NAPÚT 2007/7., 103–107. oldal


Tartalom

Kustár Rozália
Kéklő fejfák

Uhrin Erzsébet
Másodnyelvi szerepben




1 Red. Ando Juraj–Mazán Matej: Čabjanskí nárečoví slovňík/Szerk. Ando György–Mazán Mátyás: Csabai tájszótár. Békešska Čaba/Békéscsaba, 1993.
    Hankó András: A békéscsabai tájnyelv mindennapi szókészlete a XX. század második felében/Hankó Ondrej: Každodenná slovná zásoba békeščabianského nárečia v druhej polovici XX. storočia. Békéscsaba/Békešská Čaba, 2000.
2 Synčok, Juraj 2000. 4.
3 Mlacek, Jozef: Slovenská frazeológia. Bratislava, 1977. 72–74.
4 Mlacek, Jozef 1977. 72., Ondrus, Pavol: Z komparatívnej frazeológie Slovenského Komlóša. In:     Jazykovedné štúdie. 9. Bratislava, 1966. 211–218.
5 Buffa, Ferdinand: Zo severošarišskej frazeológie. Bratislava, 1994.
6 Ondrus, Pavel: Nárečie Slovenského Komlóša. In: Zost. Gerbócová, Jarmila: Z minulosti Slovenského Komlóša 1746–1996. 330-358.
7 Adatközlő: Mária Žiláková szül. Čajágiová, 1923. Veľký Bánhedeš (Nagybánhegyes).

Zsilák Mária


Egy tájszótár frazeológiája



    Szincsok György Komlósi értelmező tájszótára, amelyet a szerző szülővárosában adott ki a millennium emlékére, tudományos igénnyel készült. Az 1990-es években több lexikográfiai munka is megjelent, amely a délkelet-alföldi régió szlovák nyelvjárási szókészletét öleli fel, ezek azonban inkább tudományos-ismeretterjesztő művek, elsősorban forrásanyagként értékesek.1 Szerény mértékben frazeológiát is tartalmaznak, a Komlósi értelmező tájszótár azonban teljesebb képet ad a helyi szófordulatokról, szólásokról, közmondásokról, szóláshasonlatokról, állandósult szókapcsolatokról. A frazeológiai egységek felsorolt fajtáiból elsősorban olyanokat hoz, amelyek csak Tótkomlóson ismertek, a szerző továbbá felvett az anyagba olyanokat is, amelyek ismertek a régió más szlovákok lakta településein is, ennélfogva Tótkomlóson úgyszintén a közismertek közé tartoznak.2
    Az anyag válogatását a szlovák nyelvtudomány elméleti eredményeire támaszkodva végezte, elsősorban Jozef Mlacek munkái alapján, amelyek definiálják az irodalmi nyelvi, ill. nyelvjárási frazeológia fogalmát.3 Jozef Mlacek a tulajdonképpeni nyelvjárási frazeologizmusokon kívül a nyelvjárási frazeológiához sorolja az irodalmi nyelvi frazeológia nyelvjárási variánsait is. Mindkét típusra Pavol Ondrus írásából hoz példát, a szóláshasonlatokra éppen azok közül, amelyeket Ondrus Tótkomlóson jegyzett fel (a csehszlovák–magyar lakosságcsere éveiben, amikor több szlovák dialektológus végzett gyűjtést a magyarországi szlovák nyelvszigeteken). Az idézett példákban első helyen a tótkomlósi változatot hozza, megőrizve a helyi nyelvjárás jellegét, egyszerűsített fonetikai lejegyzéssel, az irodalmi nyelvi ekvivalens zárójelbe került:

  • Prišou k tomu ako Ročkár k čižmám (má podobný význam ako prísť k niečomu ako slepá kura k zrnu)=m. vak tyúk is talál szemet.

  • Hľadí ako Povážajich prasťe (hľadieť ako teľa na nové vráta)=m. néz mint borjú az új kapura.

  • Pripáľ si ako Labo f krčme. Visobáž ju ako Šovan svoju Maru. (m.=Gyújts rá, mint Labo a kocsmában. Húzd el a nótáját, mint Sovány a Marijának.)4

    Haszonnal forgathatta Szincsok György Ferdinand Buffa monográfiáját is, amely az Észak-Sáros megyei nyelvjárási frazeológiát öleli fel. Buffa ugyancsak Jozef Mlacek elméleti megállapításaiból kiindulva dolgozta fel egy szűkebb régió frazeologizmusait. Tekintettel arra, hogy a nyelvjárási frazeológiai egységek típusai azonosak az irodalmi nyelvi frazeologizmusok típusaival, az észak-sárosi frazeológia rendszerezésénél a következő csoportosítás mutatkozott a legcélszerűbbnek: sajátos észak-sárosi frazeologizmusok, azok a frazeológiai egységek, amelyek különböznek az irodalmi nyelvben és Észak-Sáros nyelvjárásaiban, az irodalmi nyelvben és nyelvjárásban párhuzamosan meglévő frazémák, az irodalmi nyelvben és nyelvjárásban is azonos frazeológiai egységek. Ezen osztályozás kapcsán rámutat arra a folyamatra is, amely során egyes nyelvjárási frazeológiai egységek az irodalmi nyelvi frazeológia részévé válnak, illetve a fordított irányú folyamatra is, amely eredményeként az irodalmi nyelvi frazéma nyelvjárásivá válik, továbbá rámutat arra, hogyan kerül át adott frazeológiai egység egyik nyelvjárásból a másikba.5 E munka Szincsok Györgyöt az anyag válogatása során abban erősíthette meg, hogy a nyelvjárási frazeológia feldolgozása kapcsán hangsúlyosan fontosak a lokális frazeológiai egységek. Ezt a réteget a Komlósi értelmező tájszótárban a következő szólások, szóláshasonlatok képviselik:

  • aľebo buďe vojna, aľebo ňi- poviedali pán Tirpáč, a oni sa múdri človek (Hovorilo sa na Komlóši)- ak bude dobre, ak nie, nie=m. vagy lesz háború, vagy nem lesz /mondta Tirpács úr, ő pedig okos ember/ – vagy-vagy (36 l.)

  • čakať ako boží Paľo cipov – trpezlive=m. vár, mint istenadta Palkó a cipóra – türelmesen (54.l.)

  • Daj sa zaňho pomodliť ako Frankouka=m. Mondass érte imát, amint Frankóné tette (63.l.)

  • Prefajťiľi sa ako Roľkove ďiňe=m. Átfajzott, mint Rolykóék dinnyéje (64-65.l.)

  • Je f strachu ako Šováňove ďiouke=m. Rájött a félelem, mint a Sovány lányokra (65.l.)

  • ďumbier z Oravcovej jame=m. gyömbér Oraveczék gödréből (73.l.)

  • Aňi fajt jim ňeostaňe ako Oravcovich kulančí=m. Hírmondó sem marad belőle, akár Oraveczék kullancsának (75.l.)

  • Buďe na fajtu ako Karkušou baran=m. Fajnak marad, mint Karkusék báránya (75.l.)

  • Hľaďí ako Povážaich prasťe=m. Bámul, mint Povázsaiék malacai (90.l.)

  • Má hlavu ako Vašašov lakeť=m. Akkora a feje, mint Vasas könyöke (91.l.)

  • Chľipou ako Šováň z riťou=m. Szürcsölt egyet, mint Sovány az ülepével (99.l.)

  • ide /sic!/ Jóška z Eržou=m. elválaszthatatlanok (104.l.)

  • kľukeje /sic!/ ako Ondrík po Sentorňi=m. tekereg, mint Ondrisko Szentetornyán (113.l.)

  • Kopňi doňho ako Astaloš do šaragľov!=m. Rúgjál bele, mint Asztalos a saroglyába! (117.l.)

  • krásna ako Tuškova Anka=m. gyönyörű, mint Tuskáék Ankája (119.l.)

  • Kruťí sa ako Miklóš f kochu=m. Forog, mint Miklós a kéményben (122.l.)

  • Vipáľ jich ako Oravec kulanče!=m. Füstöld ki őket, mint Oravecz a kullancsokat! (124.l.)

  • Morduje sa ako Burjanka s potkanom=m. Birkózik, mint Burjanné a patkánnyal (143.l.)

  • Afektuje ako Trnovskich morke – veľmi=m. Affektál, mint Trnovszkiék pulykái – nagyon (143.l.)

  • Mrchaví ako Guťanou pes=maď. Mérges, mint Gutyanék kutyája (144.l.)

  • Múdri ako Marci Široňou=maď. Olyan okos, mint Sirony Marci (145.l.)

  • No ľen jich nachovaj ako Kozák mašinášov!=m. No csak lásd el őket, mint Kozák a cséplőmunkásokat! (149.l.)

  • Ňebožekaj ako Ďuriškouka!=m. Ne jajveszékelj, mint Gyuriskáné! (156.l.)

  • Ňerozmec to ako Moťouski opekance!=m. Ne dobáld el, mint Motyovszki a gubát! (157.l.)

  • Ňevibehňi na to ako Šemetka na zrapke!=m. Ne menj neki, mint Semetka a törekrakásnak! (157.l.)

  • Ňič ňežiada ako Paľo Tuška od Maďara=m. Nem kíván semmit, akár Tuska Pali a magyar embertől (158.l.)

  • Podhúkou ako Borošova pita z ednim vajcom – slabo=m. Megnőtt, mint a Borosék egytojásos pitéje – gyengén (189.l.)

  • Pochoďiľi bi sťe ako Jagriš u Moťouskich=m. Úgy járnátok, mint Jagris a Motyovszkiéknál (191.l.)

  • Pochoďiu ako Kukučka s ťeľacinou=m. Megjárta, mint Kukucska a borjúhússal (191.l.)

  • Poraď mu ako Štrpka Hudákovi!=m. Lásd el tanáccsal, mint Strpka Hudákot! (194.l.)

  • Veď nám to prejďe ako Koňúrov vaďon!=m. elfogy, mint a Konyúrék vagyona! (202.l.)

  • Prerátaš sa ako Krasko z mrtvoľiami=m. Elszámolod magad, mint Kraszkó a hullákkal (204.l.)

  • púšiť/keďiť ako Pipíšov parňík –veľmi=m. füstöl, mint a Pipís malom – nagyon (211.l.)

  • Smeje sa ako Žingorou radosňík=m. Nevet, mint Zsingoráék örömkalácsa (213.l.)

  • tak vizerá ako báťa Séľejš – je otrhaný=m. elhagyatott rongyos emberre mondják (226.l.)

  • Ňi je na smeťisku ako Mišečkou tĺk?=m. Nem került a szemétdombra, mint Misecskáék máktörője? (233.l.)

  • Spočíta ako Veňerčanou kanás sviňe=m. Megolvassa, mint Venyercsanék kanásza a disznót (236.l.)

  • Šoríkom ako Machanove krčiaške=m. sorjában, mint Machanék korsócskái (256.l.)

  • Špekuluje ako Greksa/Grexa s k…m=m. Spekulál, mint Greksza/Grexa a f…val (253.l.)

  • Šťeká ako Mišečkou pes do čoboľe=m. Ugat, mint Misecskáék kutyája a csobolyóba (255.l.)

  • Takú má trpezľivosť ako Matajs Paľo=m. Olyan türelme van, mint Matajsz Palinak (267.l.)

  • Túla sa ako Bertalanou pes po dvore=m. Jöszmékel, mint Bertalanék kutyája az udvarban (268.l.)

  • Uhňi sa ako Júda Hrupčouka!=m. Hajoj /sic!/ meg, mint Hrubcsa Júda! (271.l.)

  • veď mu ja ukážem, ďe je Varga Paľova viňica!=m. majd én megmutatom neki! Megtanít vkit kesztyűbe dudálni (271–272.l.)

  • Uťeká ako Ľančouka s trhu=m. Fut, mint Lancsáné a piacról (273.l.)

  • Vimec sa s toho ako Senteská!=m. Vágd ki magad Szenteczkiné módjára! (284.l.)

  • Vinkňi ho tak po pitvaroski!=m. Zárd ki pitvarosi módra! (285.l.)

  • Vizdichaľi ako Vašašove morčence=m. Lihegtek, mint Vasasék pulykái (290.l.)

  • Zabudňe si ako Ďurouka ihľičku=m. Megfeledkezik, mint Gyúrósné a hajtűről (294.l.)

  • Zahoďiu sa ako Žlnka do trsťiňe=m. Bevette magát, mint Zslnka a nádasba (298.l.)

  • Zavráva ako Beňo haluške – rečami obísť al. zahladiť niečo nepríjemného=m. vmiről eltereli a szót, figyelmet (298.l.)

  • nak sa naučí Koňúrou zákon=m. tanulja meg, mi a törvény Konyúréknál (300.l.)

  • zakramenckí ako Susekár=m. akaratos, mint Szuszekár (300.l.)

  • Zaťau sa ako Kráľich Iva v Očenáši=m. Megakadt, mint Král Éva a Miatyánkban (307.l.)

  • Zaťau sa ako Bevkova somarica=m. Megkötötte magát, mint Bevkáék szamara (307.l.)

  • Zavaľiu sa ako Žingor na organ=m. Ráborult, mint Zsingor a templomi orgonára (kántortanító volt) (308.l.)

  • Zmizňe ako Farkašova kabaňica=m. Úgy eltűnik, mint Farkas nagykabátja (314.l.)

  • Zvaťťe sa ako Vančik z Eržikárkou=m. Vesszetek már össze, mint Vancsik Erzsikárnéval (318.l.)

    Az idézett példákban fellelhetők a tótkomlósi szlovák nyelvjárás jegyei, hangtani és morfológiai szinten egyaránt. A szólások, szóláshasonlatok túlnyomórészt egész mondatot alkotnak. A szerző az idézett frazeológiai egységeket különböző szófajú címszavakhoz sorolja, nemcsak főnévi, melléknévi, igei címszavakhoz, hanem a nem ragozható grammatikai szavakhoz is, ami módszertani szempontból nem szokványos eljárás. Minden bizonnyal a szóanyag meghatározott logikai rend szerinti rendezése késztette erre a megoldásra. Hiányolható a szólások, szóláshasonlatok mélyebb szemantikai értelmezése, amit csak helybeli személy tud megadni. Pontos értelmezés hiányában az anyag árnyaltabb osztályozása, jellemzése nehézségekbe ütközik. Amikor segítséget kértem a szerzőtől az egyes frazeologizmusok pontos jelentésének meghatározásához, sajnálattal közölte, hogy néhány kivétellel maga sem ismeri, ezért adja meg magyar ekvivalensként az adott frazéma tartalmi fordítását. A jelentés pontos értelmezésével Pavol Ondrus is adós maradt, aki a tótkomlósi szlovák nyelvjárásról írott tanulmányában külön fejezetet szentelt a sajátos helyi frazeológiának.6 Keletkezése általában valamilyen komikus eseményhez, szokatlan helyzethez köthető. Az idézett szóláshasonlatok közül némelyek ismertek voltak a környező településeken, pl. Nagybánhegyesen is, pl.: Kruťí sa ako Miklóš f kochu (=m. forog, mint Miklós a kéményben), o Guťanovon psovi (=Gutyanék kutájáról), jelentésüket azonban itt sem sikerült tisztáznom. A zavráva ako Beňo haluške (298.l.) szóláshasonlat itt habe jesť ako Beňo haluške formában ismert, arra az emberre mondták, aki nagyon gyorsan evett. Tirpács úr személyéhez (a 36. lapról idézett példa), akinek a tulajdonában volt Tótkomlós legnagyobb boltja, a környéken különböző történetek kötődnek. Pl.: Egyszer egy falusi asszony Tirpács úrnak tojást adott el olcsón, majd a boltban meszelőt vásárolt, amit drágállott. Ilyenképpen méltatlankodott: Pán Tirpáč, ja son vás tak ňepoťiahla za vajcia, ako vi mňa za šťetku!=Tirpács úr, én nem húztam meg úgy a tojásért (tojásánál fogva), mint maga a meszelő(m)ért (meszelőmet)! A történet a szöveg kétértelműsége miatt maradt fenn és vált szólássá.7
    A lokális frazeológia elsődleges specifikus jegyei közé tartozik jelentésének szoros kötődése a kultúrtörténeti háttérhez. Az idézett tótkomlósi szólások, szóláshasonlatok némelyike utal a kétnyelvű környezetre. Nemcsak nyelvi, hanem tartalmi tekintetben is szorosan kötődnek a hagyományos paraszti kultúrához. A Vinkňi ho tak po pitvaroski! szólás két szomszédos falu, Tótkomlós és Pitvaros vetélkedésére utal.
    Bizonyára számos érdekes kultúrtörténeti összefüggésre mutatna rá minden egyes, az értelmező tájszótárba felvett komlósi frazéma pontos jelentésének meghatározása, remélem, erre az időigényes, aprólékos munkára a jövőben akad vállalkozó.



Bibliográfia

Red. Ando Juraj–Mazán Matej: Čabjanskí nárečoví slovňík /Szerk. Ando György–Mazán Mátyás: Csabai tájszótár. Békešska Čaba/Békéscsaba, 1993.
Buffa Ferdinand: Zo severošarišskej frazeológie. Bratislava,1994.
Habovštiak Anton: O výskume slovníka a frazeológie slovenských nárečí. In: Slovenská reč 35. 1970. 1/23–28.
Hankó András: A békéscsabai tájnyelv mindennapi szókészlete a XX. század második felében/Hankó Ondrej: Každodenná slovná zásoba békeščabianského nárečia v druhej polovici XX. storočia. Békéscsaba/Békešská Čaba, 2000.
Mlacek Jozef: Slovenská frazeológia. Bratislava, 1977.
Mlacek Jozef: Slovenská a slovanská frazeológia pred XI. Slavistickým zjazdom a na ňom. In: Slovenská reč 59. 1994. 1/6–14.
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest, 1976.
Ondrus Pavol: Z komparatívnej frazeológie Slovenského Komlóša. In: Jazykovedné štúdie. 9. Bratislava, 1966. 211–218.
Onrus Pavel: Nárečie Slovenského Komlóša. In: (zost.) Gerbócová Jarmila: Z minulosti Slovenského Komlóša 1746–1996. 330–358.
Synčok Juraj: Komlóšsky slovenský výkladový nárečový slovník/Szincsok György: Komlósi értelmező tájszótár. Slovenský Komlóš/Tótkomlós, 2000.
Záturecký Adolf Peter: Slovenské príslovia, porekadlá a úslovia. Bratislava, 1975.

A lap tetejére