NAPÚT 2010/8., 124–125. oldal
Tartalom
Répa Ádám
Mirázs
Bertha Zoltán
In memoriam Utassy József
Bertalan Tivadar köszöntése*
Jelképesnek látom, hogy Kondor Béla hozott minket össze a Fiatal Művészek Klubjában. Írásaira hívta föl a figyelmemet. A Klubot, a hatvanas évek kedvelt találkozóhelyét, azóta egyre nevesebbé vált állandó látogatóinak névsorát vagy fél századdal később éppen ő (korabeli becenevén „Kuksi”) örökítette meg függelékként, hetedik nagy, albumszerű, irodalmilag és képzőművészetileg egyaránt kiemelkedő kötetében. (Ma is késlekedik ezeknek a könyveknek érdemi visszhangja.) Hernádi Gyula, Sipos Lajos, Legéndy Péter (majd e sorok írója) tekinthetők „fölfedezőinek” – e téren. Mind joggal idézik az őket megelőző Jean Delannoy – a francia filmakadémia elnöke – szavait, aki „a világ legjobb Art Direktorai” egyike gyanánt becsüli nagyra. Ott, a klubban nemcsak én, de a látogatók többsége sem tudta, hogy a jellegzetes arcú (engem szeme állásával Csontváryra emlékeztető) fiatalember hétköznapjaiban voltaképpen mivel foglalkozik. Itt – többek között – biliárdozásával vívott ki nagy tiszteletet. Ezzel kapcsolatos későbbi bravúros novellája (Golyók, A nagy löket). Megvallom, nem sokat tudtam a filmművészetben oly nagy szerepet játszó „art-directori”, „díszlet-, látványtervezői” tevékenység lényegéről sem. Holott enélkül nem létezhet mozi. Bertalan Tivadar 1956-tól az évezred végéig száznál több mű megalkotásánál töltötte be ezt a szerepet, s szerzett nemzetközi elismerést. Határainkon belül (Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós, Nádasy László, Gertler Viktor és még sok más rendező művei mellett); határainkon túl még nagyobb számban, világszerte: amerikai, német, lengyel, olasz s más egyéb filmeknél kérték föl s igényelték az ő munkáját. Itt néhányat említhetek csak az őt foglalkoztató jeles filmgyárak s rendezők listájából, kooperációs, társ- és önálló produkciókból: Pathe-Film-Mafilm, r.: Christian Jaques; USA-Film-Mafilm, r.: Woody Allen; Paramount Picture, r.: Z. Kuzminski; Cannon Films Inc. Hollywood, r.: Curtis Harrington; Lelouche prod. Fr., r.: Claude Lelouche stb.
Ez a teljesítmény már önmagában kiemelné az alkotók átlagából. De ez számára csupán háttér, bevezetés. Művészi tevékenységének fő vonala az ízig-vérig jeles képzőművészé, festőé, grafikusé. Képeit, főként festményeit, technikáját, színvilágát, csakúgy mint „témáit”, nem tudom máséhoz hasonlítani. Lehet, hogy ez járatlanságomon múlik? Kiállításai, művészettörténészek szakvéleményei igazolják a föltevésemet. Közelebbi tisztem inkább az, hogy a már említett – eddig – nyolc kötetének írásos anyagát irodalmárként olvassam. Hozzá kell tennem: ezeknek a feltűnően szép és szakszerű kiállítású köteteknek (könyvtervezésük is a szerzőt dicséri) az írásai többnyire elválaszthatatlanok fölényes rajztudásról tanúskodó illusztrációiktól. Legtöbb könyvében igen változatos, sokszor maga alkotta műfajú írásokat találunk aforizmáktól, karcolatoktól anekdotikus megfigyelésekig. De ezek között előbb csak felbukkannak, majd teljes kötetté formálódnak a mesteri elbeszélések, s a novellafüzérekből kirajzolódó remekmívű regények (pl. A mindenség púpja, Kirándulószoba – s olvasatom szerint a kivételes mélységű Lipi). Úgy vélem, hogy főként ez a legutóbb említett mű az, amelyben az egész sorozat merész pajzánsága, gunyorossága, vitalitást sugárzó erotikája, öniróniája, s főként a szüntelen gondolkodó ember elgondolkodtatása utánozhatatlan, magasrendű művészi egységgé szerveződik. Itt is (talán még szembetűnőbben, mint valamennyi fajta megnyilvánulásában) Bertalan Tivadar kivívja a maga alkotói függetlenségét. Kacagtat és mélyen szíven üt.
Laudációm egyik hiányossága az, hogy nem szól külön az ünnepelt pályája vezérfonalának tekinthető képzőművészről, a színek bűvészéről. De az aligha vonható kétségbe, hogy sokoldalú életművének minden nagy ívű és apró alkotóeleme ritka harmóniát valósít meg. Az emberi felelősségtudat, etikai törvények hitvallását.
Idetartozónak vélem azt is, hogy a világjáró, mércéjét magasra emelő művész sohasem feledkezett el szülőhelyéről: Erdőkertesről, éppen úgy, mint ahogyan kezdettől máig változatlan lakóhelyéről, Újpestről sem… A külkerület közösségének állandó cselekvő tagja, díszpolgára.
Széles Klára