NAPÚT 2009/8., 87. oldal
Tartalom
Dittrich Panka
Az utolsó kötél…
Gárdonyi Éva
Játékos szóalkotások
Fábián Krisztina
Gyerekszáj
Gyakorló anyukaként gyakran tapasztalom, mennyire bájos, gyakran tanulságos szavakat, kifejezéseket képesek alkotni a gyerekek anyanyelvük elsajátítása során. Arról nem is beszélve, milyen érdekességek, mulatságos dolgok kerekednek belőle, ha valamit félreértenek.
Gyermekeim aranyköpéseit kezdettől fogva leírom és gyűjtögetem. Ezek közül válogattam a pályázatra, amelyek láttatják nyelvünk játékosságát, az anyanyelv tanulásának „kitérőit”, melyek évek múlva újraolvasva vidámságot, időnként meghatottságot hoznak életünkbe.
Egy dokumentumfilmet néztem (és így velem együtt a fiam is) a hajléktalanokról. A filmben mutatnak jómódú embereket is. Balázska megkérdi: „Ők már hajlékonyak?”
Apához: „Apa, neked borot kellett volna válkoznod!”
„Anya, úgy szaladtam, mint akit villámba vágtak!”
„Anya, én úgy szeretlek, mintha dézsából öntenék!”
Nem jut eszébe az ágy szó. Alkot egyet helyette: alvány.
Oviban tanulságos mesét hallgattak. Itthon megosztja velem a tanulságot: „Többet ésszel, mint erővel.” Merő kíváncsiságból megkérdeztem tőle, vajon tudja-e, mit jelent ez. Mire ő: „Azt, hogy nem szabad kézzel verekedni, csak fejjel!”
Betegen feküdtem az ágyon, magas lázam volt, fájt mindenem, mozdulni is alig bírtam. Kisfiam bebújt mellém a takaróm alá és elragadtatottan így szólt: „Hmm, milyen romantikus, ugye, anya?!”
Este aludna, de csuklik. Apukája felajánlja, hogy hoz neki innivalót. Kisfiam legyint: „Á, nem kérek, elalszom én így csuklóból is…”
Szereti az oviban a meséket. Egy időben a „Kiskakas gyémánt félkrajcárja” volt a kedvence. Délután itthon különböző szereposztásban el kell játszanunk. Először a kakas vagyok, utána a szolgáló. Végül így szól: „Anya, most te legyél a »bizén«!” (A kakas mondja a mesében: „Nem adom, biz’ én!”)
Betakarózik, majd megszólal: „Anya, ez a takaró olyan, mintha kesztyű nélkül hógolyóznánk!”
Beszélgetünk arról, kik a szegények. Elmondom az én meglátásomat, mire ő is a magáét: „Szerintem azok az igazi szegények, akiknek nincs gyerekük, hogy gondoskodhassanak róla.”