NAPÚT 2008/10., 70. oldal
Tartalom
Janza Károly
honvédtábornok
Lászlóffy Csaba
költő, próza-, drámaíró, műfordító
Izsóf Vilmos
színész (Győr, 1939. május 19.)
Általános és középiskolai tanulmányaimat is Győrött végeztem. 1958-ban tagja lettem a győri Kisfaludy Színháznak mint segédszínész. Remek kis epizódokat játszottam többek között Olsavszky Évával és Kun Vilmossal. Ott tanultam meg igazán a színészi pálya alapelemeit, több kiváló művésztől (sajnos, már nem élnek), akikre még ma is hálás szívvel gondolok.
1960-ban felvettek a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, melyet 1964-ben elvégeztem, és Pécsre kerültem. Egy évadot töltöttem ott, és ezalatt három főszerepet és két epizódot játszottam. 1965 áprilisától a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződtem. Végtelenül boldog voltam, hisz főiskolás koromban is ott játszottam, és a szakma nagyjait már ismertem.
Ennek már 45 éve, és – bár főként közepes és kis szerepeket játszottam – boldogan gondolok arra, hogy együtt lehettem a színpadon olyan művészekkel, mint Sinkovits Imre, Básti Lajos, Kállai Ferenc, Kálmán György, Agárdi Gábor.
A Lear király, a Mózes, a Marat halála, Az ifjúság édes madara, a Czillei és a Hunyadiak mind-mind egy nagyobb szerep, ami a terjedelmet illeti. A kisebb és középszerepek száma meghaladja a százhúszat. A közelmúltból említeném a Csíksomlyói passiót, az Az úr katonáit, a Fantasztikusokat, és a Windsori víg nőket. Közben persze sok film- és tévéjáték epizódszerepe, és a szinkron, amit ma is boldogan művelek.
Jelenleg a régi Nemzetiből lett Pesti Magyar Színházban játszom mint nyugdíjas. 1991-ben Aase-díjas lettem, 2005-ben pedig a színház által alapított Főnix díjat kaptam meg mint az évad legjobb epizodistája.
Végigtekintve színházi életünk elmúlt ötven évén mint ezeknek az éveknek tanúja és cselekvő részese, talán elmondhatom, hogy ma az hiányzik színházi életünkből, ami harminc-negyven évvel ezelőtt éltető eleme volt. A szakma igazi szeretete, a kollegialitás, a tisztelet a színpad és a színház iránt. Végül pedig a tisztelet az író, a színpadi mű iránt.
