Bereczki András
Bika

E számunk képzőművész vendégei magyarországi és nemzetiségi népi festők és szobrászok: Bakos Lajos, Balázs János, Bereczki András, Bohos Lajos, Boros Lajosné Endresz Teréz, Cseh László, Csordás Ferenc, Egner József, Emerik Fejes (Fejes Imre), Győri Elek, Homa János, Homonai Pál, Kollár Pál, Orbán Károly, Süli András és Szőrös József.

„A ház, amit örököltem, negyven évig a tsz-nek volt a székháza, egy szeget sem vertek bele, beázott a tető több helyen, meg kellett javítani. Idén kaptunk az Illyés Alapítvány jóvoltából egy összeget, teljesen felújítottuk a födémet, és a padláson leszigeteltük a manzárdot. A legnagyobb probléma az, hogy nincs központi fűtés. Most beindítottuk a magyar nyelvű oktatást is a faluban, mert 25 éve megszűnt. Jó volna begyűjteni a gyerekeket.” (Kallós Zoltán)

„A népi kultúra – a természettől oly igen eltávolodott városi kultúrával szemben – a természetközelséget s az abból adódó lelkiséget, mentalitást képviseli. A népnek a természethez való szoros kapcsolata éppen a jelenben nyer különös hangsúlyt, hiszen modern korunk vészes technicizálódása – a víz, a levegő, a föld szennyeződése – nem véletlenül alakította ki a természetbarát, a környezetvédő mozgalmakat.” (Nagy Olga)

„A jojkálás minden bizonnyal a legtávolabbi múltba visszatekintő és máig fennmaradt énekes hagyományok közé tartozik. Kezdeteit még az emberiség kialakulásának hajnalán kell kutatnunk. Ősidők óta a lappok egyik legfőbb kifejezőeszköze, létük elválaszthatatlan kelléke, melyben mindmáig az ősi arktikus énekkultúra nyomait lehet feltételezni.” (Tamás Ildikó)

„Gyermekeim! Szeressétek a magyar kultúrát, a magyar műveltséget! Adjátok tovább és őrizzétek! Ez a legfontosabb! Emlékezzetek arra, amit írtam vagy mondtam, de engem elfeledhettek… Feleim, kedves magyar feleim, ne legyetek koldusai Európának. Mi is tudunk adni neki valamit, aminek hasznát veheti. Ezt, a mi ázsiai lelkünket. Hogyha őszintén nyilatkozunk meg előtte.” (Lükő Gábor – Harangozó Imre emlékező írásában)

2001. május – III. évfolyam 4. szám
Folklórrajzolatok

Évgyűrűk

Novák Ferenc • Örmény magyarok ivadéka

Hangírás

Válaszúti távlatok

(Kallós Zoltánnal Fehér Anikó beszélget)

Emlékezet

Harangozó Imre • Elment a tűzcsiholó

(Lükő Gábor, 1909–2001)

Végh Attila • Csend, élet, jel

Katona Imre • Szerelmi jelzők

Nagy Olga • Kicsinylett kincseink

Kovács Flóra Eszter • „Nem úgy van most, mint volt régen…”

Fodor Miklós • A báránnyá változott szarvas

Csáji László Koppány • Ördöghívogató

Gyárfás Endre • Az elcsalt menyecske

Tamás Ildikó • Jojkáló számik

Tárlat

Hazai naiv művészek alkotásai

Kerékgyártó István • Spontán stílusteremtők

Szentmártoni János • Albumrészletek

Hetedhét

Ruszin népballadák

(Vári Fábián László fordításai, S. Benedek András előszavával)

Naphold arcú testvérek

(Berecz András fordítása)

Arra röppent két galamb jó

(Szondi György fordítása)

Fénykör

Gyurkovics Tibor • Messiás

Lászlóffy Aladár

Szakonyi Károly

Lászlóffy Csaba • Azelőtt-azután napló • Dominóta

Berek

Podonyi Hedvig • Ciceró

Pintér Lajos • Mai magyar városszéli vadon

Molnár Miklós • Árny • Sár

Timár György • Verlaine a monsi börtönben

Filip Tamás • A hír • Örökfürdő • Egy lélegzetvételre

Zsille Gábor • Kimérten ketyeg • Nyegle dal a párkapcsolatokról

Merényi Krisztián • Forradalom • Félelem • Neved

Kopogtató

Körmendi Lajos • Rohadt élet

(Rott József ajánlásával)

Sarusi Mihály • Bun, drága, bun

(Rott József ajánlásával)

Ablak

Versles

Prágai Tamás • Az „itt”-től távol

(Szakács Eszter • Másik hely, másik idő)

Prózaporond

Toót H. Zsolt • Nyomozás nyomok nélkül

(Lábass Endre • A Tolvajnők Piaca)