NAPÚT 2008/10., 162. oldal
Tartalom
Seregi József
szobrászművész
Csepregi Oszkár
kohómérnök, sportvezető, honvédtiszt
A műveket Haris László fotózta.
Ilyés István
szobrászművész (Rozsály, 1939. december 17.)
„Az élő néphagyomány életben tartja a nemzeteket.
Számomra emberi és szellemi szabadságot jelent.”
Amikor megszülettem, a világ a második világháborúra készült. Apai nagyapám falusi tehénpásztor volt, nagyanyám bábaasszony. Édesapám napszámos. Négyen voltunk testvérek. János bátyám már halott, Sándor bátyám Kanadában él, Erzsike húgom műtősnő a MÁV Kórházban.
Szüleimet a szegénység gyermekkoromban gyakori költözködésre kényszerítette: ezekre az időkre már alig emlékszem.
Jól emlékszem viszont arra a reggelre, amikor a szikrázó napsütésben, másfél évesen, kilépegettem cselédházunk ajtaján, s a kertet, ahová megérkeztem, olyan szépnek láttam, mintha az isteni Atya éppen ezen a reggelen s éppen ebben a kertben fejezte volna be szépséges teremtő munkáját. Ebben a paradicsomi szépségű kertben élem gyermekkoromat.
Álmodozva hajózunk őseink bárkájában a végtelenség felé,
fáradt testünk fölött angyalhaj kering, és a hajnali széllel elszállunk mind.”
A kert temploma |
Az ember egyszemélyes lakhelye |