E számunk színes melléklete két részből áll.
    Csáth Géza-emlékek. Néhány kép Szabadkáról, arról a fenséges és hajdan Budapest után második legnagyobb adófizető Szabad Királyi városról, ahol a mai napig történelmi Magyarország kori címerüket használják. Csáth rengeteg rajzos, zenei vázlatos és festményekkel teli naplót hagyott ránk... ezek közül is bemutatunk néhányat.
    Vladár Csaba Csáth-rezonanciái. A 2008 tavaszán, a Nemzeti Színházban bemutatott Elek Szilvia A varázsló kertje című dokumentumdrámájához készült festmények Csáth Géza képzőművészeti alkotásaira reagálnak, hangolódnak és válaszolnak. (Dér Zoltán és Beszédes Valéria gyűjteménye; fotók: Vladár Csaba)

„Nem túl szofisztikált humorú emberek gyakran viccelődnek azzal, hogy a pszichiátert és a bolondot csak az különbözteti meg egymástól, hogy az egyiknél vannak a kulcsok, illetve az orvos felé nyílnak az íróasztal fiókjai. Otromba tréfa, de be kell lássuk, van némi alapja. Különösen Csáth Géza, alias Brenner doktor példája mutatja, mennyire valós lehet a pszichiáter pszichés érintettségének kérdése.” (Danics Zoltán)

„Nyilván eufóriás állapotában döntött így! Morfium, ópium, pantopon hatása alatt. Vagy: alkoholhatás alatt, más szóval részegen. Esetleg delíriumban… De én, mindaddig, amíg maga, Brandt, »csak« önveszélyes, meg fogom próbálni, hogy megvédjem magát önmagától.” (Dobai Péter)

„A gyermek Csáth romantikus szerelmeitől a felnőttkori szexualitás felé haladva, éles hangsúlyváltás érzékelhető a naplók és levelek belső világában. … A nők nem mást jelentenek a fiatal orvosnak, mint élvezetet, amelyre mértéktelen mennyiségben vágyakozik, és amelyhez kényszerszerűen, napi rendszerességgel nyúl.” (Mirnics Zsuzsanna–Heincz Orsolya)

„„Csáth Géza nevű zeneszerzőt azonban nem ismer a köztudat, annak ellenére, hogy írásaiból egyértelműen kiderül: életét napról napra végigkísérte, betöltötte a muzsika… Amit irodalmi munkásságából is nyilvánvalónak tarthatunk, azt fennmaradt művei is bizonyítják; kapcsolata e művészettel különleges, különlegesen egyedi volt.” (Kelemen Éva)

„Kissé merésznek tűnik Csáth újrafelfedezését és kialakuló kultuszát összekötni a hatvanas évek magyarországi és jugoszláviai kontextusával, mégis meg lehet kockáztatni az állítást: egy olyan nemzedék tűzte zászlajára Csáth életművét – s még inkább sorsát –, melynek az ismert politikai helyzet beszűkítette jövőképét, mely az önpusztító értelmiségi magatartást heroizmusként értelmezte.” (Z. Varga Zoltán)

2009. augusztus – XI. évfolyam 6. szám
Csáth-szám

B2-páholy

Zalán Tibor • A Csáth-följegyzésekből…

Előtér

A varázsló halála

(Szerkesztette: Elek Szilvia)

Kosztolányi Dezső Csáth-versei

A rút varangyot véresen megöltük • Sakkoztunk egyszer… • Csáth Gézának • Írás régi könyvben

Dobai Péter • A fürdőorvos

Dobai Péter • Marienbad, Ferdinándkút a Rudolf-forrással – 1914/II/2

Radnóti Zsuzsa • Dobai Péter – 65

Elmer István • Az önpárbajozó

Z. Varga Zoltán • Az élet írója

Tárlat

Csáth Géza-emlékek

Vladár Csaba Csáth-rezonanciái

Hangírás

„Csak egy közönséges olvasó vagyok”

(Csáth Géza lányával, Olgával Elek Szilvia beszélget)

Hangszóló

Elek Szilvia • A dalszerző zeneszerző

Kelemen Éva • Az élet arany trombitáján a búcsúzók dalát fuvom…

Kéner Balázs • Szakmai barátság a század elején

Danics Zoltán • Az elmeorvos tébolya

Harmatta János • Egy tékozló élet hatalmas tárlatai

Mirnics Zsuzsanna–Heincz Orsolya • Az Elérhetetlen keresése

Ablak

    Téka

      Lukáts János • Halálművészek hétköznapjai

      (Csáth Géza novellái)

      Németh István Péter • Tűnődés gyilkos gyermekekről

Tüskés Tibor • Dramatizált Csáth-életrajz

(Sárosi István • A húszmilliomodik év)

Bánki Éva • „Nekem megbocsát az Isten”?

(Lovas Ildikó • Spanyol menyasszony)

Káva Téka – Napút-füzetek 36.

Sárközi László • Csikágó

(Szonettciklus)

és a Magyar Pszichiátriai Társaság