E számunk képzőművész vendégei a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alkotóművészei: Aknay János, Balogh István Vilmos, Bereznai Péter,
Bertnáth/y/ Sándor, Borgó György Csaba, Bukta Imre, Vincze Ottó, Csontó Lajos, ef Zámbó István, fe Lugosi László, Gosztola Gábor, Gubis Mihály, Győrffy Sándor, Holdas György, K. Kovács Imre, Kis Tóth Ferenc, Kótai Tamás, Krizbai Sándor, Lois Viktor, Matyófalvi Gábor és Tóth István. 2002-ben, fennállásuk 30. évfordulóján a Műcsarnokban rendezték meg jubileumi kiállításukat.

„New York egyik bárjában Bush sörözik Colin Powell-lel. Egy idegen érdeklődik, hogy miről is beszélgetnek. »Arról, hogy elintézünk 150 millió afgánt és egy biciklis postást…« »A biciklis postást miért?!« »Na látod, Powell, a 150 millió afgán a kutyát se érdekli!«” (Zsigmond Győző gyűjtéséből)

„A dsidajenő. A kutyászó és cicázó erdélyi kukó arról ismerszik meg: ruháján ragacsos kutyaszőr, küszöbén friss kutyaeledel, szívében konok kutyahűség. Bundabekecse pasztellkék madármintás, és – kivált májusban, a gyönyör havában – kiér a tavaszi erdőszélig. Ketrece aljára a következő magvasakat rajzoltatta fel írástudókkal: Én vagyok a senki senkije.” (Báthori Csaba irodalomtörténeti paródiájából)

„Egy Jungfreud nevű fiú mellé ültettek, aki mindenféle piszlicsáré baromságokra panaszkodott, hogy a nagyapja éjszakánként belepisil a gázkonvektorba, reggel elszedi a C-vitaminját, délben pedig úgy rászorítja a fülét a kisrádióra, hogy senki más nem hallja a harangszót. Ez a nagyapafrusztrált kis idióta soha nem bírt ráhangolódni a pillantásomra: hogy anyám hárpia, kiméra, gorgó, medúza egy személyben, és még arra is képes, hogy havonta megvásárolja a Tengerimalac Magazint…” (Reményi József Tamás–Tarján Tamás paródiája Bartis Attiláról)

„Dürer 1495-ben, első velencei utazásakor kapott rá a tejre. Itália, úgy látszik, menthetetlenül varázserőt gyakorol az északi fajta választott gyermekeire, elég Goethére, Keatsre vagy a triatlonista Frankensteinre gondolnunk. A fiatal Dürer is közéjük tartozott. Velencéből hazatérve egyre több vázlatán tűnnek fel a rajongás tematikus előképei, így a tehén (Tehén, Két tehén, Tehén a benzinkútnál, A tehén és az ördög) és a témához valamilyen módon kapcsolódó egyéb ábrázolatok.” (Pienták Attila)

2003. január–február – V. évfolyam 1. szám
Sírt és nevet (Terítéken a humor)

Fecske Csaba • Szeptemberi átirat

Előtér

Sebeők János • Felemás csizmában

Évgyűrűk

Usztics Mátyás • Hazavisszük a Hazát

Reményi József Tamás–Tarján Tamás • Első nap az iskolában

Báthori Csaba • Bestiarium literaricum

(A dsidajenő • A jékely (vagy: székely) • A szabódezső • A füstmilán)

Zsigmond Győző • Hadilábon

Szentiványi Tibor • Fiktív sírversek

Ébert Tibor • Dialógus

Pienták Attila • A bojárok földjén • Dürer és a tejtermékek

Tárlat

A Vajda Lajos Stúdió jubileumi kiállításának képei

Novotny Tihamér • Egy kiállítás (utó)képei

Makay Ida • Rapszódia • Kifosztva hallgat • Mintha még hinnék • Mintha Te • Nem közelít • Aki egykor

Berek

Pencz Levente • Hang a halhatatlanoknak

Konczek József • Anekdoták

P. Papp Zoltán • Ír úr • Sorfejtés • Szigetlakó emlékezete

Téka

Druzsin Ferenc • Jelentem alássan

(Tömörkény István katonatörténeteiről)

Ablak

Kaló Béla • Visszalopott idő

(Fecske Csaba • Jelölni tűntömet)

Béresi Csilla • Metafizikus kompozíciók

(Angelo-kiállítás Kecskeméten)

Szakolczay Lajos • Kikötő – Jegyzetek éjfél után

Egy akvarellista érzéki fényhullámai (Hubert Riff kiállítása a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban)

A teremtés rendje (Takács Borbála üveg(hátlap)festményei a bécsi Collegium Hungaricumban)

Bognár Antal • Mókában mesterek nagykönyve

(A Tarsoly Kiadó Humorlexikona)