NAPÚT 2009/10., 104–105. oldal


Tartalom

Marinovich Endre
közgazdász

Tamás Menyhért
író, költő, műfordító

Málnási Ferenc

pedagógiai író, tankönyvszerkesztő (Kolozsvár, Románia, 1940. július 14.)

    Román állampolgárnak születtem Kolozsváron, egy hónapos koromban magyar állampolgár lettem, ám négyéves koromban újra Francisc lettem, de azért ma, a hetvenedik év fele közeledve is az egységes magyar nemzet tagjának vallom magam.
    Középiskolai magyartanár vagyok negyvennégy éve, előbb a Fekete-Körös melletti Gyantai Általános Iskolában, aztán a Sebes-Körös mellett, a Révi Elméleti Líceumban/Gimnáziumban, s a ’89-es fordulat után Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban, hajdani scholámban. 2002-ben nyugdíjaztak, de óraadóként több Kolozs megyei iskolában oktattam/oktatok ma is. Feleségem is nyugdíjas pedagógus, lányom matematikatanár, most éppen a Kolozsvár melletti Mérai Általános Iskolát igazgatja.
    A tanári munkámhoz szükséges véglegesítő, s a két fokozati vizsgám letétele után, 1990-ben jelentkezhettem doktori felvételire – addig csak pártbizottsági meghallgatás/engedély után lehetett –, s 1998 tavaszán sikerült megvédenem dr. Szabó Zoltán professor emeritus irányításával A szövegtan jelentősége az anyanyelvi oktatásban címen doktori disszertációmat. A nyelvészdoktor (doctor în filologie) cím mellett a Kitüntetett tanár (1978), a Kiváló tanár (2006), címet is megkaptam, valamint a Pro Rév Egyesület Pro Meritis-díját (2009).
    Már az egyetemen írogattam, cikkeimet az Ifjúmunkás, a Tanügyi Újság, az Utunk közölte, majd államvizsga-dolgozatomat a Korunk. A ’89-es változás után megjelenő Közoktatás mellett a Hírhordó, a Romániai Magyar Szó, a Szabadság, a Révi Magazin, a Diákabrak, a Géniusz, a Brassai Sámuel Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium Évkönyvei közölték/közlik írásaimat, de a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, a Magiszter folyóiratok is. A hazai lapok mellett a Magyartanítás, a Nyelvünk és Kultúránk és az Édes Anyanyelvünk folyóiratokban is megjelennek pedagógiai témájú cikkeim, szövegelemzéseim, tanulmányaim, könyvismertetéseim. Ezek száma lassan a száz fele közeledik. A fenti lapok mellé társíthatom most már a www.nyeomszsz.org/orszavak, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének online lapját is.
    Munkafüzetem jelent meg 1973-ban és 1974-ben az általános iskola 5. és 6. osztálya számára Nyelvtani és helyesírási gyakorlatok (E.D.P. Bucuresti) címmel. (Erről adott hírt Takács Etel a Magyartanítás 1974/6. számában.) Utána csend. Csak 1996–97-ben sikerült Beszéd-nyelv-játék címmel az átdolgozott munkafüzeteimet megjelentetni, valamint Olvasmányelemzéseket az 5–8. osztálynak. Az Erdélyi Tankönyvtanácsnál megjelenőben van a munkafüzeteim javított, az új tantervhez igazított változatának új kiadása. Önálló kötetem az Irodalmi bölcsőink Romániában, azaz neves literátoraink születési helye, emlékmúzeuma, emléktáblája, sírhelye vármegyék szerint számbavéve (JGYTFK, Szeged, 1997). Ennek átdolgozott, csak az erdélyi megyékben született írókról szóló változata megjelenőben a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál. (Ezért a könyvemért kaptam az Apáczai-díj Elismerő Oklevelét). „Dunának, Oltnak egy a hangja…” – „Dunărea, Oltul, la fel au graiul…” címmel összehasonlító magyar–román irodalomtörténeti táblázatom is az Erdélyi Tankönyvtanácsnál várja a megjelenést.



A lap tetejére