NAPÚT 2009/10., 48–49. oldal
Tartalom
Furkó Zoltán
író, szerkesztő
Vathy Zsuzsa
író, újságíró
Dallos Jenő
karikaturista (Vasas, 1940. április 13.)
Pénteki napon születtem, a Kos jegyében. A néphit szerint az ekkor született gyerekek vagy szerencsések lesznek, vagy bolondok. A szerencse mellém szegődött, amit igazol az, hogy karikaturista lettem. Ugyanakkor „udvari bolond” is vagyok. Módom van fricskát mutatni a visszaéléseknek, durvaságoknak, nemtelenségeknek, szomorúságnak és mindeddig a halálnak is. A világ sok táján volt kiállításom. Mivel a karikatúra vizuálisan megjelenített történés, rajzaim önállóan, szöveg nélkül is elmondják (poénos!?) történeteimet. Ezért érvényesülnek a világ bármely nyelvterületén.
Nemzetközi karikatúrakiállításokon eddig 33 díjat nyertem. Ezek közül néhány: Montreal, 1970, III. díj; Novi Sad, 1972, I. díj, Marostica (Olaszország), 1974, Nagydíj; Tokió, 1981, Kiváló művész díj; Gabrovo, 1985, Humor és Szatíra Ház díja.
Természetesen Magyarországon is sok kiállításon szerepeltem. Magyar díjaimból hármat emelek ki: I. Országos Karikatúrabiennálé Nívódíja, 1983; a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és Képzőművészeti Lektorátus Nagydíja az 1987-es biennálén, Magyar Sajtópáholy, 1999; Az év karikaturistája…
Részt vettem számos csoportos karikatúrakiállításon: Fiatal Művészek Klubja, 1970 (3 fő); Hammer Galéria Európai Center (Berlin), 1980; Erlangen, 1983 (4 fő); Helsinki Magyar Intézet, 1985 (3 fő); Linz, Magyar Intézet, 1985 (3 fő); Landau BMW Kultúrprogram, 1985 (4 fő); Burgenlandi Kulturális Központ, 1986 (4 fő); Magyar Napok, Monterrei Egyetem, 1986 (4 fő); Collegium Hungaricum und Burgenländisches Kulturzentrum, 1986 (4 fő); Willach, 1987 (4 fő); Ernst Múzeum, 1987 (3 fő).
Országos karikatúrakiállítások: Műcsarnok (1967, 1979, 1985), Szépművészeti Múzeum (1970), Ernst Múzeum (1975), Nemzeti Galéria (1990).
Több karikatúrám az alábbi gyűjtemények tulajdonába került: Kuba, Humormúzeum (1 rajz), Sammlung Caricature & Cartoon Basel Collection De Caricatures (6 rajz), Montreal, Humor Pavilon (2 rajz), Nyugat-Berlin Európa Center, Hammer Gyűjtemény (2 rajz), Marostica Kastély Múzeum (5 rajz), Beringen (Belgium) Kulturcentrum (1 rajz), Munkásmozgalmi Múzeum (3 rajz), Asti Bormúzeum (2 rajz), Magyar Hadtörténeti Múzeum (11 rajz), Ancona Museum of Physical Education and Sport (3 rajz).
Huszonhét éves koromban kerültem a Ludas Matyi című laphoz, ahol 23 évig dolgoztam belső munkatársként, egészen a lap megszűnéséig. Arról a Ludas Matyi című vicclapról van szó, amely fénykorában 640 000 példányban jelent meg. Ez az ország lakosságának a számához viszonyítva mindenkori világcsúcs.
A Ludast többek között olyan nagy nevek fémjelezték, mint Várnai György, Szűr-Szabó József, Hegedűs István (HIHI), Vasvári Anna, Balázs Piri Balázs, Sajdik Ferenc. Mindannyian különleges egyéniségek. Nagyon szerettem együtt dolgozni Brenner Györggyel és Lehoczki Istvánnal (LEHO) is.
Egyikünknek sem tanították a karikatúrarajzolást. A rajzkészség mellett szükséges a humorérzék és a problémaérzékenység. REMÉLEM, A RAJZAIM ÖNMAGUKAT ÉRVÉNYESÍTIK! Előfordul, hogy egy irányadó cím biztosabbá teszi az olvasó ahá-élményét. A gondolkodásmód és a stílus egyénivé teszi a rajzot. Ugyanakkor az állandó fejlődés, változás nem jelent bizonytalanságot, sőt!
A Ludason kívül számos más lapban is megjelentek a rajzaim. A teljesség igénye nélkül kiemelem a Kritika, Új Tükör, Népszabadság, Szabad Föld, Magyar Hírlap című lapokat. Hosszú ideig dolgoztam a Mai Nap, Privát Profit, Üzleti Hét című lapoknak. Örömöt jelentett, hogy gyermeklapok is közölték rajzaimat.
Ebből is látszik, hogy kezdettől fogva széles skálán mozogtam témaválasztáskor. Kiemelten foglalkoztatott a környezetvédelem, ami akkoriban egyáltalán nem volt olyan állandó téma, mint amilyenné szerencsére a későbbiekben vált. Az egyik külföldi díjat éppen az e témát feldolgozó rajzommal nyertem.
A környezetvédelem fontosságára hívtam fel a figyelmet az 1980-ban megjelent 1. karikatúrabélyeggel, amit én terveztem. 1982-ben filatéliai falinaptáram jelent meg bélyegkarikatúráimmal. Ennek különlegessége, hogy a bélyegeket a nyomdából kikerült naptárba egyenként ragasztották be.
Tizenhét könyvem van, melyek zömmel a hetvenes és nyolcvanas években jelentek meg: Adam und Eva (Corvina–Eulenspiegel, 1977) németül és magyarul; Tréfás ABC (Móra, 1977); Tréfás katonai lexikon (Zrínyi, 1979), Krix és Krax (Móra, 1978); Tréfás KRESZ (Móra, 1979), SOS (Corvina, 1979); Rajzos közéleti ABC (Gondolat, 1983), Vonalparádé (Zrínyi, 1982); Télapó az állatok között (Móra, 1982).
Az MTV megbízásából két környezet témájú rajzfilmet készítettem: S. O. S. (1982) és Smog (Pannónia Filmstúdió, 1986).
1983–1988-ig a Kner Nyomda öt minikönyvemet készítette el.
Sokat jelentett számomra, hogy kezdő koromban a Móra Kiadónál Kormos István és T. Aszódi Éva biztatását élvezhettem. Később kellemes munkakapcsolat alakult ki közöttünk.
A 2008-as könyvfesztiválon nagy örömmel dedikáltam a Csinnadratta című kötetemet. Ez a könyv úgy készült, hogy már húsz éve megvoltak a cirkuszos rajzaim, amikor elvittem őket a Móra Kiadóhoz. A szerkesztők – jelesül Dóka Péter, a kötet felelős szerkesztője – a kész rajzokhoz válogattak hozzájuk illő verseket. Ezért írták többen azt, hogy ez egy „fordított könyv”. A remek válogatás eredményeként Apollinaire, Babits Mihály, Csukás István, Kosztolányi Dezső, Lackfi János, Pilinszky János, Romhányi János, Weöres Sándor művei kerültek a könyvbe.
Meggyőződésem, hogy a cirkusz világa nemcsak a gyermek fantáziáját foglalkoztatja. Mi, felnőttek pedig a múlt század végétől és a XXI. században egyre inkább cirkuszi szereplők vagyunk. Ezért gondolom én a jelen korról – Shakespeare után szabadon –, hogy cirkusz az egész világ, cirkuszi szereplő benne minden férfi és nő. Mindez az 1960-as években pályára „lépő”, reményeim és munkabírásom alapján még hosszú ideig nem „lelépő” bohóc karikaturista parafrázisa.
