NAPÚT 2010/10., 103–105. oldal
Tartalom
Payer András
zeneszerző
Kovács Lóránt
fuvolaművész
Gyarmathy Ágnes
látványtervező-művész (Budapest, 1941. augusztus 9.)
Egész életemben kerestem az EMBERT. Meg akartam érteni minden zegzugát – a tételeket, amelyek mélyén ott kell lennie.
„Az igazat mondd, ne csak a valódit” – nézz a szemembe és ne félj! Soha ne félj magadtól! Hic Rhodos, hic salta!
A SZÍN és FORMA vezetett – barátom lett a „TÉR” és üvegcipőben járt a fájdalom. A vágy és a megvalósulás az én művészetem – amikor a papírra vetett álom megelevenedik.
A létrehozás minden gyötrelmét elfelejtve élem meg ezeket a pillanatokat. Szeretem a kihívásokat, szeretem a Tengert és a Sivatagot.
És a gyerekek – több generáció nőtt fel a kezem alatt az egyetemeken – már kollégák, dolgoznak, büszke vagyok.
A lélek törékeny. A virág meghal, ha letörik! Csak nézni, figyelni – és TÜRELEM.
Beengedni magamba mindent – a fényt, a zenét, a napsugarat, az esőt és a szelet.
Felkiáltani: ÉLEK!
Hát ennyi történt eddig; rohantak az évek, és gyűltek a rajzok, halmokká – hegyekké –, megszámolhatatlan jelmezt terveztem meg és sok-sok gondolat alakult bennem térré; színházi előadások, filmek sokasága, melyek látványát odaadtam magamból, melyekbe beépült az életem.
Igen: a levegő, só és víz vagyunk.
Szárazon az életrajzom következik – de persze ez semmit nem tesz, a lényeg, hogy megtaláljam az embert.
Solymáron élek. Apám Gyarmathy Tihamér festőművész. Az 1959-es érettségi után – hogy az akkori megítélés szempontjából az egyetemi felvételinél hátrányos származásomat „enyhítsem” – egy évig a Kőbányai Tűzállóanyag-gyárban téglát rakodtam vagonba. 1960 szeptemberétől 1962 júniusáig a Pécsi Nemzeti Színház ösztöndíjas színésze lettem. 1962 szeptemberétől 1966-ig a Poznani Képzőművészeti Főiskola (Paňstwowa Wyžsza Szkola Sztukoplastycnych Poznanu) hallgatója voltam, ahol festészetet, grafikát, látványtervezést tanultam. 1966-ban már itthon a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződtem, ahol 1968-ig dolgoztam. Ezután több magyar színháznak voltam tagja: 1968–72, Debreceni Csokonai Színház; 1972–78, ismét Szeged; 1979–81, a kecskeméti Katona József Színház; 1981–88, Békéscsabai Jókai Színház. 1988-tól 1990-ig ismét a kecskeméti színház tagja lettem. 1990-ben újra Debrecenbe szerződtem, ahol 1993-ig voltam a színház tagja. 1993-ban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja lettem, ahol 1995-ig dolgoztam. Más színházaknál vendégként dolgoztam. Állandó színházi szerződést 1995 óta elvből nem kötök, a kötöttségtől megszabadulva csak a soron következő előadásra koncentrálok. A nyíregyházi színházzal a kapcsolatom szabadúszóként is megmaradt, egészen 1998-ig. Életművem mennyiségre jelentős: mintegy ötszáz, különböző műfajú előadás fűződik a nevemhez. Számos magyar és nemzetközi film, valamint tévéjáték jelmezét terveztem, például Szabó István: Mefisztó, Gárdos Péter: Szamárköhögés, Enyedi Ildikó: Az én XX. századom, Szántó Erika: Gaudiopolis, Dario Argento: Az Operaház fantomja, Emidio Greco: Az egyiptomi tanács, Alberto Negrin: Perlasca, egy igaz ember története, Alberto Negrin: Emlékszem Anna Frankra című filmekét.
1989 óta tanítok, először a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola tanára voltam. Később a budapesti Képzőművészeti Egyetemen tanítottam, 2003-tól a Kaposvári Egyetem Látványtervező Tanszékének tudományos főmunkatársa vagyok.
1978-ban Munkácsy-díjat kaptam. Egyéb kitüntetések: Gyula Város Művészeti Díja (1981), Békés Megye Művészeti Díja (Pro Urbe, 1986), Nyíregyházi OSZTÁR-díj (1996) – legjobb tervező, Debrecen – Kortárs művészeti díj (2003), Szegedi Dömötör-díj (2003) – a legjobb jelmeztervező, Debreceni Művészeti Nívódíj (2004).
Filmjeim közül a Mefisztó Oscar-díjat kapott (1981).
További díjazott filmtervezéseim: Három szegény szabólegény – díszlet, jelmez – r. Katkics Ilona, Magyar Televízió tervezési Nívódíja (1981). Szamárköhögés – jelmez – Montreal: FIPRESCI Prize (1987); Chicago Gold Hugo-díj; Troia: Prize for the Direction; Budenz Alpinale, Mai Prize (1988); Vevey: Prize for the Best Film, Prize for the Best Performance to the „family” of the film (1988). Gaudiopolis tévéfilm – jelmez – Prix Italia Television Festival – RAI PRIZE (1988); Strassburg – Prix Europa Television Festival Best Fiction of the Year (1989), Az én huszadik századom Gene Muskowitz Pritze, Special Prize Cannes (1989); Golden Camera Edinburgh (1989); Special Prize Buapest – The Pritze Hungarian Critics (1990) Perlasca, egy igaz ember TV-Oscar-díj – 42. San Remó-i Filmfesztivál (az év legjobb alkotása, 2002).
Pályám kezdetén burjánzó, nagyon színes látványvilágú terveket készítettem.
(Csajkovszkij: Pick Dáma, Szeged, 1967, r. Versényi Ida. Hervé: Lili, Bp., 1967, r. Seregi László. Hindemith: Mathis a festő, Szeged, 1968, r. Versényi Ida. Ilyés Gyula: Kegyenc, Debrecen, 1969, r. Giricz Mátyás. Svarc: Sárkány, Debrecen, 1970, r. Giricz Mátyás. Madách: Az ember tragédiája, Gdansk, 1970. Moličre: Mizantrop, Bp., 1971, r. Vámos László. Hernádi–Jancsó: Fényes szelek, Bp., 1971, r. Jancsó Miklós. Shakespeare: Macbeth, Miskolc, 1971, R: Nyilassi Judit)
Később nyugodt vonalú, tudatosan használt színvilággal rendelkező időszak következett.
(Lunacsarszkij: A felszabadított Don Quiote, Szeged, 1973, r. Giricz Mátyás; Krleza: Golgota, Szeged, 1974, r. Giricz Mátyás; Verdi: Otelló, Szeged, 1975, r. Horváth Zoltán; Danek: Negyven gazfickó meg egy ma született bárány, Szeged, 1976, r. Giricz Mátyás; Mitch Leigh-Dale Wasserman: La Mancha lovagja, Szeged, 1976, r. Giricz Mátyás; Déri Tibor: Képzelt riport, Szeged, 1977, r. Giricz Mátyás; Muszorgszkij: Borisz Godunov, Szeged, 1977, r. Giricz Mátyás; Verdi: Álarcosbál, Debrecen, 1993, r. Vámos László; Mozart: Varázsfuvola, Debrecen, 1994, r. Vámos László.)
Jelenleg letisztult, konstruktív, a minimal-art légkörével rokon, a színpszichológia eredményeit alkalmazó terveim vannak.
(Bozzai Attila: Az utolsó öt szín, Bp., 1999, r. Kerényi M. Gábor; Shakespeare: Lear király, Győr, 2005, r. Ács János; Mozart. Idomeneo, Debrecen, 2005, r. Antonio Petris, Shaw: Szent Johanna, Győr, 2005, r. Ács János; Vagner: A bolygó hollandi, Debrecen, 2006, r. M. Sturm; Brecht.: Koldusopera, Bp., 2006, r. Alföldi Róbert; Moličre: Tartuffe, Bp., 2006, r. Alföldi Róbert; Celia: Adriana Le Cublar, Mezzo operafesztivál, 2008, r. M. Sturm; Euripides: Orestes, Bp., 2008, R. Alföldi Róbert, Francis Hackett: Boleyn Anna [díszlet, jelmez], Pécsi Nemzeti Színház, r. Somogyi Szilárd, Francesco Cilea: Adriana Lecouvreur [jelmez] Bemutató: 2008. november 3. Szegedi Nemzeti Színház, r. Michael Sturm.)
Kiállításaim:1966 Poznan – Teatru Polskiego w Poznaniu, 1974–77–80 Miskolci szcenikai biennálé – Miskolci Galéria, 1975 Szeged – Móra Ferenc Múzeum Képtára, 1976 Eger – Szcenika Hungarica – Gárdonyi Géza Színház, 1982 Kaposvár – A 13 sz. Volán Vállalat kiállítóterme, 1984 Fényes Adolf Galéria, Budapest, 1984 Érd – Városi Művelődési Központ kiállító terme, 1984 Szófia – a Magyar Kultúra kiállítóterme, 1984 Békéscsaba – Munkácsy Mihály Múzeum, 1984 Berlin – Haus der Ungarischen Kultur Berlin, 1994 Nyíregyháza – Levegő, víz és só vagyunk – Városi Galéria, 1996 Nyíregyháza – Képzőművészeti Szakiskola kiállítóterme, 2000 Budapest – Derkovics Galéria, 2004 Budapest – Körmendi Galéria – Gyarmathy dinasztia, 2004 Budapest – Mesélő bábok között – Kolibri Színház.
