Bereczki András Bika
E számunk képzőművész vendégei magyarországi és nemzetiségi népi festők és szobrászok: Bakos Lajos, Balázs János, Bereczki András, Bohos Lajos, Boros Lajosné Endresz Teréz, Cseh László, Csordás Ferenc, Egner József, Emerik Fejes (Fejes Imre), Győri Elek, Homa János, Homonai Pál, Kollár Pál, Orbán Károly, Süli András és Szőrös József.
„A ház, amit örököltem, negyven évig a tsz-nek volt a székháza, egy szeget sem vertek bele, beázott a tető több helyen, meg kellett javítani. Idén kaptunk az Illyés Alapítvány jóvoltából egy összeget, teljesen felújítottuk a födémet, és a padláson leszigeteltük a manzárdot. A legnagyobb probléma az, hogy nincs központi fűtés. Most beindítottuk a magyar nyelvű oktatást is a faluban, mert 25 éve megszűnt. Jó volna begyűjteni a gyerekeket.” (Kallós Zoltán)
„A népi kultúra – a természettől oly igen eltávolodott városi kultúrával szemben – a természetközelséget s az abból adódó lelkiséget, mentalitást képviseli. A népnek a természethez való szoros kapcsolata éppen a jelenben nyer különös hangsúlyt, hiszen modern korunk vészes technicizálódása – a víz, a levegő, a föld szennyeződése – nem véletlenül alakította ki a természetbarát, a környezetvédő mozgalmakat.” (Nagy Olga)
„A jojkálás minden bizonnyal a legtávolabbi múltba visszatekintő és máig fennmaradt énekes hagyományok közé tartozik. Kezdeteit még az emberiség kialakulásának hajnalán kell kutatnunk. Ősidők óta a lappok egyik legfőbb kifejezőeszköze, létük elválaszthatatlan kelléke, melyben mindmáig az ősi arktikus énekkultúra nyomait lehet feltételezni.” (Tamás Ildikó)
„Gyermekeim! Szeressétek a magyar kultúrát, a magyar műveltséget! Adjátok tovább és őrizzétek! Ez a legfontosabb! Emlékezzetek arra, amit írtam vagy mondtam, de engem elfeledhettek… Feleim, kedves magyar feleim, ne legyetek koldusai Európának. Mi is tudunk adni neki valamit, aminek hasznát veheti. Ezt, a mi ázsiai lelkünket. Hogyha őszintén nyilatkozunk meg előtte.” (Lükő Gábor – Harangozó Imre emlékező írásában)
|
|
2001. május – III. évfolyam 4. szám
Folklórrajzolatok
Évgyűrűk
Novák Ferenc • Örmény magyarok ivadéka
Hangírás
Válaszúti távlatok
(Kallós Zoltánnal Fehér Anikó beszélget)
Emlékezet
Harangozó Imre • Elment a tűzcsiholó
(Lükő Gábor, 1909–2001)
Végh Attila • Csend, élet, jel
Katona Imre • Szerelmi jelzők
Nagy Olga • Kicsinylett kincseink
Kovács Flóra Eszter • „Nem úgy van most, mint volt régen…”
Fodor Miklós • A báránnyá változott szarvas
Csáji László Koppány • Ördöghívogató
Gyárfás Endre • Az elcsalt menyecske
Tamás Ildikó • Jojkáló számik
Tárlat
Hazai naiv művészek alkotásai
Kerékgyártó István • Spontán stílusteremtők
Szentmártoni János • Albumrészletek
Hetedhét
Ruszin népballadák
(Vári Fábián László fordításai, S. Benedek András előszavával)
Naphold arcú testvérek
(Berecz András fordítása)
Arra röppent két galamb jó
(Szondi György fordítása)
Fénykör
Gyurkovics Tibor • Messiás
Lászlóffy Aladár
Szakonyi Károly
Lászlóffy Csaba • Azelőtt-azután napló • Dominóta
Berek
Podonyi Hedvig • Ciceró
Pintér Lajos • Mai magyar városszéli vadon
Molnár Miklós • Árny • Sár
Timár György • Verlaine a monsi börtönben
Filip Tamás • A hír • Örökfürdő • Egy lélegzetvételre
Zsille Gábor • Kimérten ketyeg • Nyegle dal a párkapcsolatokról
Merényi Krisztián • Forradalom • Félelem • Neved
Kopogtató
Körmendi Lajos • Rohadt élet
(Rott József ajánlásával)
Sarusi Mihály • Bun, drága, bun
(Rott József ajánlásával)
Ablak
Versles
Prágai Tamás • Az „itt”-től távol
(Szakács Eszter • Másik hely, másik idő)
Prózaporond
Toót H. Zsolt • Nyomozás nyomok nélkül
(Lábass Endre • A Tolvajnők Piaca)
|