NAPÚT 2008/5., 112–113. oldal


Tartalom

Stig Claesson
Magányosan Budapesten

Vlagyimir Cibin
Szuzdáli harangok

Nyina Obrezkova


***



Egyszer valamikor
elkerülhetetlen lesz –
kitárom majd
házam ajtaját.
S kitárom majd,
kitárom –
elkerülhetetlen lesz –
kitárom ajtóm az élet előtt…






***



Vannak férfiak,
Akiknek gyermeket szülsz,
S vannak,
Akiknek verset írsz.






***



Ha akarod –
leszek a csónakod…
Együtt úszunk messze-messze.
Ha akarod –
szél leszek…
Kapj el engem!
Ha akarod –
csillag leszek…
Hozz le engem…






***



Valahogy,
ha tudsz,
bocsáss meg nekem…
Én még csak
tanulok
szeretni…






***



Vigyél át, csónakom, át a túlsó partra.
Hallod – szólít egy ismerős hang.
Hallod – sírva hív egy ismerős hang –
vigyél át, csónakom, át a túlsó partra.

Át is vitt a csónakom a túlsó partra.
Keresem, szólítom az ismerős hangot.
Keresem, sírva hívom az ismerős hangot –
de csak a visszhang válaszol a túlsó partról…






***



Az imént elrepültem –
te hajítottál el, akár egy követ.
Félrenyeltem –
de nem fulladtam meg.
Az imént eláztatta
szárnyam
a könnyáradat…
Elnehezült.
Megszárad majd?
Talán…
Nem tudom.

Tillinger Gábor fordításai


Nyina Obrezkova (1965) komi-zürjén költőnő. A Komi Állami Folklórszínház dramaturgjaként, de iskolai orosznyelv- és irodalomtanárként is dolgozott. 1999-től 2002-ig az Art nevű komi kulturális folyóirat egyik szerkesztője volt, 2005 óta a Sziktivkári Egyetem Bölcsészettudományi Kara Komi Folklór és Irodalom Tanszékének oktatója. Eddig három önálló kötete jelent meg.

A lap tetejére