NAPÚT 2008/5., 116. oldal
Tartalom
Sztella Morotszkaja
Postscriptum
Conrad Ferdinand Meyer
Már sürü esteli árnyak
Christian Morgenstern
Naplemente
Felhő-függönyök
alsó szegélyinél
bíbor golyóbisként
függ alá a Nap.
Lassan húzza a függönyt
a súlyos aranygömb
a föld fele, amíg
redői meg nem
érintik a szürkés tenger
vöröses tajtékjait.
Majd legördül
a roppant brokát,
s mélykék bársony alól
lobbannak a színek,
égnek széltében
az égnek, izzanak
a mennyen is át,
párafüzérek indáznak
halovány rőten
megszórva parányi
ezüstös csillagokkal.
E villódzás szívéből
nézem a látványt,
mint egy gonddal kihímzett
nyugvó Szfinxet.
Akárha horgonynehezék
süllyed gyújtóbomba-Nap.
Agyonázott, súlyos kendő
bomlik ki a dagályban.
Megsápad és
elmosódik mind a szín.
S rögvest ragyogásba kezdne
víz tükörén a menny, de
még előbb egészen
kékesfeketére sötétül
mélyben a selyme.
Németh István Péter fordítása
Christian Morgenstern (1871–1914) német költő, író, műfordító. Az eredetileg saját és barátai szórakoztatására írott abszurd groteszkjei tették világhírűvé.