NAPÚT 2010/3., 128. oldal–B3
Tartalom
Michael Basse
Moszkva-polaroid
E rovatunkat támogatta: Községi Önkormányzat, Biharugra; Szabó Pál Irodalmi Emlékház.
Szülőföldem, Biharország
Biharugra Békés megye északkeleti csücskében, Hajdú-Bihar és Békés megye, valamint a magyar–román államhatár találkozásánál fekszik. A település mintegy ezer éven át Bihar vármegye részét képezte, de 1950 óta Békés megyéhez tartozik. Napjainkban a Sarkadi kistérség része. Lakosainak száma az utóbbi ötven évben erősen csökken. Ezen időszak alatt a lakosság létszáma kevesebb mint a felére csökkent, ami napjainkban alig több mint 1000 fő. Pedig Biharugra területe ősidők óta lakott hely.
Régészeti kutatások több helyen is őskori leleteket tártak fel a falu határában. Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések: Peszere, Peterd, Monostorugra, Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra. A tatárjárás és a török dúlás időszaka alatt azonban ezek elpusztultak, elnéptelenedtek, és a török dúlás után, 1693-ban már csak Monostorosugra, más néven Nagyugra népesült be újra, s neveztetett ezután már egyszerűen csak Ugrának. A következő bő két és fél évszázad alatt folyamatosan nőtt a lakosság létszáma. Még a nagy járványok, illetve később a két világháború okozta emberveszteségeket is meglepően hamar reprodukálta a település. Különösen jó hatással volt a falu megtartó erejére a halastavak létrehozása, melyek közül az elsők 1909 és 1913 között készültek el. A biharugrai halastavak egy mesterségesen kialakított halastórendszer, mely területileg két, jól elkülöníthető – a biharugrai és a begécsi – egységből áll. A tavak 1927 hektáros területükkel Magyarország második legnagyobb halastórendszerét alkotják. Biharugra legfőbb vonzerejét ez a tórendszer és a hozzá tartozó szikes puszta adja. A Körös–Maros Nemzeti Park részeként növény- és állatvilága fokozottan védett. 1997 áprilisa óta a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékében (közismert nevén a Ramsari Egyezményben) is szerepel.
Biharugra nevezetes szülötte és lakója volt a népi írók egyik legjelentősebb alakja, Szabó Pál (1893–1970). Regényeinek, novelláinak témája a biharugrai táj és népének kemény, küzdelmes élete.
„Minket elhallgatni lehet, de kikerülni nem” – mondta Szabó Pál. Sajnos a népi írók munkássága iránti érdeklődés egyre gyérül, s ebben nagy szerepe van iskolai irodalomoktatásunknak is. Ez a tény is motivált néhányunkat, amikor 2008-ban (hagyományteremtő szándékkal, Vígh Ilona agilis polgármester asszonyunk kezdeményezésére) útjára indítottuk a Szabó Pál Irodalmi és Prózamondó Versenyt Biharugra Község Önkormányzata, a Biharugra Gyermekeiért Alapítvány és a Szabó Pál Irodalmi Emlékház közreműködésével.
A versenyt az író születésnapja, április 5. közelében rendezzük. A vetélkedő előkészítő munkálatait egy hattagú grémium végzi, melynek tagjai: Tóth Dezsőné tanár, Tóth Elek tanár, önkormányzati képviselő, Szoboszlai Zoltán üzemmérnök, önkormányzati képviselő, Bertalanné Bujdosó Tünde tanár, Topa Sándorné könyvtáros, Szluka Mátyás tanár.
Főként Szabó Pál életútjának ismeretét, illetve novelláit állítjuk versenyeink középpontjába. 2010-ben (immáron 3. alkalommal) a Magyarok, a Szomszédok című kisregényekre és a Minden olyan, mintha ezüst volna című novellára építettünk, valamint egy tájnyelvi szavak felismerését kívánó feladatsor megoldását vártuk versenyzőinktől. Írjatok esszét arról, miként motiválta a „honszerelem” érzése a Magyarok című novella főhősét, Nagy Jánost!
A Szabó Pál Irodalmi Emlékház |
Hála Istennek évről évre szponzorok is támogatják rendezvényünket.
Ez évben a meghirdetők mellett (kiemelten!) az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, Békés Megye Önkormányzata, Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár (Sarkad) és helyi vállalkozók segítették kezdeményezésünket.
Az irodalmi vetélkedőn a zsűrielnöki teendőket Dr. Végh Károly irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa vállalta, míg a prózamondóknál Tóth Elek tanár látta el a tisztet.
Az irodalmi vetélkedőnek a Bihari Madárvárta, míg a prózamondó versenynek a Szabó Pál Könyvtár adott helyet.
A versenyzők a megnyitó után megkoszorúzták az író könyvtár előtt álló szobrát, majd ellátogattak a Szabó Pál Irodalmi Emlékházhoz is. A versenyző gyermekek értékes jutalomban részesültek.
Szluka Mátyás (tudósítás)–Szoboszlai Zoltán (történeti bevezető és képek)
 |  |