E számunk képzőművész vendége, Tornay Endre András viszonylag fiatalon hunyt el, ennek ellenére jelentős életművet hagyott hátra. Elsősorban fából dolgozott, de alkotásai anyagául időnként a követ vagy bronzot választotta. Munkáira jellemző az elvont formavilág, ami kezdetben erősen redukált plasztikákban fogalmazódott meg. Később szimbólumrendszere bővült, áttételesebbé vált, de mindvégig felfedezhető a mélyen a népművészetben gyökerező szemléletmódja. Művei egyszersmind a legújabb szobrászati és éremművészeti tendenciákba illeszkedő korszerű alkotások.

„A szagok lassan szorítják ki az orrból a kinti hideg szagtalanságát. Dögszag, és mégsem egészen olyan, mint Kardosfalvánál, a Nádas völgyében, a pataktól jó messzire ásott döglyuk. Édeskés és csábító, egyszersmind lenyúlik a torkon, marokra fogja a gyomrot s rángatja, mintha fel akarná tépni.” (Kolozsvári Papp László)

„A szavakat a hús írja. A többi hab, / játék, mese, mesebeszéd. Nyikorog az elme, / csikorog a logosz…” (Bánki Éva)

„Megtanulni, majd / elfelejteni: két Nagy / Próbatételünk.” (Fodor Ákos)

„Titkos oázis- / tócsák, guruló diók, / százszorszép idők. / Halk éjkupolák mélyén / heverünk. Szópalástunk / lehull. Tér születik.” (Kirilla Teréz)

„Meteor-kúpból / szól a végtelen anyag: / te az enyém vagy. / S a tükröző / mocsár elborul. / Sötét vulkánjából / az olvadt föld: / enyém vagy.” (Kiss Anna)

„Valami olyasmit írtam Neki, hogy reszketve állok a küszöbén, mint hajdanán ő, amikor Kosztolányihoz először betoppant.” (Koppány Zsolt)

„A nagymérvű nemzeti ízeltség állapotának ugyanis egyik következménye az, hogy a kisebbségben foganó művészet többnyire a közösség ún. sorskérdéseit állítja középpontba.” (Báthori Csaba)

„Jólesett eltűnődnöm azon, hogy egy húsz évvel ezelőtti jóslat mennyire állja meg a helyét 2010-ben. A jelek szerint, sajnos, jó jósnak bizonyultam. A Szomorú Aranykor után nem a Kánaánba jutottunk, hanem, kis túlzással, a sivatagban bolyongunk.” (Zalán Tibor)

2010. november – XII. évfolyam 9. szám
Novemberi futamok

B2-páholy

Zalán Tibor • Kalitka

Tandori Dezső • 2×7

Bánki Éva • Én is, ő is • Éjfélkor • Szülővárosomban • Santiago de Compostela • Csütörtöki szomorúság

Kirilla Teréz • A ködfoltos párduc

Nyerges Gábor Ádám • Kilengési együttható

Mustra

Nyerges András • Kevéssé ismert női praktikák

Kolozsvári Papp László „utolsó története”

Lászlóffy Csaba • Az eltűnt idő látószögéből

Kiss Anna • Milyen a kővel főzés?

Fodor Ákos • Egy megbeszélésem, velem • Frontalitás • Buták párbeszéde • Teológia • Történet • Meditáció a gravitációról

Csepregi János • A blaha lujza téri indiánok… • A papagájok csőrét

Barna T. Attila • Válasz filozófus költőtársam dedikációjára • Tükör előtt • Berda Józsefnek

Tarbay Ede • Szavak vízjeles merített papíron

Bereti Gábor • P. Klee a születés kiáltásait hallgatja • P. Klee nem hisz nekem

Szauer Ágoston • Elágazás • Irány

Hetedhét

Hugh Kenner • A tudomány, Axel és játék a szavakkal

(Romhányi Török Gábor fordítása)

Ljudmila Ulickaja • A legkedvesebb arabom

(Arató János fordítása)

Ébert Tibor • Zafír

Papp Dénes • Üreglakók

Tárlat

Tornay Endre András alkotásai

(Székely Anikó felvételei)

Wehner Tibor • Végtelenített szobrászati történet

Jókai Anna • Egy ifjú asszony

Lukáts János • Szeptember újra lát

Kőszegi Lajos • Égi bárka Magyarföldön

Rusvay Balázs • Néma

Gál Erika • Tranzit • Szieszta • Sorok ultrahangra

Szilágyi Kinga • Egy találkozás részletei

Stankovics Marianna • N. Z.-nek Kolontárról is

Varga Melinda • Szómágia • Pótcselekmény

Téka

Koppány Zsolt • Talpalatnyi parkett

(Vas István levelezése)

Ablak

Cseh Gizella • Comenius emlékezete

Albert Gábor • „Mi együtt állunk és együtt bukunk, együtt élünk és együtt halunk”

(Herder és a nemzeti lét summája)

Suhai Pál • Bogáncs és karfiol

(Mátyus Aliz • El se hagy)

Soltész Márton • L’écriture féminine

(Nő, tükör, írás: Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról)

Pataky Adrienn • Utazás Káeurópa földjén

(Kiss Noémi • Rongyos ékszerdoboz)

Szakolczay Lajos • Motorizált bábu, filozófiai anyacsavarral

(Ivan Kulekov • Harmadik személyben)

Báthori Csaba • Egy múlt jövője

(A magyar irodalom a határon innen és túl)

Bedecs László • A kontextus hatalma

(Az irodalmi tér átalakulása a kilencvenes évek Magyarországán)

Zalán Tibor • A Szomorú Aranykor után

(Költészet, kultúra, válság)

Káva Téka – Napút-füzetek 49.

Seres András • Szenteltbot