NAPÚT 2010/8., 71–72. oldal
Tartalom
Erkel Ferenc–Szén József
Királycsel
Thierry Ferenc
Erkel Ferenc emlékére
1 Az E-nyelv Magazin két, most született szónoki mintabeszéd közlésével emlékezik a zeneszerzőre.
Erkel Ferenc üzenete
Bodnár Dániel
Erkel Ferenc üzenete az ezredforduló magyarjaihoz*
Honfitársaim! Magyarok az Ezredfordulón!
„Az 1810-es esztendő kiemelkedő évjárat a zenetörténetben. Ekkor született Robert Schumann, Frédéric Chopin, valamint Erkel Ferenc, a XIX. század egyik legnagyobb magyar muzsikusa.”
Ma, kedves hallgatóim, születésének 200. évfordulójára emlékezvén arra keresem ünnepi beszédemben a választ, hogy milyen üzenetértékű tanulságot hagyott örökül számunkra, az ezredforduló magyarjainak, fiataljainak.
A felvilágosodás eszméje, a reformkor hihetetlen hatással volt a magyarok szellemi életére, amely magával ragadta a kor hangászait is. Zenénk pedig kézen fogva haladt az irodalommal. A századfordulón Bihari, Csermák, Lavotta, a verbunkos zene hőskorának ünnepelt hegedűvirtuózai, komponistái hatására nemzeti táncok sora jött létre.
A verbunkos egy sajátosan magyar zenei stílus, amely egy nemzeti karakter kialakulását segítette elő. Nyelvezetét – az olasz-francia opera ízeivel elegyítve – Erkel felhasználta operáiban is: pl. Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György, Brankovics György, Erzsébet, István király, és a szabadságharc soha el nem múló emléke előtt tisztelgő Névtelen hősök; ezek a közönség által igen lelkes fogadtatásban részesültek. A Bánk bán a felsoroltak közül kétszeresen is kultúrkincs: Katona József történelmi drámájának éppúgy nincs párja a magyar irodalomban, mint Erkel operájának a magyar történelmi dalművek sorában. Az alkotó kritikusai – s talán még ellenfelei is – e művekben a magyar nemzeti opera megszületését méltatták.
Már közel húsz éven át dirigálta a Nemzeti Színház zenekarát, amikor becsült hangásztársai kezdeményezésére a Filharmóniai Társaságot megalapította. Liszt elnökletével létrejött az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia, amelynek igazgatásával őt bízták meg.
Operáiból számos kórusszámot énekeltek a gomba módra szaporodó dalárdák, amelyek mozgalmuk betetőzéseként Országos Magyar Daláregyesületet alapítottak. Erkelt az ország a dalárünnepségeken keresztül ismerte meg igazán, a tőlük kapott országos karnagyi cím a legnagyobb elismerés, amit százezrek szeretetétől indíttatva nemzetétől kaphatott.
Az ezredforduló magyarjaihoz élete az üzenet, amelyet ő maga így közvetítene nekünk: „Tartsátok meg, zenei anyanyelvként őrizzétek híven a verbunkost, a Zeneakadémiát, az Operaházat, a Filharmóniai Társaságot, a kórusmozgalmat – zenei életünk panteonjait! Kezeteket imára kulcsolva, fejeteket az ég felé tartva, hogy hozzám is felérjen, soha nem múló nemzeti büszkeséggel énekeljétek a Himnuszt és a Szózatot! Míg így cselekszetek, addig maradtok meg Magyarnak!”
Köszönöm a figyelmet!
A IV. Mercurius Veridicus középiskolai retorikaverseny győztesének beszéde (Széphalom, 2010. április 10.).