy Az udvariasságról (ford. Vígh Éva), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004, 68 o.
Új élet, új stílus: középkori olasz költők művei Baranyi Ferenc fordításában. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2002, 141 o.
Vassalli Sebastiano: A látomás (ford. Szénási Ferenc), Budapest, Bastei, 2002, 301 o.
Venturi Maria: Bűvölet (ford. Székely Éva), Budapest, Európa, 2005, 307 o.
Venturi Maria: Egy másik kötelék (ford. Komlósi Éva), Budapest, Európa, 1997, 284 o.
Venturi Maria: Újabb bűvölet (ford. Székely Éva), Budapest, Európa, 2006, 301 o.
Vinci Simona: Szégyentelenek (ford. Garamvölgyi Katalin), Budapest, Ulpius-ház, 2001, 165 o.
Tanulmányok bibliográfiája
„Per seguir virtute e canoscenza”. Miscellanea di studi per Lajos Antal. Szombathely, AMBRA, 2004, 344 o.
A magyarországi italianisztika bibliográfiája. 1945–1995. (összeáll. Vig István), In ItDebr, V/1998, 235 o.
A magyarországi italianisztika bibliográfiája. 1996–1998. (összeáll. Vig István), In ItDebr, VII/2000, 267–294.
A pič del vero. Studi in onore di Géza Sallay (szerk. Salvi Giampaolo és Takács József), Budapest, Íbisz, 2001, 368 o.
Acél Zsuzsanna: „Deus meus et omnia!”. La totalità del Cantico delle Creature. In VerbAN, 1/1999, 111–122.
Acél Zsuzsanna: „…non sentite ancora il vostro vago Tosco?” (Petrarca nelle prediche di un concionatore controriformista). In Ambra, 5/2005, 7–19.
Acél Zsuzsanna: Il mediatore nel Decameron. In Ambra. 1/2000, 33–43.
Acél Zsuzsanna: Sopra un aspetto floràle della Divina Commedia. In VerbAN, 1/2001, 51–59.
Ádám Edina: L’altra voce ovvero Eco rinata: parole di donne nella poesia rinascimentale. In ItDebr, XI/2004, 115–143.
Adorján-Kiss Tibor: „Pellegrinaggio letterario sulla terra della rimembranza...” Analisi della „trilogia portoghese” di Antonio Tabucchi. In ItDebr, XI/2004, 262–278.
Airoldi Namer Fulvia, Carlo Gozzi, Memorie inutili (Parte I, cap. XV). In NuCor, 4/1998, 49–58.
Aldo Palazzeschi versei (ford. Szénási Ferenc), In Bár, VIII évf./2006, 39–44.
Alvino Domenico: Un particolare tipo di riscrittura: la clonazione poetica. In Ambra 5/2005, 166–203.
Alvino Domenico: Ungaretti riscrittore di Virgilio? In Ambra 6/2005, 6–49.
Andl Helga: Giovanni Pascoli Il gelsomino notturno című versének elemzése. In ItDebr, 3/1996, 147–157.
Andrási Dorottya: Az antik tradíció jelenléte Francesco Petrarcánál: az Africa szövegtörténeti és történeti háttere. In ItDebr, VII/2000, 19–42.
Angelini Maria Teresa: Alcune osservazioni sulla tragedia romantica, Katona e Manzoni. In NuCor, 1/1993, 12–18.
Angelini Maria Teresa: Aspetti comuni e differenze in due predicatori barocchi, Segneri e Pázmány. In NuCor, 2/1994, 7–12.
Asztai Réka: I giochi linguistici di Tabucchi. In NuCor, 10/2002, 74-82
Atti del Convegno degli Italianisti dell’Europa Centrale e Orientale (Visegrád, 24–27 ottobre 1990), Budapest, ELTE, 1991, 203 o.
Atti del Convegno in onore di Miklós Fogarasi (Szeged, 8 novembre 1991) (szerk. Farkas Mária), Szeged, JATEPress, 1992, 69 o.
Bagossi Edit: „Igen elegáns, nemes és szellemes vígjáték.” Bernardo Dovizi da Bibbiena: Calandria. In ItDebr, 4/1997, 57–78.
Bagossi Edit: A császár költője. Metastasio VI. Károly bécsi udvarában. In ItDebr, VIII/2000, 162–194.
Bagossi Edit: A melodráma a XVIII. század olasz irodalmában. In ItDebr, 6/1999, 77–93.
Bagossi Edit: Az ösztönös remekmű. Pietro Metastasio: Didone abbandonata. In ItDebr, VII/2000, 151–175.
Bagossi Edit: Zeneiség és drámaiság a metastasiói melodrámákban. In ItDebr, XI/2004, 156–170.
Balduzzi Daniele: Osservazioni su canzone d’autore e poesia. In NuCor, 5/1999, 9–24.
Benussi Cristina: „S’ode voce del mare”. Simboli marini nell’Alcyone. In Annuario, 1/2004, 21–39.
Benussi Cristina: Calvino nella scuola: dal „Sentiero dei nidi di ragno” ai „Nostri antenati” a „Marcovaldo”. In Ambra, 2/2001, 139–149.
Bernardini Napoletano Francesca: Leonardo Sciascia: az írás hatalma. In Helikon, 3/1994, 297–311.
Bigongiari Pietro: Alcune considerazioni sull’energia figurale petrarchesca. In NuCor, 15/2004, 13–20.
Bitskey István: A „sacro poema” debreceni tudósa. (Bán Imre, az italianista). In ItDebr, 1/1993–1994, 181–183.
Blum Paul Richard: Sigieri e San Tommaso nel Paradiso. In VerbAN, n. 1 2001, 101–109.
Buck August: Bevezető: Petrarca: De sui ipsius et multorum ignorantia (ford. Dalloul Zaynab), In Helikon, 2-3/2004, 216–227.
Cannova Donatella: Appunti per una lettura de „Il berretto a sonagli”. In NuCor, 3/1996, 9–20.
Cardini Roberto: Alberti e Firenze. In NuCor, 16/2004, 16–21.
Ceserani Remo: „Petrarca”. Egy költői ön-újrafeltalálásból született név (ford. Dávid Kinga), In Helikon, 2-3/2004, 136–152.
Cogoi Giancarlo: Alfieri e il Risorgimento. In ItDebr, X/2003, 46–58.
Cogoi Giancarlo: Ancora sulla fortuna di Machiavelli. In ItDebr, VII/2000, 84–98.
Come interpretare il Novecento? Una memoria per il futuro (szerk. Rónaky Eszter és Tombi Beáta), Pécs, Imago Mundi, 2001, 253 o.
Contini Gianfranco: Dante-értelmezés (ford. Ördögh Éva), In Helikon, 2–3/2001, 228–262.
Crema Elisabetta: Aspetti di petrarchismo sacro: il Tempio armonico di Giovenale Ancina. In Ambra, 5/2005, 20–39.
Croce Benedetto: A Színjáték szerkezete és költészete (ford. Mátyus Norbert), In Helikon, 2–3/2001, 212–222.
Csehy Zoltán: Költői és önreprezentációs modellek Beccadelli költészetében. In ItDebr, IX/2002, 7–33.
Csehy Zoltán: Parthenias. Olvasati Megjegyzés Petrarca első eclogájához. In Helikon, 2–3/2004, 166–176.
Csőry Barbara: Adalék a számok szerepéhez az Isteni színjátékban. In ItDebr, 6/1999, 9–23.
D’Angelo Biagio: Hic sunt leones: il „topos” medievale del divieto nella metafora del viaggio per mare. Una nota sull’Ulisse Dantesco. In VerbAN, 1/2001, 225–233.
Danilova Valentina: Petrarca in Russia. In Ambra, 5/2005, 40–49.
Dávid Kinga: La scrittura come processo e prodotto nei romanzi pirandelliani. In ItDebr, XI/2004, 224–231.
Dávid Kinga: Luigi Pirandello: Suo marito (alcuni aspetti per l’analisi del romanzo. In Ambra, 4/2003, 40–81.
Domokos György: Una struttura espressiva delle poesie di Camillo Sbarbaro come ponte tra Leopardi e Montale. In NuCor, 3/1996, 145–155.
Domokos György: Il codice Dantesco di Budapest. In VerbAN, 1/2001, 217–224.
Domokos György: Incunaboli e cinquecentine petrarcheschi nelle biblioteche ungheresi. In Ambra 5/2005, 50–62.
Domokos György: Il volgarizzamento veneto del trattato Liber de amore di Albertano da Brescia in coda al codice dantesco di Budapest. In DanteF, 1/2006, 138–144.
Donderi Bruno: Giovanni Mario Verdizzotti, un favolista italiano del Cinquecento. In Ambra 6/2005, 50–65.
Dotti Ugo: A Secretum „válsága” és fejlődései (ford. Kiséry Zsuzsanna), In Helikon, 2–3/2004, 177–215.
Eco Umberto: A XIII. Levél, a középkori allegorizmus, a modern szimbolizmus (ford. Sz. Márton Ibolya), In Helikon, 2–3/2001, 263–272.
Eco Umberto: Hat séta a fikció erdejében (ford. Gy. Horváth László, Schéry András), Budapest, Európa, 1995, 207 o.
Eco Umberto: Interpretáció és történelem (ford. Vankó Annamária), In Helikon, 4/2001, 490–503.
Eco Umberto: Szöveg és szerző között (ford. Schuller Gabriella), In Helikon, 4/2001, 519–532.
Eco Umberto: Szövegek túlinterpretálása (ford. Vankó Annamária, Kemény Ágnes), In Helikon, 4/2001, 504–518.
Erőss Bulcsú: Il sogno di Lisabetta. In Ambra, 2/2001, 67–82.
Falvay Dávid: Il libro della Beata Margherita. Un documento inedito del culto di Margherita d’Ungheria in Italia nei secoli XIV e XV. In NuCor, 5/1999, 35–45.
Falvay Dávid: Mistiche e profetesse in Italia ai tempi del Petrarca. In Ambra 5/2005, 63–78.
Farkis Tímea: Federico II visto da Salimbene de Adamo. In NuCor, 6/1999, 177–184.
Farkis Tímea: Sul tema della caccia e sull’immagine del cacciatore (a proposito di un trattato settecentesco). In NuCor, 7/2000, 120–125.
Fenzi Enrico: Petrarca hermeneutikája: szabadság és igazság között. A Sen. IV. 5. levél kapcsán (ford. Lengyel Réka), In Helikon, 2–3/2004, 96–135.
Fogarasi Miklós: Neologismi e storia delle ideologie nell’Illuminismo in Italia. ItDebr, XII/2005, 278 o.
Frasso Giuseppe: Appunti sulla „difesa della poesia” e sul rapporto „teologia-poesia” da Dante a Boccaccio. In VerbAN, 1/2001, 1–17.
Freccero John: Dante Odüsszeusza: az eposztól a regény felé (ford. Mátyus Norbert), In Helikon, 2–3/2001, 351–363.
Fried Ilona: „Giobbe”, un intellettuale del Novecento. In NuCor, 6/1999, 9–12.
Fried Ilona: I giganti della montagna di Luigi Pirandello. In NuCor, 1/1993, 63–73.
Fried Ilona: Tra letteratura e industria – Svevo nelle novelle e nei saggi. In NuCor, 4/1998, 99–104.
Fried Ilona: Un compagno di giochi: Gianni Rodari. In NuCor, 7/2000, 212–215.
Fried, Ilona: Enrico IV, eroe e clown. In NuCor, 2/1994, 141–147.
Fulci Ludovico: Una fonte non scritta del I Canto del Paradiso. In Ambra 5/2005, 204–216.
Fülöp, Nóra: „Perché scrivo?” Adelia Noferi e la scrittura petrarchesca. In NuCor, 6/1999, 63–70.
Giacomazzi Giuseppina: Dal clima della Restaurazione alla critica radicale delle ideologie progressive. In Ambra, 2/2001, 83–101.
Giacomazzi Giuseppina: G. Caproni: dalla prosa del „Labirinto” al suo ultimo messaggio poetico. In Ambra 6/2005, 66–76.
Giacomazzi Giuseppina: Il dramma del silenzio di Dio nell’ultimo Caproni. In Ambra, 4/2003, 82–95.
Gismondi Gianni: Il Futurismo italiano e l’Ungheria. In NuCor, 9/2001, 152–158.
Gnisci Armando: Az összehasonlító irodalomtörténet Olaszországban (ford. Gál Judit), In Helikon, 3/1994, 348–356.
Hajnóczi Gábor: Il mito di Giotto. In VerbAN, 1/2001, 85–100.
Herczeg Gyula: Sintassi e tecnica stilistica della prosa dannunziana. In ItDebr, 1/1993–1994, 127–144.
Hoffmann Béla: „Rágalmazó elbeszélő – rejtőzködő író.” Giovanni Verga Rosso Malpelo című novellájának interpretációja. In ItDebr, 3/1996, 135–146.
Hoffmann Béla: A jegyesektől a rózsáig. Tanulmányok olasz regényekről. Szombathely, BDTF, 1991, 184 o.
Hoffmann Béla: A látóhatár mögött. Olasz irodalmi tanulmányok. Szombathely, Savaria University Press, 2002, 239 o.
Hoffmann Béla: Addio alla natura (Schiller, Manzoni, Pu©kin). In NuCor, 7/2000, 128–136.
Hoffmann Béla: Al di qua e al di là del confine. Questioni d’interpretazione del monologo dell’Ulisse dantesco. In Ambra, 2/2001, 102–120.
Hoffmann Béla: Commenti al romanzo di Umberto Eco „Il nome della rosa”. In NuCor, 1/1993, 127–140.
Hoffmann Béla: Figure di transizione: vie della creazione dell’immagine poetica nelle liriche di Giacomo Leopardi. In Ambra 5/2005, 235–246.
Hoffmann Béla: Határon innen és túl. Az Ulyxes-monológ interpretációs kérdései. In Helikon, 2–3/2001, 364–378.
Hoffmann Béla: Il narratore calunnia, lo scrittore si nasconde. In Annuario, 2/2005, 70–82.
Hoffmann Béla: La parola poetica. Teoria letteraria e letteratura italiana. Udine–Szombathely, AMBRA; 2005, 332 o.
Hoffmann Béla: La questione del genere letterario e della parola poetica in Benedetto Croce. In Ambra, 3/2002, 65–78.
Hoffmann Béla: Landolfi Gogol „Köpönyegében”. In Helikon, 3/1994, 330–336.
Hoffmann Béla: Le caratteristiche della parola narrativa nella Maria Giuseppa di Tommaso Landolfi. In Ambra, 1/2000, 44–54.
Hoffmann Béla: Le caratteristiche specifiche della forma narrativa in Aldo Palazzeschi (Il codice di Perelà). In Annuario, 3/2006, 83–91.
Hoffmann Béla: Lector in fabula. Italo Calvino, Se una notte d’inverno un viaggiatore. In NuCor, 2/1994, 18–31.
Hoffmann Béla: Sonorità del verso e semantica poetica. In VerbAN, 1/2001, 29-39
Hoffmann Béla: Tematizzazione di questioni concernenti la teoria letteraria nella novella di Tommaso Landolfi La vera storia di Maria Giuseppa. In Ambra, 1/2000, 55–63.
Hoffmann Béla: Tommaso Landolfi nel cappotto di Gogol. In NuCor, 3/1996, 73–81.
Landolfi, Tommaso, La moglie di Gogol.
Hoffmann Béla: Un contributo alla questione del modo di essere dell’opera letteraria. In NuCor, 6/1999, 96–102.
Hoffmann Béla: Variante testuale e rinnovamento semantico. In Ambra, 4/2003, 96–104.
Hoffmann Béla: Vershangzás és költői szemantika. A hangzás szerepe az Isteni Színjáték első terzináiban. In ItDebr, VII/2000, 9–18.
Hoffmann Béla: Az átmenetiség alakzatai: a költői képalkotás útjai Giacomo Leopardi lírájában. In Bár, VIII évf./2006, 121–131.
Hoffmann Béla: Poézis és/vagy interpretáció (Benedetto Croce és Dante Ulixese). In Bár, VIII évf./2006, 23–35.
Hoffmann Béla: Pokol, V. ének (Néhány interpretációs kérdés az eredeti mű és a Babits-fordítás tükrében). In DanteF, 1/2006, 34–78.
Hornok András: L’impresistica cinquecentesca e Paolo Giovio. In ItDebr, IX/2002, 66–86.
Horváth Kornélia: Analisi della poesia di Pascoli intitolata „Gelsomino notturno”. In NuCor, 4/1998, 113–119.
Horváth Kornélia: Il processo della metaforizzazione (Giacomo Leopardi, Il primo amore). In Ambra, 3/2002, 79–101.
Horváth Kornélia: Leopardi sulla lingua e sulla letteratura. In Ambra 5/2005, 247–257.
Horváth Kornélia: A metaforizáció folyamata (Giacomo Leopardi: Il primo amore). In Bár, VIII évf./2006, 99–120.
Horváth Kornélia: Leopardi nyelv- és költészetszemléletéről. In Bár, VIII évf./2006, 7–22.
Il Novecento – Un secolo di cultura: Italia e Ungheria (szerk. Fried Ilona és Baratono Elena), Budapest, Budapesti Dante Társaság–Ponte Alapítvány, 2002, 276 o.
Introduzione alla letteratura italiana (szerk. Tassoni Luigi), Pécs, Imago Mundi, 2003, 194 o.
Jeney Zoltán: Petrarchismo e antipetrarchismo nella poesia di Joachim Du Bellay. In Ambra 5/2005, 78–93.
Jónás Klára: Tempo di erigere altari: un romanzo di Ferdinando Camon. In NuCor, 7/2000, 183–194.
Józsa Judit: Le versioni ungheresi del Canzoniere e la loro critica. In NuCor, 15/2004, 71–81.
Juhász Katalin: Ariosto szatíraköltészete. In ItDebr, XI/2004, 98–114.
Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére (szerk. Tima Renáta), Budapest, Íbisz, 2002, 163 o.
Kaposi Márton: Alfieri és a költő Dante felfedezése. In ItDebr, X/2003, 85–113.
Kaposi Márton: Un dantista ungherese: Lajos Fülep. In VerbAN, 1/2001, 179–186.
Katona Gábor: Az Első nap novelláinak motivikus és tematikai összefüggései Boccaccio Dekameronjában. In ItDebr, 3/1996, 19–35.
Katona Gábor: Dante griffmadara és Ariosto hippogriffje. In ItDebr, 6/1999, 24–32.
Kelemen János: A filozófus Dante. Budapest, Atlantisz, 2002, 208 o.
Kelemen János: A Purgatórium XII. éneke. In DanteF, 1/2006, 20–33.
Kelemen János: Dante a XX. században. In Helikon, 2–3/2001, 163–207.
Kelemen János: Per la ricostruzione della filosofia del linguaggio di Dante. In VerbAN, 1/2001, 111–129.
Kelemen János: Petrarca filozófiai modernsége. In Helikon, 2–3/2004, 22–36.
Király Erzsébet: Peccato e libero arbitrio: Dante nel Paradiso terrestre. In VerbAN, 1/2002, 5–21.
Kiséry Zsuzsa: Egy szöveg kalandja. Petrarca: Vita Caesaris. In ItDebr, 2/1995, 29–43.
Kiséry Zsuzsanna: Petrarca és Platón. In ItDebr, VII/2000, 43–60.
Kiss Irén: Don Abbondio vétke. In ItDebr, 1/1993–1994, 71–77.
Kiss Tibor Sándor: Le investigazioni incongrue di un io latitante. Le „detective-story esistenziali” di Antonio Tabucchi. In ItDebr, IX/2002, 169–179.
Kiss Tibor Sándor: Note a Il gioco del rovescio di Antonio Tabucchi. In NuCor, 12/2002, 102–107.
Klaniczay-emlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére (szerk. Jankovics József), Budapest, Balassi, 1994, 485 o.
Kocsis Márta: Salvatore Quasimodo, gli anni giovanili. In NuCor, 4/1998, 129–138.
Koltay-Kastner Jenő szellemi hagyatékából. Emlékkötet a tudós születésének 100. évfordulójára (szerk. Vígh Éva), Szeged, JATEPress, 1995, 102 o.
Koperniczkyné Torma Mária: La problematica della verità nelle opere di Pirandello. In NuCor, 4/1998, 139–144.
Kovács Erika: Il Canto notturno nella traduzione di Sándor Weöres. In NuCor, 7/2000, 147–151.
Kovács Andrea: La figura dell’infans nella narrativa di Bilenchi. In NuCor, 5/1999, 109–119.
Kun Csilla: Alcune tematiche religiose nel Milione di Marco Polo. In NuCor, 11/2002, 8–14.
Kun Csilla: In margine ad alcuni tentativi di traduzione del V canto dell’Inferno, precedenti la traduzione della Commedia di M. Babits. In VerbAN, 1/2001, 197–204.
Kun Csilla: La lupa di Giovanni Verga: una novella dimenticata? In Ambra, 1/2000, 104–108.
L’italianistica in continuo rinnovo: nuove officine, nuovi risultati (szerk. Gregoris Elena és Szénási Ferenc), Szeged, 2001, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 240 o.
Laudani Daniela: Petrarca in Slovacchia. Intervista con V. Turčány. In NuCor, 15/2004, 82–84.
Laurinyecz Anita: Geoffrey Cheucer e il suo debito nei confronti del Decameron. In Annuario, 2/2005, 51–62.
Laurinyecz Anita: Kiszólás mint az interakció lehetősége a Dekameronban. In ItDebr, XI/2004, 9–32.
Laurinyecz Anita: La fortuna di Giovanni Boccaccio nelle opere di Geoffrey Chaucer. In Ambra 5/2005, 217–234.
Laurinyecz Anita: Note preliminari allo studio filologico del Novellino. In Annuario, 3/2006, 65–70.
Lázár István Dávid: Antiquitas, studiorum omunium mater. Petrarca és az antik auctorok. In Helikon, 2–3/2004, 228–246.
Lázár István Dávid: Invectiva contra quondam magni status hominem sed nullius scientiae aut virtutis: uno scritto polemico e il suo posto nella sua opera. In NuCor, 15/2004, 90–97.
Le esperienze e le correnti culturali europee del Novecento in Italia e in Ungheria (szerk. Fried Ilona és Carta Arianna), Budapest, ELTE Bölcsészettudományi Kar–Főiskolai Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék, 2003, 332 o.
Linczényi Endre: L’elevazione-miticizzazione della morte nei romanzi di Italo Svevo. In NuCor, 3/1996, 63–71.
Linczényi Endre: Melancholia leopardiana. In ItDebr, VIII/2001, 228–238.
Linczényi Endre: Umberto Saba e i poeti fanciullo. In ItDebr, XI/2004, 232–241.
Lukácsi Margit: Tommaso Landolfi, interpretatore dei classici russi. In Ambra, 4/2003, 105–116.
Lukácsi Margit: Venezia, la città e la laguna nell’immaginario ungherese fin de sičcle e nel primo Novecento. In Annuario, 2/2005, 83–90.
Lukácsi Margit: Egy olasz író a távoli Thuléból (Fordítói jegyzet Tommaso Landolfi „Maria Giuseppa” és „Maria Giuseppa igaz története” című elbeszéléseihez), In Bár, VIII évf./2006, 63–68.
Madarász Imre: „Dante atyánk.” „Dante-per” és Dante-reneszánsz az olasz felújulás irodalmában. In ItDebr, 6/1999, 94–105.
Madarász Imre: „Fenséges igazságok fenséges stílusban”. Alfieri értekezései. In ItDebr, X/2003, 23–45.
Madarász Imre: „Kik hallgatjátok szerteszórt dalokban...” Olasz klasszikusok – mai olvasók. Budapest, Hungarovox, 2000, 106 o.
Madarász Imre: „Költők legmagasabbja”. Dante tanulmányok. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2001, 110 o.
Madarász Imre: „Örök megújhodások”. Születés, újjászületés, feltámadás az olasz irodalomban. Budapest, Hungarovox, 2003, 198 o.
Madarász Imre: A „zsarnokölő” Alfieri. Budapest, Pannon, 1990, 74 o.
Madarász Imre: A Firenzei Titkár nehéz öröksége. Az olasz felvilágosodás és Risorgimento Machiavelli-képe. In ItDebr, 3/1996, 76–85.
Madarász Imre: A megírt élet: Vittorio Alfieri Vita című önéletrajzának elemzése. Budapest, Rovó, 1992, 140 o.
Madarász Imre: Az Alpokon innen és túl. A francia forradalom hatása az olasz irodalomra. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995, 200 o.
Madarász Imre: Az érzékek irodalma. Budapest, Hungarovox, 2002, 214 o.
Madarász Imre: Az olasz és az angol felvilágosodás kapcsolatainak történetéből. In ItDebr, 2/1995, 115–122.
Madarász Imre: Az olasz irodalom antológiája. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 792 o.
Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993, 462 o.
Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Máriabesnyő–Gödöllő, Attraktor, 2003, 357 o.
Madarász Imre: Cristianesimo, liberalismo e patriottismo nell’opera di Eötvös e Manzoni. In NuCor, 4/1998, 161–165.
Madarász Imre: Erotográfia a „Postrisorgimento” irodalmában. In ItDebr, VIII/2001, 239–250.
Madarász Imre: Felfedezendő fordítások. In Ambra, 1/2000, 198–201.
Madarász Imre: Folyóiratoknak tiszta forrásánál. A kulturális újságírás eredete Itáliában. In ItDebr, IX/2002, 116–126.
Madarász Imre: Kalandozások az olasz Parnasszuson. Italianisztikai tanulmányok. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 1996, 153 o.
Madarász Imre: La letteratura italiana nei saggi di László Németh. In NuCor, 3/1996, 209–215.
Madarász Imre: Manzoni. Budapest, Rovó, 1991, 125 o.
Madarász Imre: Martire, libero pensatore, mistico: la presenza di Giordano Bruno nella cultura ungherese del Novecento. In NuCor, 9/2001, 123–125.
Madarász Imre: Vígjáték mint szatíra Dario Fo politikai színházában. In ItDebr, VII/2000, 225–245.
Madarász Imre: Vittorio Alfieri életműve felvilágosodás és Risorgimento, klasszicizmus és romantika között. Budapest, Hungarovox, 2004, 517 o.
Madarász Klára: Tendenze simili tra il pensiero estetico di Pirandello, Klee e Boccioni. In NuCor, 6/1999, 87–95.
Madarász Klára: Umorismo e avanguardia. In NuCor, 5/1999, 121–128.
Madarász Klára: Il pensiero di Pirandello sul ruolo della critica estetica. In NuCor, 14/2003, 70–78.
Marchi Marco: Scrivere per il padre. Ritratto di Federigo Tozzi. In NuCor, 9/2001, 8–18.
Marini Alessandro: Eclissi dell’impegno e nobilitazione intellettuale in Rosso Malpelo. In Ambra 6/2005, 87–100.
Matucci Andrea: Le „tre ragioni” del silenzio: la Vita Nuova come vangelo laico. In VerbAN, 1/2001, 41–50.
Mátyus Norbert: Babits első találkozása a Divina Commediával. In Bár, VIII évf./2006, 143–157.
Mátyus Norbert: Petrarca in Ungheria: bibliografia 1494–2004. Budapest, Istituto italiano di cultura, 2004, 23 o.
Mátyus Norbert: Sul commento di Giovanni da Serravalle alla Commedia. In VerbAN, 1/2002, 23–42.
Mazzini Maurizio: Letterati alle fonti: impressioni e memorie dai Bagni di Lucca. In Ambra 6/2005, 101–115.
Mester Béla: Machiavelli-reflexiók a századforduló Magyarországon. In ItDebr, VIII/2001, 77–97.
Minore Renato: Ritratto di Francesco Petrarca. In NuCor, 15/2004, 28–37.
Nagy József: Il ruolo della filosofia nell’opera di Petrarca. In Ambra 5/2005, 94–107.
Nagy József: Dante és Marsilius: a transzcendenciától az immanenciáig (Monarchia; Defensor Pacis). In DanteF, 1/2006, 79–137.
Nardi Bruno: Odüsszeusz tragédiája (ford. Mátyus Norbert), In Helikon, 2–3/2001, 314–320.
Nemeth Gizella–Papo Adriano: Petrarca e il suo tempo. In NuCor, 15/2004, 113–120.
Nemeth Gizella–Papo Adriano: Pier Paolo Vergerio, „faro” dell’Umanesimo in Ungheria. In Ambra 5/2005, 108–123.
Németh László: Ariosto (ford. Hoffmann Béla és Sciacovelli Antonio Donato), In Ambra, 4/2003, 117–129.
Noferi Adelia: Nel segreto fermento del «non detto». In NuCor, 15/2004, 21–27.
Nyerges László: Az olasz reneszánsz komédia. Budapest, Balassi, 2003, 134 o.
Nyerges László: Carlo Gozzi, a színpadi mesejáték műfaji megújítója. In ItDebr, 2/1995, 109–114.
Nyerges László: Goldoni velencei komédiaszínháza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991, 143 o.
Ördögh Éva: Alle origini del pensiero leopardiano: materialismo e religione. In ItDebr, 6/1999, 106–118.
Ördögh Éva: Giacomo Leopardi, canzonék és idillek költője. In ItDebr, VIII/2001, 213–227.
Ördögh Éva: Giacomo Leopardi. Két megtérés között. In ItDebr, VII/2000, 176–193.
Ördögh Éva: Lo Zibaldone: un diario tutto leopardiano. In ItDebr, 4/1997, 131–141.
Ördögh Éva: Machiavelli e il „machiavellismo sociale” in Giacomo Leopardi. In ItDebr, 3/1996, 104–114.
Ördögh Éva: Noia e dolore: osservazioni sulla poetica di Giacomo Leopardi. In ItDebr, 1/1993–1994, 67–70.
Ördögh Éva: Storia e invenzione in Alessandro Manzoni. In ItDebr, 2/1995, 148–156.
Ördögh Éva: Sulla polemica anticartesiana di Giambattista Vico. In NuCor, 2/1994, 237–242.
Paál Zsuzsanna: Il tessuto antropologico del „Cristo” di Levi. Aliano, una comunità rurale in Lucania. In VerbAN, 1/1999, 169–176.
Padoan Giorgio: A „szóban mester” Odüsszeusz és a tudás útjai. Egy hagyomány állomásai (Vergiliustól Dantéig) (ford. Tekulics Judit), In Helikon, 2–3/2001, 321–350.
Pagano Angelo: Federico II e la nascita della cultura poetica siciliana. In NuCor, 5/1999, 129–138.
Pagano Angelo: La vita delle donne nell’Italia meridionale ai tempi di Federico II. In NuCor, 7/2000, 22–27.
Pagano Angelo: Ma quale Eduardo hanno visto gli ungheresi? In NuCor, 9/2001, 142–149.
Pagano Angelo: Tecniche di riscrittura: Metastasio nel teatro gesuitico ungherese del XVIII secolo. In Ambra, 2/2001, 121–125.
Pál József: Imago dei. Számok, szimbólumok, metaforák a Teremtő képe ábrázolásában. In Helikon, 2–3/2001, 294–307.
Pál József: Megjegyzések Umberto Eco magyarországi hatásáról. In Helikon, 3/1994, 366–368.
Palma Di Cesnola Maurizio: „isti qui nunc”, a Monarchia és a 1314-es császárválasztás (ford. Dávid Kinga), In Helikon, 2–3/2001, 273–293.
Paoletto Giampaolo: La lettera 19 dalle Sine nominee. In NuCor, 15/2004, 85–89.
Papo Adriano–Nemeth Gizella: Francesco Petrarca, ambasciatore d’Europa alla corte boema. In NuCor, 17/2006, 51–65.
Papp Eszter: „Illuminismo al femminile”. Le idee dell’Illuminismo nel romanzo La lunga vita di Marianna Ucría di Dacia Maraini. In ItDebr, IX/2002, 160–168.
Papp Eszter: La muta, la lettrice e la scrittrice. Tre momenti della realtà femminile nel romanzo La lunga vita di Marianna Ucrěa di Dacia Maraini. In ItDebr, XI/2004, 242–261.
Parcz Ferenc: Pier Paolo Pasolini üzenete – Magyarországon is. In Helikon, 3/1994, 321–329.
Peru©ko Tatjana: Voci e sguardi nei racconti di iniziazione della nuova narrativa italiana. In Ambra 6/2005, 116–136.
Pete László: „Isten szeretete és az embertársak üdve.” Savonarola költészete. In ItDebr, 2/1995, 74–101.
Pete László: „Quando non predico, io non posso vivere”. Le prediche di Girolamo Savonarola. In ItDebr, VIII/2001, 7–31.
Pete László: La leggenda di Teodorico del Carducci. In ItDebr, 6/1999, 135–146.
Petrarca Francesco: Giovanni Boccaccióhoz, védekezés az irigykedők rágalmaival szemben (ford. Mátyus Norbert), In Helikon, 2–3/2001, 379–384.
Petrucciani Mario: Italo Calvino: iránytű a labirintusban (ford. Ordasi Zsuzsa), In Helikon, 3/1994, 312–320.
Piri Adrienn: La letteratura della vanità. In margine a Tempo di morire, primo romanzo di Ennio Flaiano. In Ambra, 1/2000, 88–103.
Pollmann Teréz: Osservazioni sulle due traduzioni ungheresi di Pinocchio. In Ambra, 4/2003, 204–218.
Pósán László: „Scuola poetica siciliana.” In ItDebr, 3/1996, 9–18.
Prokopp Mária: Dante e la pittura del Trecento. In VerbAN, 1/2001, 61–67.
Puppa Paolo: Ciampa nella famiglia pirandelliana. In NuCor, 3/1996, 31–40.
Puppa Paolo: I Mémoires, ovvero ritratto dello scrittore da giovane. In NuCor, 2/1994, 148–166.
Puskás István: „Formar con parole.” Alcuni aspetti del rapporto tra corte, lingua e letteratura nel Rinascimento italiano. In NuCor, 6/1999, 153–158.
Puskás István: A pásztorjáték születése. In ItDebr, VIII/2001, 32–42.
Puskás István: A reneszánsz poétikai hagyomány továbbélése Alfieri műveiben. In ItDebr, X/2003, 123–127.
Puskás István: Esopus tükre. Pandolfo Collennuccio olasz nyelvű dialógusai. In ItDebr, XI/2004, 60–97.
Puskás István: Lo specchio d’Esopo: l’exemplum nella corte rinascimentale. In Ambra 6/2005, 137–144.
Puskás István: Orfeusz mesél. Angelo Poliziano: Fabula di Orfeo. In ItDebr, 4/1997, 39–56.
Puskás István: Palotaforradalom. In ItDebr, 6/1999, 33–46.
Puskás István: Világkonstrukció a Dekameronban. In ItDebr, 2/1995, 44–57.
Regogliosi Mariangela: Alberti e gli studi umanistici. In NuCor, 16/2004, 22–30.
Rizmayer Dobosi Rita: Il carattere di Arlecchino, ovvero l’immedesimazione degli attori con il personaggio. In NuCor, 7/2000, 106–119.
Rónaky Eszter: Ungaretti e la scrittura critica. In NuCor, 6/1999, 58–62.
Rónaky Eszter: Andrea Zanzotto: il nome di Maria Fresu. In NuCor, 4/1998, 179–183.
Rónaky Eszter: Esperienze di traduzione di una poesia di Bigongiari. In NuCor, 3/1996, 167–176.
Rónaky Eszter: La metafora secentesca. In NuCor, 5/1999, 163–170.
Rónaky Eszter: Medioevo e modernità europea di Ungaretti. In NuCor, 8/2000, 25–32.
Rónaky Eszter: Sotto gli occhi di De Sanctis. In NuCor, 15/2004, 65–70.
Rónaky Eszter: Ungaretti lettore di Dante. In VerbAN, 1/2001, 143–149.
Ronfani Ugo: Goldoni sulla scena di due secoli. In NuCor, 2/1994, 167–176.
Rosselli Alessandro: Corrado Alvaro e il cinema del ventennio fascista. In Annuario, 3/2006, 92–104.
Rosselli Alessandro: Leggere (o rileggere?) Cronaca familiare (1947) di Vasco Pratolini oggi in Ungheria. In NuCor, 2/1994, 39–43.
Rosselli Alessandro: Pirandello visto da Alvaro: le note pirandelliane in Quasi una vita. In Annuario, 2/2005, 91–96.
Rosselli Alessandro: Sul difficile rapporto tra cinema e letteratura italiana: alcuni esempi. In Ambra, 4/2003, 219–239.
Roznárné Kun Csilla: L’eredità letteraria del Milione. In Ambra 6/2005, 77–86.
Sallay Géza: A Dante-életmű néhány fontos kérdéséről (Egy megszületendő magyar Dante-kommentár reményében). In DanteF, 1/2006, 1–19.
Santagata Marco: Bevezető Petrarca Daloskönyvéhez (ford. Tekulics Judit), In Helikon, 2–3/2004, 37–95.
Sárközy Péter: Babits Mihály Dante-fordításának korszerűsége. In Helikon, 2–3/2001, 404–423.
Sárközy Péter: Italianisztika a komparatisztikában – komparatisztika az italianisztikában. In Helikon, 2–3/2004, 255–264.
Schildgen Brenda Deen: Dante e la Crociata. In VerbAN, 1/2001, 69–83.
Sciacovelli Antonio Donato: Povertà e condizione sociale nel Decameron. In NuCor, 6/1999, 43–49.
Sciacovelli Antonio Donato: «Credete voi che ’l Turco passi questo anno in Italia?». Machiavelli e l’invasione turca dell’Ungheria. In NuCor, 9/2001, 126–132.
Sciacovelli Antonio Donato: «Dalla forza di Dio in fuori, di niente si teme per noi»: significative teorie fideistico-dietologiche di un masnadiero del Duecento. In NuCor, 11/2002, 15–21.
Sciacovelli Antonio Donato: A múlt dicsőítése, a jelen elutasítása és a keresztény humanizmus jelenléte a De viris illustribus „római fejezetében”. In Helikon, 2–3/2004, 153–165.
Sciacovelli Antonio Donato: Az olvasói várakozások „elterelése” a Dekameronban. In Bár, VIII évf./2006, 73–81.
Sciacovelli Antonio Donato: Beffa e controbeffa, storie di mercanti e donne di mondo. In NuCor, 5/1999, 171–176.
Sciacovelli Antonio Donato: Dalla Terra al Purgatorio e ritorno: un omaggio decameroniano alla Divina Commedia. In NuCor, 7/2000, 35–40.
Sciacovelli Antonio Donato: Fenomenologia di Calandrino, In Ambra. 2/2001, 126–138.
Sciacovelli Antonio Donato: Generazione e degenerazione del Novecento: i guappi di cartone di Ferrandino. In NuCor, 10/2002, 94–99.
Sciacovelli Antonio Donato: Il gesto esemplare: riscatto e femminilità (Decameron IV, 6, 7, 8, 9; VII, 4, 8). In Ambra 6/2005, 145–157.
Sciacovelli Antonio Donato: Il mercante sanctificato, l’ebreo convertito e l’ingegnoso giudeo, tre novelle specchio e contraltare della mentalità medievale nel „Decameron”. In NuCor, 3/1996, 83–91.
Sciacovelli Antonio Donato: Il nucleo «romano» del De viris illustribus. In NuCor, 15/2004, 45–55.
Sciacovelli Antonio Donato: Il superamento della tradizione nella tipologia decameroniana del locus amoenus. In Ambra, 3/2002, 128–145.
Sciacovelli Antonio Donato: Il trionfo del locus purgatorius nella Divina Commedia. In VerbAN, 1/2001, 19–27.
Sciacovelli Antonio Donato: In margine alle traduzioni ungheresi della Mandragola. In ItDebr, VII/2000, 76–83.
Sciacovelli Antonio Donato: L’eredità civile e letteraria del maestro Leonardo Sciascia. In Ambra, 1/2000, 119–123.
Sciacovelli Antonio Donato: L’Europa nella geografia del Decameron. In NuCor, 14/2003, 79–97.
Sciacovelli Antonio Donato: L’unità negata. Da Verga a Camilleri. In ItDebr, X/2003, 180–187.
Sciacovelli Antonio Donato: Le ragioni profonde del successo di un modello idiomatico non inedito: i romanzi di Andrea Camilleri. In Annuario, 2/2005, 97–102.
Sciacovelli Antonio Donato: Lo spirito d’iniziativa di alcune protagoniste del Decameron. In Annuario, 3/2006, 71–82.
Sciacovelli Antonio Donato: Ma io non vo’ fermarmi, come altri fa, tra simili lordure (motivi scatologici nella tradizione letteraria italiana e francese). In NuCor, 8/2000, 86–94.
Sciacovelli Antonio Donato: Per una tipologia „nuova” delle figure femminili del Decameron. Szombathely, AMBRA, 2005, 201 o.
Sciacovelli Antonio Donato: Perorazione e strumenti della persuasione retorica in alcune figure femminili del Decameron. In Ambra, 4/2003, 130–149.
Sciacovelli Antonio Donato: Petrarca e la (ri)scoperta dell’Io. In Ambra 5/2005, 124–137.
Sciacovelli Antonio Donato: Qua da noi, si muore solo di corna: la Sicilia di Andrea Camilleri. In NuCor, 7/2000, 176–182.
Sciacovelli Antonio Donato: Responsabilità individuali e collettive: gli untori. In ItDebr, VIII/2001, 150–156.
Sciacovelli Antonio Donato: Tra giudizio e pregiudizio: la figura dell’ebreo in Boccaccio e Sacchetti. In ItDebr, VII/2000, 69–75.
Sciacovelli Antonio Donato: Un Candelaio che illumina ancora: Giordano Bruno autore e critico del teatro del Cinquecento. In NuCor, 7/2000, 83–89.
Sciacovelli Antonio Donato: Alatiel, ovvero della verginità riconquistata. In NuCor, 4/1998, 185–189.
Sciglitano Mariarosaria: Caro Pier... (Budapest, dieci anni dopo). In NuCor, 9/2001, 19–28.
Sciglitano Mariarosaria: Il mestiere dello scrittore Tondelli. In NuCor, 2/1994, 44–50.
Sciglitano Mariarosaria: Il percorso della speranza, letteratura dal lager. In NuCor, 3/1996, 93–105.
Sciglitano Mariarosaria: La memoria storica nella narrativa di Giorgio Pressburger. In NuCor, 14/2003, 39–53.
Sciglitano Mariarosaria: Tondelli írói mestersége. In Helikon, 3/1994, 346–347.
Scritti in onore di Nándor Benedek (szerk. Pál József), Szeged, JATEPress, 2001, 202 o.
Senardi Fulvio: «Io sono demon e la luna e mia madre», il post-moderno decadente di Isabella Santacroce. In NuCor, 6/1999, 27–37.
Senardi Fulvio: «Divina č la parola»: morte e trasfigurazione dell’avanguardia letteraria in Italia. In NuCor, 12/2002, 108–120.
Senardi Fulvio: Alfieri: ritratto e autobiografia. In ItDebr, X/2003, 59–68.
Senardi Fulvio: Cannibali, ultimo atto? In NuCor, 5/1999, 177–190.
Senardi Fulvio: Da confine a confine: la «missione» europea della letteratura triestina. In NuCor, 14/2003, 54–60.
Senardi Fulvio: Dante e Leopardi. In VerbAN, 1/2001, 151–178.
Senardi Fulvio: Del critico letterario come intellettuale. In NuCor, 8/2000, 44–55.
Senardi Fulvio: I nipotini di Gadda: qualche osservazione sulle attuali tendenze sperimentali. In Ambra, 4/2003, 150–168.
Senardi Fulvio: In nome di un Dio nascosto: la Iudit di Federico della Valle. In NuCor, 11/2002, 70–85.
Senardi Fulvio: In polemica con Petrarca? Una lettura del sonetto di Leon Battista Alberti «Io vidi già seder nell’arme irato». In NuCor, 16/2004,89–99.
Senardi Fulvio: Jack Frusciante e i suoi doppi: sulla narrativa di Enrico Brizzi. In NuCor, 7/2000, 195–204.
Senardi Fulvio: Rinnegare Petrarca. In NuCor, 15/2004, 38–44.
Senardi Fulvio: Uno sguardo nel cuore dell’impero: la nazione ceca di Giani Stuparich. In NuCor, 17/2006, 8–16.
Serta Jimmyaca: Emlékkönyv Kelemen János 60. születésnapjára (szerk. Szörényi László és Takács József), Budapest, Balassi, 2004, 347 o.
Sessa Paolo: Il «contratto» di lettura delle collane poliziesche. In NuCor, 6/1999, 15–26.
Sessa Paolo: Alcuni colori degli scrittori: il giallo in «camicia nera». In Annuario, 1/2004, 40–62.
Sessa Paolo: Carlo Emilio Gadda: l’ingegnere dell’anima. In NuCor, 10/2002, 83–93.
Sessa Paolo: L’elogio della follia e del furfante. In NuCor, 7/2000, 161–175.
Sessa Paolo: La scrittura della memoria. In NuCor, 8/2000, 10–18.
Sessa Paolo: Le strategie dell’incantagione. In NuCor, 5/1999, 191–212.
Sessa Paolo: Gadda invita alla critica euristica. In NuCor, 4/1998, 191–204.
Simon Gyula: „A zöld csend...”. Koreszmék és stílusirányzatok Carducci költészetében. In ItDebr, VII/2000, 206–224.
Simon Gyula: A másik Aretino. Az „isteni” és az „Isten kegyelméből szabad ember”. In ItDebr, IX/2002, 50–65.
Simon Gyula: Ariosto: Öt ének, avagy L’Orlando rinsavito. In ItDebr, VIII/2001, 53–76.
Simon Gyula: Carducci költészetének kibontakozása, fejlődésvonala és főbb mozzanatai a Rime nuove alapján. In ItDebr, 4/1997, 143–161.
Simon Gyula: Carducci költészetének tíz éve. In ItDebr, X/2003, 188–208.
Simon Gyula: Az útkeresés évei Carducci költészetében (1867–1872). In ItDebr, 2/1995, 168–180.
Simon Gyula: Giosue Carducci pályakezdése (1850–1860). In ItDebr, 3/1996, 122–134.
Sinopoli Franca: Az olaszországi összehasonlító irodalomtudomány bibliográfiája. In Helikon, 3/1994, 357–360.
Sità Michele: Tra poesia e filosofia. In NuCor, 15/2004, 109–112.
Solymosi Milán: Pier Paolo Vergerio e Coluccio Salutati. In VerbAN, 1/2002, 147–163.
Somogyi Judit: Soccorso oppure ostacolo: la punteggiatura in edizioni quattro- e cinquecentesche della Commedia di Dante. In VerbAN, 1/2001, 187–196.
©pička Jiří: Le canonizzazioni di Petrarca. In Ambra 5/2005, 138–154.
Szabó Győző: La questione della lingua e Svevo. In NuCor, 1/1993, 38–44.
Szabó Győző: Pirandello e gli ungheresi. In NuCor, 3/1996, 41–49.
Szabó Tibor: «…bonus esse quam doctus». Aspetti di filosofia applicata in Petrarca. In Ambra 5/2005, 155–165.
Szabó Tibor: Le interpretazioni religiose e laiche di Dante all’inizio del Novecento. In VerbAN, 1/2001, 205–216.
Szabó Tibor: Megkezdett öröklét. Dante a XX. századi Magyarországon. Budapest, Balassi, 2003, 256 o.
Szalai Marianna: Alberto Savinio és az „önmaga tükörképévé vált ember”. In ItDebr, 6/1999, 172–180.
Szalai Marianna: Griselda: vétkes és/vagy áldozat. In ItDebr, VII 2000, 61–68.
Szalai Marianna: La nuova Annunciazione di Savinio: La fidčle épouse (1929). In NuCor, 11/2002, 86–92.
Szalai Marianna: Savinio e i percorsi dell’anima. In NuCor, 5/1999, 221–230.
Szalai Marianna: Navigare necesse est (Az utazás motívuma Alberto Savinio vizuális és irodalmi műveiben). In Bár, VIII évf./2006, 133–139.
Szegedi Eszter: L’Amarilli di Cristoforo Castelletti: questioni sul genere. In Ambra 6/2005, 158–165.
Szénási Ferenc: A huszadik századi olasz irodalom. Történet, szerzők, művek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 251 o.
Szénási Ferenc: Az olasz irodalom Magyarországon 1930 és 1960 között. In Helikon, 3/1994, 361–365.
Szénási Ferenc: Eugenio Montale e la lirica ungherese. In NuCor, 9/2001, 61–68.
Szénási Ferenc: Il motivo specchio nella letteratura italiana del primo Novecento. In Ambra, 1/2000, 124–129.
Szénási Ferenc: Italo Calvino. Budapest, Századvég, 1994, 159 o.
Szénási Ferenc: L’allegria del naufrago e la felicità di Sisifo. Ungaretti poeta dell’ossimoro. In NuCor, 8/2000, 20–24.
Szénási Ferenc: La poesia italiana evidenziata nelle rime onomastiche. In Ambra, 3/2002, 146–157.
Szénási Ferenc: Tradizione e/o avanguardia nella letteratura contemporanea ungherese e italiana. In NuCor, 3/1996, 219–224.
Szénási Ferenc: Una proposta di metodo per criticare traduzioni di ampi testi prosastici. In Annuario, 1/2004, 63–74.
Szigethi Laura: Tasso e il sacro. Il carattere religioso della Gerusalemme Liberata. In NuCor, 11/2002, 22–30.
Szkárosi Endre: Dimensioni del linguaggio poetico nella poesia contemporanea. In NuCor, 3/1996, 177–185.
Szkárosi Endre: L’ultimo Montale diaristico. In NuCor, 6/1999, 55–57.
Szkárosi Endre: A szárnyas test – Tommaso Kemény „Angyalos könyve”. In Helikon, 3/1994, 342–345.
Szkárosi Endre: Bibliografia della fortuna di Montale in Ungheria. In ItDebr, 2/1995, 206–213.
Szkárosi Endre: Igen, de lassan. A radikális megújulás kérdései az elmúlt évtizedek olasz és magyar kultúrájában. In Helikon, 3/1994, 287–296.
Szkárosi Endre: Verso un linguaggio di comprensione universale. Il ritorno della voce nella poesia del primo Novecento. In NuCor, 10/2002, 100–105.
Szörényi László: Benvenuto da Imola Comentuma és a magyarok. In Helikon, 2–3/2001, 385–395.
Szörényi László: Il comentum di Benvenuto da Imola e gli ungheresi. In VerbAN, 1/2002, 43–53.
Sztanó László: L’anti-viaggiatore costruito. In ItDebr, X/2003, 75–84.
T. Erdélyi Ilona–Sárközy Péter: A kortárs olasz irodalom. In Helikon, 3/1994, 268–270.
Takács József: Compiti e prospettive degli studi crociani in Ungheria. In NuCor, 3/1996, 225–230.
Takács József: Momo – il problema del genere. In NuCor, 16/2004, 38–43.
Tamás Ágnes: «Quando il Girolamo ha smesso», alcune caratteristiche dell’opera di Gadda. In NuCor, 4/1998, 205–208.
Tassoni Luigi: La presenza e la pazienza, per Piero Bigongiari. In NuCor, 4/1998, 9–12.
Tassoni Luigi: La scrittura dell’immagine. In NuCor, 4/1998, 209–220.
Tassoni Luigi: Aequivocatio e statuto del Senso in Dante. In VerbAN, 1/2001, 131–141.
Tassoni Luigi: Dante csendjei (ford. Fülöp Nóra), In Helikon, 2–3/2001, 308–313.
Tassoni Luigi: Epistemologia del testo poetico. In NuCor, 3/1996, 157–166.
Tassoni Luigi: Gli 80 anni di Zanzotto. In NuCor, 9/2001, 194–200.
Tassoni Luigi: Gli animali di Landolfi. In NuCor, 6/1999, 38–42.
Tassoni Luigi: La lezione di Ungaretti. In NuCor, 8/2000, 33–43.
Tassoni Luigi: La lingua dei «moderni» e la lettura degli «antichi». In NuCor, 12/2002, 137–155.
Tassoni Luigi: La memoria testuale. In NuCor, 15/2004, 8–12.
Tassoni Luigi: Leonardo Sciascia: il bianco e il nero. In NuCor, 7/2000, 205–211.
Tassoni Luigi: Scritture di scritture, In Annuario. 2/2005, 37–50.
Tassoni Luigi: Semiotica dell’arte e della letteratura. Pécs, Edizioni Dante Alighieri, 1995, 178 o.
Tassoni Luigi: Una lezione sul testo: Arrossisco per te di Piero Bigongiari. In NuCor, 10/2002, 106–111.
Tassoni Luigi: Vita del testo e ermeneutica contemporanea. In NuCor, 5/1999, 231–245.
Tassoni Luigi: Vittorio Alfieri: l’infinito autoritratto e il finito del ritratto. In ItDebr, X/2003, 11–22.
Tassy György: Inventario e museo: poesia crepuscolare e poesia ungherese. In NuCor, 3/1996, 187–205.
Tekulics Judit: Civilizált ember udvar és város között. Stefano Guazzo La civil conversazione című művének elemzése. In ItDebr, 6/1999, 47–63.
Tekulics Judit: Considerazioni intorno al dialogo rinascimentale: teorie e modelli di scrittura. In Ambra, 4/2003, 169–181.
Tekulics Judit: Il Principe di Machiavelli e il Tiranno dell’Alfieri. In ItDebr, X/2003, 114–122.
Tekulics Judit: L’arte di «viver lieto» e di «fare cose delle quali non dubiti». In Annuario, 2/2005, 63–69.
Tekulics Judit: La «dipintura parlante». Teorie del dialogo nel rinascimento. In ItDebr, IX/2002, 87–102.
Tekulics Judit: La formazione dell’uomo europeo moderno e il Galateo di Giovanni Della Casa. In NuCor, 8/2000, 79–85.
Tekulics Judit: Stefano Guazzo: Dialoghi piacevoli. In ItDebr, VII/2000, 99–112.
Toma Adrienn: A Mandragóra a Fejedelem tükrében. In ItDebr, VIII/2001, 43–52.
Tombi Beáta: Autobiografia senza autobiografo. In ItDebr, X/2003, 69–74.
Tombi Beáta: L’influenza di Petrarca su Foscolo. In NuCor, 15/2004, 56–64.
Tombi Beáta: La satira passe-partout: fra Gozzi e Goldoni. In Ambra, 4/2003, 182–192.
Tombi Beáta: L’immaginario della morte in Foscolo. In NuCor, 6/1999, 50–54.
Tommaso Landolfi: Maria Giuseppa (ford. Lukácsi Margit), In Bár, VIII évf./2006, 45–54.
Tommaso Landolfi: Maria Giuseppa igaz története (ford. Lukácsi Margit), In Bár, VIII évf./2006, 55–59.
Tóth László, V.: Madame de Staël és Alfieri. In ItDebr, 2/1995, 123–128.
Tóth László, V.: Puskin és Alfieri. In ItDebr, 1/1993–1994, 39–43.
Tóth Tihamér: A pesszimizmus két rendszerkísérlete. Giacomo Leopardi és Arthur Schopenhauer. In ItDebr, 3/1996, 115–121.
Tóth Zita: Il petrarchismo in Shakespeare nella ricezione di Ungaretti e Montale. In NuCor, 15/2004, 98–101.
Turčány V.: Petrarca e Kollár. In NuCor, 15/2004, 102–107.
Tusnády László: Az ismeretlen Tasso. In ItDebr, 6/1999, 64–76.
Tusnády László: Csokonai és Tasso. A világkép és a fordító. In ItDebr, X/2003, 128–139.
Ungaretti Giuseppe: Három előadás Dantéról (ford. Rónaky Eszter), In Helikon, 2–3/2001, 223–227.
Varga Mónika: Il «Paese dell’anonimato»: fisica quantistica, linguaggio e percezione. In Annuario, 2/2005, 103–114.
Varga Mónika: Notturno indiano: trovarsi in uno dei giochi del rovescio di Antonio Tabucchi. In NuCor, 9/2001, 40–49.
Varga Mónika: Sulla soglia tra visibile e invisibile. Letteratura e scienza in Atlante occidentale di Daniele del Giudice. In NuCor, 9/2001, 50–60.
Várnai Dóra: Alfieri in De Sanctis. In occasione del duocentocinquantesimo anniversario della nascita di Vittorio Alfieri. In NuCor, 6/1999, 71–84.
Venezia, Italia e Ungheria tra decadentismo e avanguardia. Atti del VI Convegno di Studi Italo-Ungheresi (Budapest, 10–13 giugno 1986) (szerk. Kovács Zsuzsa és Sárközy Péter), Budapest, Akadémiai, 1990, 451 o.
Verdone Mario: Savinio e lo spettacolo. In NuCor, 7/2000, 154–160.
Veres Ágnes: A novella műfaji kérdései Francesco Bonciani traktátusában. In ItDebr, XI/2004, 144–155.
Veres Ágnes: La figura della donna nel Novelliere di Matteo Bandello. In ItDebr, VIII/ 2001, 98–120.
Vig István: I protagonisti anonimi del Decameron: ragioni e motivi di una scelta narrativa. In NuCor, 7/2000, 30–34.
Vig István: L’impiego del polimorfismo verbale a fini stilistici nell’ «Orlando Innamorato». In NuCor, 3/1996, 107–127.
Vig István: A melléknevek mondattani helye Petrarca szonettjeiben. In Bár, VIII évf./2006, 83–97.
Vígh Éva: «Il costume che appare nella faccia». Costumatezza e fisionomia nella letteratura del Classicismo. In ItDebr, IX/2002, 107–115.
Vígh Éva: «Co’ soli pié de’ versi»? Otium e negotium in Agostino Mascardi. In NuCor, 7/2000, 92–98.
Vígh Éva: Agostino Mascardi e una disputa sulla corte nel primo Seicento. In ItDebr, VII/2000, 113–136.
Vígh Éva: Barocco etico-retorico nella letteratura italiana. Szeged, JATEPress, 2001, 261 o.
Vígh Éva: Conversatione retorico-civile in Emanuele Tesauro. In NuCor, 5/1999, 257–264.
Vígh Éva: Dante klasszicitása a klasszicizmus századaiban. In Helikon, 2–3/2001, 396–403.
Vígh Éva: Facetudine barocca nel Tesauro. In NuCor, 8/2000, 70–78.
Vígh Éva: Il «secolo corrotto» di Don Pio Rossi. In ItDebr, VIII/2001, 121–135.
Vígh Éva: La metafora „gioviale e giovevole” della conversazione etico-retorica in Emanuele Tesauro. In Ambra, 1/2000, 130–140.
Vígh Éva: Memoriale a la serenissima regina de Ungaria di Diomede Carafa. In NuCor, 9/2001, 69–77.
Vígh Éva: Moralità del Momus. In NuCor, 16/2004, 31–37.
Vígh Éva: Paolo Mattia Doria e l’immagine della donna nel primo Settecento napoletano. In ItDebr, X/2003, 140–147.
Vígh Éva: Tasso, cortigiano dissimulatore. In NuCor, 3/1996, 129–137.
Vossler Karl–Gentile Giovanni: Filológia, kritika, exegézis. Karl Vossler és Giovanni Gentile vitája: „Gondolat és költészet az Isteni Színjátékban” (ford. Szilvássy Orsolya), In Helikon, 2–3/2001, 208–211.
Wenner Éva: A „homo histricus”, Fulvio Tomizza. In Helikon, 3/1994, 337–341.
Zappulla Muscara Sarah: La stagione teatrale siciliana di Luigi Pirandello. In NuCor, 3/1996, 51–59.
Zilahi Lilla: L’opera di Brunetto Latini nella letteratura italiana medievale (1). In NuCor, 4/1998, 231–245.
Zilahi Lilla: L’opera di Brunetto Latini nella letteratura italiana medievale (2). In NuCor, 5/1999, 265–280.
Antonio Donato Sciacovelli (1968) Magyarországon élő irodalomtörténész, műfordító szerkesztő. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Romanisztika Tanszékén tanít. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. Az olasz irodalom nemzeti bibliográfiájának magyarországi munkatársa. Olaszra fordította többek között Esterházy Péter Harmonia caelestisét, több tucat tanulmánya jelent meg különböző italianisztikai folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Könyve: Per una tipologia „nuova” delle figure femminili del Decameron (A Dekameron nőalakjainak „új” tipológiájához), 2005.
1 Vö. Letteratura italiana in Ungheria: una nuova ondata di traduzioni alla ricerca di un’affermazione nei primi tre anni del millennio (Olasz irodalom Magyarországon: befogadtatást kereső új fordításhullám az ezredforduló első három évében), in: Adriano Papo–Gizella Nemeth (szerk.): „Hungarica varietas”. Mediatori culturali tra Italia e Ungheria („Hungarica varietas”. Kultúraközvetítők Olaszország és Magyarország között), Edizioni della Laguna, Mariano del Friuli, 2003, 147–150. o.; valamint Possibilità di integrazione culturale tra Italia ed Ungheria: scelte editoriali a confronto (A kulturális integráció lehetőségei Olaszország és Magyarország között: kiadói választások itt és ott), in: Tóth József (szerk.): Határsávok. A BDF-BTFK Tudományos Kiadványsorozata, Szombathely, 2003, 149–156. o.
2 Zárójelben valamennyi fordító neve is megtalálható, kivéve, ha az adott kötetben számuk meghaladja a kettőt; ilyenkor a szokásos et alii formulát használom.