NAPÚT 2008/5., 126. oldal
Tartalom
Vincze Ferenc
Idegenség és regionalitás
Vecsés – Wetschesch
Budaörs – Wudersch
Budaörsöt már egy 1243-as királyi oklevél is említi, a délnémet területekről érkező betelepülők pedig a XVIII. század első harmadában érkeztek a településre és kötöttek szerződést 1721-ben a községet birtokló Zichy-családdal. Egy identitásában és közösségi összetartásában erős német lakosság megteremtette azokat a feltételeket, amelyek saját mindennapjaik és Budaörs életének kiszámíthatóságát biztosították. Így voltak képesek többletet adni saját közösségük és mások számára: a kőhegyi Szeplőtelen Fogantatás Kápolna 1855-ös felépítése, a Kálvária Kápolna és keresztút létrehozása, az 1930-as években Jézus kínszenvedését és kereszthalálát bemutató Passiójáték megvalósítása, az úrnapi virágszőnyeg, a számtalan helyi egyesület és civil szervezet, a gazdálkodás egy élő községről tettek tanúbizonyságot. Az 1946/47-es kitelepítéskor a község német lakosságának mintegy 90%-át elűzték Budaörsről, ezt követően a szakrális emlékek elpusztultak, a kulturális és társadalmi élet hanyatlásnak indult. Az 1990-es rendszerváltozás beköszöntével új utak és lehetőségek nyíltak meg és ismét felállításra kerültek a település egykori, a háború után lerombolt, szakrális emlékei, meghatározva a falu kulturális arculatát. Ipari és kereskedelmi vállalatok telepedtek itt le Európa nyugati feléből, a kedvező infrastruktúrának és az 1964-ben megépült autópályának köszönhetően. A főleg mezőgazdasági jellegű, tízezer fős német település az évtizedek során feltörekvő, huszonhatezer fős várossá vált. Elsőként a baden-württembergi Bretzfeld városával létesült testvérvárosi kapcsolat, amely kifejezte a német hagyományokhoz való kötődést, a város német gyökereit. Még 1987-ben a Városi Tanács támogatásával jött létre a budaörsi Heimatmuseum, mely nemcsak a település, hanem a Buda környéki németség egyik kulturális központja is lett. Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzatának 1994-es megalakulásával kezdetét vette a település egykori szakrális emlékeinek újraépítése: 1995-ben felállításra került a kőhegyi kereszt, 2000-ben a keresztút, majd 2002-ben a Kálvária Kápolna, 2003-ban magánadományokból a Kőhegyi Kápolna, egy évvel később pedig annak harangjai és a mellette álló Szentháromság-szobor is. Budaörsön háromévente kerül sor a két világháború között a festői szépségű Kőhegyen magyar és német nyelven megrendezett Passiójátékok újbóli bemutatására, amely Budaörs Város Önkormányzatának kiemelt anyagi támogatását is élvezi – az előadások támogatására és a hagyományok ápolására alakult meg a Budaörsi Passió Egyesület. A városban kapott helyet, az ország egyik legnagyobb épen maradt német temetőjében az Országos Német Emlékhely, amelynek rekonstrukciója 2000 után kezdődött el és ahol 2006 nyarán avatták fel az Országos Német Kitelepítési Emlékművet, emléket állítva a hat évtizeddel ezelőtt elhurcoltaknak. A sokrétű adminisztratív feladatok megoldására 2005-ben az új Városháza átadására is sor került.
Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, 2040 Budaörs, Budapesti u. 45. www.bnno.hu
Dr. Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, 2040 Budaörs, Budapesti u. 47/1. www.heimatmuseum.hu
E számunk megjelenését Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata támogatta.