NAPÚT 2011/2., 110. oldal
Tartalom
Edgardo Dobry
Panaszok
Nimah Ismail Nawwa
Ezeregyéjszaka • Mekka utcái • A lesből támadó
Juan Antonio Masolivier Ródenas
[Életem utolsó telén]
Életem utolsó telén
láttam a napot, fehér
házait, fényes utcáit: kristály-
üvegek és só magasztos delében
megélt időmnek.
Láttam gyűrű-táncom
és Lucíát kisírni kissé kancsal
belga szemeit
melyek nem tudnak szeretni, csordultig telve
túlzó szerelmemmel.
És láttam a patakokat
a levegőben, a szirmokat,
a lovakat vizelni
és sírni. Láttam a lelkem
a Szűz kápolnájában,
akit szerettem. Keresztekkel
teli utcáin a napnak.
És meztelen voltam az esőben
alamizsnát kérve, elfeledve
a szavakat, érezve
ezt a keresztet a mellkasomon,
mely fojtogat.
Elvakít a nap,
mely megvilágít és lángra lobbantja
Masnou utcáit, a sötét
házat, a sárga virágokat,
a faliszekrényt és a szénégetőt.
És a halál pillanatában csak az emlékek maradnak
mint vérvörös nap
vagy nyitott ajtói
egy üres háznak.
Mohai Szilvia fordítása
Juan Antonio Masoliver Ródenas (1939) barcelonai születésű spanyol költő, műfordító és irodalomkritikus.