NAPÚT 2009/2., 112–115. oldal
Tartalom
Horváth Zsuzsa
„Kaffka Margit helyettünk, minden nő helyett beszélt”
Dávid Anna Dóra
Szavakból hajlékot
Az írott szó ereje
Visszatekintés a Zempléni Múzsa első harminc számára
2008 nyarán látott napvilágot a Zempléni Múzsa című társadalomtudományi és kulturális folyóirat VIII. évf. 2., összességében 30. száma. Ez a magyar sajtótörténetben szerény, ám a lap történetében jelentős esemény. Hadd legyünk büszkék rá, hiszen komoly kihívás negyedévente érdekes, változatos kéziratokkal megtölteni száz oldalt.
A 2001. évi I. évf. 1. számban közzétett, a hagyomány és minőség szintézisét célul tűző szerkesztési alapelveket igyekeztünk következetesen megvalósítani. A hagyomány e tekintetben elsősorban a Zemplénben történetileg egykor létező folyóiratok (Sárospataki Füzetek, Sárospataki Lapok, Zempléni Fáklya) szellemi örökségének továbbvitelét, a minőség pedig a régió szellemi elitjének lehető legmagasabb szintű szerzői körét, illetve a létező regionális folyóiratok legkiválóbbjainak szakmai színvonalát jelenti. Teret adtunk bármely szerző Zemplénnel kapcsolatos írásának, vagy zempléni illetőségű szerzők egyéb vonatkozású műveinek. Nyitottak voltunk a régióhoz nem kötődő témák és személyek megszólaltatására. Nagy hangsúlyt helyeztünk a közművelődési jellegű témák bemutatására. Távol tartottuk magunkat a napi politikától, nem közöltünk publicisztikát, híreket. Olyan lap kézbe adására törekedtünk, amely évek múlva is haszonnal forgatható, amelynek tartalmát nem értékelhetik át korok és ideológiák. A publikációk esetében a tudományosság kritériumait érvényesítettük, ám ez nem jelentette azt, hogy szubjektív szemszögű, de forrásértékű írásoknak ne adtunk volna helyet. Kiemelten kezeltük a grafikai arculatot, nemcsak a művészek kiválasztásával, de a lap külső megjelenésével kapcsolatban is. Valljuk, hogy egy tudományos folyóirat egyúttal szép is lehet.
Lapunk arculatát, a felvállalt szellemi irányvonalon túl, az elkészítésében közreműködők személye is fémjelezte. A szerkesztőbizottság tagjai: Balázsi Károly szociológus, Dobrik István művészettörténész, Egey Emese tanár, Fehér József irodalomtörténész, Jósvainé Dankó Katalin régész-muzeológus, Koncz Gábor közgazdász, Szathmáry Béla jogász, Takács Ádám filozófus, Tamás Edit történész-muzeológus, Tuba Zoltán biológus; tiszteletbeli tagok: Jakab István nyelvész, Orosz István történész; haláláig a lap védnöke volt Balassa Iván etnográfus. Ők személyükben képviselik a szerkesztés kulcsszavait (hagyomány és minőség), közreműködnek a lap szellemi irányvonalának alakításában, a tematika meghatározásában, a szerzők felkutatásában, a szerzői kör kialakításában, és lektori feladatokat látnak el saját szakterületükön. A szerkesztőbizottság felkérésekor alapelv volt, hogy tagjai valamennyien rendelkezzenek minősített szakmai munkássággal; a társadalomtudományok minél több ágát képviseljék; továbbá származásuk, iskolájuk, munkahelyük vagy kutatási témáik okán kötődjenek Zemplénhez.
A szerkesztés közvetlen feladatait alapító főszerkesztőként Bolvári-Takács Gábor irányítja, munkáját Földy Lilla és Lapis József szerkesztők segítik, utóbbi a szépirodalmi rovatot vezeti. Bordás István lapigazgató a kiadással, a terjesztéssel és a pénzügyekkel kapcsolatos teendők felelőse, emellett a lapot kiadó Zempléni Múzsa Társadalomtudományi és Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke. Tóthné Kovács Katalin szerkesztőségi titkárnál futnak össze az adminisztráció és a könyvelés szálai. A folyóirat logóját Csetneki József tervezte, s ő volt az első négy évfolyam tördelőszerkesztője. 2005 óta az arculat és a tördelés Tellinger András munkáját dicséri.
Büszkék vagyunk, hogy 2006-tól szakmai támogatóként magunk mögött tudhatjuk a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságát, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportját. A megjelenés pénzügyi hátterét az elmúlt években elsősorban a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési, valamint Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiumai biztosították. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület 2002-ig a lap kiadója volt, azóta szerkesztőségi infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával segíti munkánkat. 2007-től a Sárospataki Református Kollégium Alapítvány is támogatónk. A kivitelezést az első öt számnál a miskolci Sprint Nyomda végezte, azóta a debreceni Kapitális Nyomdával dolgozunk.
A Zempléni Múzsa szerkezete állandó. Az első öt évfolyamban Tanulmányok, esszék; Szépirodalom; Művészportré; Archívum; valamint Szemle rovatokkal jelentünk meg, a hatodik évfolyamtól a tematika Tudomány és társadalom; Művészet; Szépirodalom; Szemle rovatokra módosult. A lap első harminc számában 648 közlemény jelent meg, ebből 270 szépirodalmi mű (vers, novella, dráma, műfordítás). Eddig összesen 357 szerzőtől közöltünk publikációt, közülük 138 költő, író, műfordító. Lapunkban – alkotásaikkal együtt – 25 művészt (festőt, grafikust, szobrászt, építészt, népművészt), továbbá 5 művészeti közgyűjteményt mutattunk be.
Az MTA tagjai közül publikált nálunk Keviczky László villamosmérnök, Király Tibor büntetőjogász, Mádl Ferenc nemzetközi jogász, Meskó Attila geofizikus, Orosz István történész, Ujfalussy József esztéta, R. Várkonyi Ágnes történész; az MTA doktorai közül Bacsó Béla filozófus, Balassa Iván etnográfus, Balázs Géza nyelvész, ifj. Barta János történész, Bónis Ferenc zenetörténész, Dankó Imre etnográfus, Deme László nyelvész, Füredi János pszichiáter, Gunst Péter történész, Hoppál Mihály etnográfus, Karasszon Dénes orvostörténész, Móricz Lajos hadtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Romány Pál agrártörténész, Somogyi Sándor geográfus, Surányi Dezső agrobiológus, Tuba Zoltán biológus, Végvári Lajos művészettörténész, Vitányi Iván szociológus. A Zempléni Múzsa kiemelkedő szerepet tölt be a zempléni régió közművelődésének fejlesztésében, hiszen más periodika, ebben az országrészben, ilyen célra nem áll rendelkezésre. Emellett a szerkesztőség nagy figyelmet fordít művelődéstörténeti témák bemutatására. Külön kiemeljük a határon túli témájú vagy szerzőjű közleményeket, mint például Arday Géza: Cs. Szabó László életművéről, Beke Pál: Határok nélkül (általában és konkrétan a határ menti együttműködésről), Bertha Zoltán: A nemzettudat létkérdései Illyés Gyula világképében, Cseh Gizella: Dráma – színház – református kultúra, Fekete Ilona: A korai műemlék-helyreállítás gondolati háttere és megvalósulása Kassán, Göncz László: Nemzetiségi és anyanyelv-használati jogok Szlovéniában, Hermán M. János: Herder életműve és magyarországi hatása, Jakab István: A szlovákiai magyar nyelvművelés múltja, jelene és jövője, Komáromy Sándor: Erdély, Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság magyar nyelvű gyermeklírája az ezredfordulón, Komporday Levente: A borsi Rákóczi-kastély a két világháború között, Kónya Annamária: Felső-zempléni városi iskolák a kora újkorban, Laár Tibor: A Kárpát-medence kultúrája a barokk korban, Pomozi Péter: Az észt–magyar kulturális kapcsolatok történetéből, Tamás Edit: Népek, nyelvek, vallások a Kárpát-medence északkeleti területein. A már nem élő pataki tanárok, tudósok eddig kiadatlan vagy nehezen hozzáférhető műveit bemutató sorozatunkban helyet adtunk Barcza József, Bolvári Zoltán, Buza László, Egey Antal, Finkey Ferenc, Harsányi István, Koncz Sándor, Palumby Gyula, Szabó Károly, Takács Béla, Újszászy Kálmán, Urbán Barnabás egy vagy több írásának. Lapunkban olyan művek jelennek meg, amelyek évek múlva is értékállóak, hivatkozhatók, forrásként használhatók.
A Szépirodalom rovat Lapis József vezetésével felnőtt a magas színvonalú hazai periodikákhoz. Jelen vannak a kurrens áramlatok, kialakulni látszik a laphoz kötődő, fiatal szerzői kör, közreadunk prózát, lírát és drámát, beleértve a műfordításokat is. Örvendetes, hogy az egykor Sárospatakon tanult írók, költők közül megjelent nálunk Fekete Gyula, Képes Géza, Koncsol László, Kurucz Gyula, Mács József, Mészöly Dezső, Tóth-Máthé Miklós.
Fontosnak tartjuk a régió tudományos, kulturális, művészeti szervezeteinek, műhelyeinek bemutatását. Így cikket közöltünk az Abaúj-Zemplén Természeti Értékeiért Egyesületről, a Bodrog Néptáncegyüttesről, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Köréről, a Lavotta János Alapítványról, a Kazinczy Ferenc Társaságról, a Magyar Comenius Társaságról, a Sárospataki Nyári Képzőművészeti Szabadiskoláról, a Sárospataki Népfőiskolai Egyesületről, a Sárospataki Református Kollégium Alapítványról.
A művészetet kiemelt helyen kezeltük: minden számot más-más művész (festő, grafikus, szobrász, építész) illusztrált, akikről portrét közöltünk. A címlapok így sajátos hangulatot és színt kölcsönöztek a folyóirat egyes számainak. Ezekben bemutattuk Aknay János festőművészt, Andrássy Kurta János szobrászművészt, Bálint József festőművészt, Bertha Zoltán festőművészt, Borúth Andor festőművészt, B. Szabó Edit szobrászművészt, Czinke Ferenc grafikusművészt, Domján József grafikusművészt, Égerházy László szobrászművészt, Feledy Gyula grafikusművészt, feLugossy László képzőművészt, Gubis Mihály képzőművészt, Halmy Miklós festőművészt, Kondor Béla grafikusművészt, Kovács László festőművészt, Makovecz Imre építészt, Molnár Irén festőművészt, Puha Ferenc festőművészt, Sándor Zsuzsa festőművészt, Somogyi György festőművészt, Sugár Péter építészt, Szentirmai László bábtervezőt, grafikusművészt, Szkircsák Bertalanné népművészt, Tellinger István grafikusművészt, Urbán György festőművészt. A régió művészeti közgyűjteményei közül a sárospataki Rákóczi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményét, a Sárospataki Képtár Béres Ferenc-gyűjteményét, valamint Zene-Kép c. kiállítását, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeumát és a szerencsi Zempléni Múzeum képeslap-gyűjteményét ismertettük meg az érdeklődőkkel.
Szerkesztőségünk a folyóirat kapcsán a továbbiakban is három fő szempontot kíván érvényesíteni: rendszeresség, kiszámíthatóság és változatosság. Rendszeresség a lap megjelenésében, mellőzve az összevont számok által megtakarítható pénzt és időt. Kiszámíthatóság a lap szerkezetében, állandó rovatokkal, s nem tematikus számokkal. S végül tartalmi változatosság, a társadalomtudományok minél szélesebb értelmezésével (a természettudományos kultúra beleértésével is), nemzeti kulturális hagyományaink megismertetésével, lokális értékeink bemutatásával, szerzők és műfajok szempontjából egyaránt.
Köszönjük szerzőink és olvasóink eddigi támogatását, és számítunk további jóindulatukra!
Bolvári-Takács Gábor