E számunk képzőművész vendége, Kass János 1927-ben született Szegeden. A képzőművészeti főiskolát Budapesten végezte, majd Lipcsében tanult könyvművészetet. A világ minden részén rendezett kiállításokat és több biennálén is részt vett, Velencében, Bécsben, Moszkvában és Tokióban. 1954-ben és 67-ben Munkácsy-, 1999-ben Kossuth-díjat kapott. Művei a nevét viselő galériában láthatók szülővárosában, Szegeden, amelynek díszpolgára. 1973 óta postabélyegeket is tervez.

„Balassi Bálint világa három pilléren nyugszik: az első a hit, kiengesztelődés Istennel; a második a felvállalt hivatás betöltése; a harmadik az életet fenntartó szerelem örök és állandó volta. Versei erre a hármas rendre épülnek fel.” (Várkonyi Gábor)

„A szépség igézetében fogant, gyönyörködtetésre szánt verseiben nagy szerepet kapott a fikció – vagy ahogy maga nevezte, a versszerző találmány – s az antik mitológia keretében megjelenő petrarkista szerelmi frazeológia.” (Szentmároni Szabó Géza)

„Bálint elveszett. Minden ajtó bezárul. Nemcsak a tizenhárom évig tartó búszerző szerelem, hanem saját hibái, a társadalom könyörtelensége is a kapuk mögé száműzik. De nemcsak a kapuk, a szavak is bezárultak a bujdosásba induló, az osztálya által megvetett költő mögött.” (Bánki Éva)

„Nem csekély talentum és beleérző képesség kellett már ahhoz is, hogy valamikor 1587 és 1589 között (1587-ben zajlott Balassi feleségének házasságtörési pere és lett özvegy Ungnád Kristófné Losonczy Anna; 1589-ben nyújtotta az utóbbi kezét Forgách Zsigmondnak), kézhez kapva az Amarillit, a költő ráébredjen: a történet pompásan ráillik Losonczy Annával volt és felújítandó szerelmi történetére. Nem tudjuk kizárni a lehetőséget, hogy Balassi Annával remélt házasságkötésének ünnepi produkciója gyanánt ültette át a pásztorjátékot.” (Kerényi Ferenc)

„Balassi közismert és elismert személyiség volt a korabeli Lengyelországban, ahol ma több emléktábla őrzi emlékét, mint hazájában.” (Cséby Géza)

2004. augusztus – VI. évfolyam 6. szám
Balassiáda

Csiki László • Balassi

Baka István • Balassi-ének

Kölcsey Ferenc • Balassa

Évgyűrűk

Konrad Sutarski • Egy lengyel ember magyar élményei

Cséby Géza • Balassi és Lengyelország

Jósvainé dr. Dankó Katalin • Patak vára Balassi korában

Bánki Éva • Politika vagy szerelem?

Várkonyi Gábor • „Az jó hírért, névért s az szép tisztességért…”

Kerényi Ferenc • Balassi esete az Amarillivel

Szentmártoni Szabó Géza • Balassi-ambivalenciák

Szathmári István • Balassi Bálint, a tudatos költő

Madách Imre • Balassa Bálint

Nagy László • Balassi Bálint lázbeszéde

Keresztury Dezső • Mikor Esztergom alatt halálát várta

Tárlat

Kass János műhelyvallomása

Kass János bélyegtervei

Móser Zoltán felvételei

Berek

Nagy Ildikó Réka • Kenyerek és emberek

(Művészetek Völgye, Kapolcs)

Az aranybányászat tíz rákfenéje

(összeállítás Verespatakról)

Konczek József • Balassi-apokrif

Ihász-Kovács Éva • Júlia levele Balassi Bálinthoz

Petneházy Kiss Bence • Verses levél Annámhoz

Szentmártoni Szabó Géza • Dobó Jakab-apokrifok

Csepregi János • A pockok • Szivárgó tér

Posta Ákos • A cannstadti lány

Bréda Ferenc • Szabásminta Katisznak • Nemo Mongóliában • Nemo Nevadában

Karaffa Gyula • Pillanat… • Nyár van…

Bogdán László • Levél Horatiusnak • Visszatérés • Nincs idő

Király Zoltán • Hívjatok • G. kisasszony emlékkönyvébe • Margaréta hét • Dementia praecox • Az ideális keresése

Puhó Ferencz • Önámítás • Eurotika • Március 6

Kovács Nándor • Visszaút nincs

T. Ágoston László • Béla cigány búcsúja

Lászlóffy Csaba • A nagybőgőszóló

Csomós Róbert • A töltőtolltolvaj

Ablak

Koppány Zsolt • A holokauszt rekviemje

(Mezei András tényversei)

Erdődi Gábor • Tollbafojtás

(Lárai Eszter kötetéről)

E számunk megjelentetését támogatta: