Napút Online | 2010/7.



Ablakos Lakatos Dezső Rostás Krisztina „Újpest 1840. április 5-én 101 fővel községgé alakult. Pesttől északra, a Duna partján, a váci országút mellett fiatal, ámde dinamikusan fejlődő község, majd város, megyei jogú város, később a főváros része lett. Lakossága az elmúlt 170 évben százegyről százezer főre emelkedett. A cigányok együtt élnek az itt letelepedett magyarokkal, zsidókkal, németekkel és más nemzetiségekkel. Kultúrájukra nagyban hatott az itt lakók szokásai, mindamellett megtartották sajátos értékrendjüket is. A kávéházak, vendéglők, kocsmák hangulatához hozzátartozó cigányzenére igényt tartott a lakosság. A cigány szegkovácsok által készített termékekre szüksége volt az újpesti bőr- és faiparnak.” (Molnár István Gábor) „A kényszerből készült rajzokból hiányzik az alkotó lelke. Nemcsak rajzórán rajzoltatom tanítványaimat, az olvasmányok vázlata után minden egyes olvasmányt lerajzolnak…” (Solymosi Imréné) „Abban az időben hét kiemelkedő prímás működött. Zseniális volt mindegyik. Egyedi és tiszta. Ami nagy szó, mai füllel mindenféleképp!” (Boross Lajos) „»…az az érzésem, hogy Önök, magyarok nem becsülik e zenét igazi értéke szerint. Túlságosan hozzászoktak Önök a mindennapi életben, annyira megszokott dolog, hogy már nem érzik művészi erejét, amely pedig oly mélyen és tökéletesen benne van« – figyelmeztet bennünket Debussy már 1907-ben.” (Erdős István) „Ma már világosan látjuk, hogy mért nem volt a hatalomnak érdeke, hogy a zenélésből (muzsikálásból) évszázadok óta élő magyar cigányok, azaz elsősorban a „romungrók” által kiművelt és világszerte terjesztett zene újra és ismételten a maga módján konzerválódjon, presztízsében folyamatosan megújuljon, az addigi ezer évnél is tovább hirdesse és képviselje a nagyvilág számára a magyarságról alkotott pozitív megítélést.” (Csemer Géza)		2010. szeptember – XII. évfolyam 7. szám Az „Eötvös Társaság” 25 éves Kerékgyártó István és Rácz Gyöngyi köszöntője Nemzetről, nemzetiségről Eötvös József • Én is szeretném… Bevezető Rácz Gyöngyi • Az Eötvös Társaság 25 éves Újpest cigányai Molnár István Gábor • Lokálpatriótává vált betelepülők „Munkalehetőség nélkül minden erőfeszítésünk csepp a tengerben” (Csóka János Pállal Váradi Krisztina beszélget) Gyermekhangra Lakatos Menyhért • Hét szakállas farkas Choli Daróczi József • Altató Kovács József Hontalan • Első hó Gyermekművészet – Művészetpedagógia Rácz Gyöngyi • Cigány kultúra és művészeti nevelés Kerékgyártó István • Tehetségfelszabadító művészetpedagógia Nagy Ferenc • A Társaság művészeti tevékenysége Vámos Józsefné • Óvodai ábrázolás a gyakorlatban Solymosi Imréné • A boldogan végzett munka kreatívvá és sikeressé tesz Somody Beáta • Értékelés, értékteremtés Tárlat Gyermekrajzok Kerékgyártó István • Molnár István Gábor fotóművészetéről Molnár István Gábor fotói Hangszóló – Cigányzene Ady Endre • Dankó A prímások királya (Boross Lajossal Molnár István Gábor beszélget) Kárpáthy Gyula • „Magyari Imre művészete… Magyarország olyan értéke, amit féltőn meg kell becsülnünk.” Fátyol Tivadar • Cigányzene, cigány népzene, zenész cigányok Kárpáthy Gyula • A „Szürke eminenciás” és a tanítvány ifj. Boros Mátyás • Cigányzenészek régen és ma Erdős István • Nem forog a cigánykerék Csemer Géza • Beszéljünk a cigányzenéről Molnár István Gábor • Újpest Káva Téka – Napút-füzetek 47. Jan Wagner • Quittenpastete (Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 5. műfordítás-pályázatának anyaga) A Társaság emblémája: Péli Tamás grafikája Honlap: www.eotvostarsasag.hu E-mail: eotvos.tarsasag@hdsnet.hu Összeállította: Rácz Gyöngyi és Kerékgyártó István A fényképeket készítette: Molnár István Gábor A számunk megjelenését az „Eötvös József” Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság támogatta.