NAPÚT 2010/10., 47. oldal
Tartalom
Tomka Miklós szociológus
Harsányi Frigyes színész, színházmenedzser
|
|
Hollósi Frigyes
színész (Budapest, 1941. április 21.)
Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben (Molnár Piroska partnereként)
|
Hetven – kimondani is gyönyörű, ha másvalakiről van szó, de most én barátkozom ezzel a számmal. Hetven év. Rövid volt, és néha nagyon hosszú. A távoli, de mégis közeli múltnak tűnik apám, akit szinte nem is láttam, és mégis erővel él bennem, ’46-ban vesztettem el, Anyám, akit ’57-ben, és öcsém, akit 15 éve. Velem van szerencsére nevelőanyám, apám nővére, aki most 98 éves. Furcsa dolgok ezek a gének. Az egész életemben tulajdonképpen mindig a szakmám érdekelt. A szakmám, ami az emberrel, az emberi lélekkel, a szépséggel és szörnyűséggel, az élet bonyolultságával foglalkozik: ez a színház. A színház, ami mindent képes megadni és mindent képes elvenni. Esténként boldogságot és szomorúságot adni. A színészet révén csodálatos kollégákkal, rendezőkkel, szerzőkkel találkoztam. Neveket nem érdemes sorolni, mert biztosan kihagynék valakit. A Katona József Színházban eltöltött években beutazhattam az egész világot, és a hazai kultúra „követeként” nagyon jó volt magyarnak lenni. Mikor Budapestre kerültem, elkezdtem filmezni és tévézni is. Csaknem negyven játékfilmben játszottam és egypár sorozatban. Egyetlen dolgot sajnálok: hogy sorban és mind többen és többen elmentek mellőlem. Az ő hiányuk pótolhatatlan. Ha az Isten segít, szeretnék még sok szerepet eljátszani, ha hagynak, és örömet szerezni minél több embernek.
|