NAPÚT 2010/6., B/3
Tartalom
Csemer Géza
Beszéljünk a cigányzenéről
Újpest
A település szorosan vett története csupán a XIX. században kezdődik, de régészeti leletek bizonyítják, hogy ezen a területen több mint kétezer éve emberek élnek. A rómaiak hadiutat és annak védelmeként katonai őrtornyot építettek ki. Később középkori falu és révátkelő létesült, amely a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A területet, melyhez a káposztásmegyeri puszta is tartozott, az elmúlt évszázadokban több földesúr birtokolta. A település kialakulásában és fejlődésében a Károlyi család kulcsszerepet játszott. Fóti birtokközponttal a terület 1827-től gróf Károlyi Istváné.
Újpest máig álló és üzemelő legrégebbi épülete a közel háromszáz éves Megyeri csárda. A város mára a főváros északi kapuja, IV. kerülete. Százhetven éves település, amely óriási ütemben nőtt fel a Duna bal partján – akkor még – Pesttől pár kilométernyire, a váci országút mellett. Gyárak, üzemek tucatjai települtek a fiatal Újpestre. Amerikai ütemű fejlődésére utal, hogy az 1900-as évek elejére a legnagyobb lélekszámú nagyközség az országban, míg városi rangot 1907-ben kapott. 1929-ben már megyei jogú város, melynek saját járásbírósága, villamos erőműve, takarékpénztára, sportlétesítményei, oktatási intézményei, zeneiskolája, számos bejegyzett egyesülete és kereskedelmi egysége, 38 ipari vállalata van, amelyek közül országos jelentőségű az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., a Wolfner Bőrgyár és a Chinoin Gyógyszergyár. Első száz évében rohamos előrehaladásának motorja a polgárok, a gyár-, üzem- és üzlettulajdonosok mellett a Károlyi család, amely számos kezdeményezéshez adott telket (például: felekezeteknek, kórházaknak) vagy éppen tőkét. Bőr, fa, pamutfonó és -szövő, vegyész és elektrotechnikai profilú iparvárossá duzzadt, ahol mára a szolgáltatások száma sem elhanyagolható. Újpest 1950. január 1-től a főváros része. A hatvanas évek végén óriási lakótelepeket építettek a kertvárosi és belső udvaros munkáslakások helyén. A rendszerváltásra kiérkező metró indulásánál sokan azt jósolták, hogy alvóváros lesz Újpestből. Részben a város lakói, részben az önkormányzat, és nem utolsósorban a város lokálpatrióta polgármestere ezt munkájával és elkötelezettségével cáfolta. Ma saját, jól működő művelődési házai, színháza, galériája, médiája van, és számos civil szervezet működik itt. Sikeres és fejlődő városrész. Elég, ha csak a nemrégiben átadott Megyeri hídra vagy a város új főterére gondolunk. Újpest mai területe 18,8 km˛, lakóinak száma 100 000 fő körül mozog.
Molnár István Gábor