NAPÚT 2009/8., 3–7. oldal
Tartalom
Zalán Tibor
Azért mégis hiányoznak
Minya Károly
Nyelvújítás napjainkban
* A Kossuth rádióban hétközben 19.25-kor hallható Tetten ért szavak című műsor Ezt fölírom! című rovatának írott változata.
Balázs Géza
Ezt fölírom!
Nyelvi szösszenetek a Kossuth rádióban*
Társaságban ha oldottan, jót beszélgetünk, mondások, szavajárások, furcsa szavak kerülnek elő, én bizony előkapom a jegyzetfüzetemet, s följegyzek néhány új szót, szólást, gondolatot. Ezt felírom! Lapozzunk bele a jegyzetfüzetbe!
UTAZÁS
Ezen a nyáron jegyeztem fel, Mádon: Az ember megszületik, fekszik egy szobában; ismerjen meg minél több tájat, mert ha öreg lesz, fekszik egy szobában, és arra emlékezik, amit látott.
Egyre több településünk lesz város. A heti újság megállapítása akár közmondásnak is jó lenne: Nyíregyházától Szegedig városokon lehet végigmenni. Hadd tegyem hozzá: ha így haladunk, akkor az egész ország csak városokból fog állni.
Olyannyira városnak akar minden település tűnni, hogy Érden az Ófalut egy időre Óvárosnak nevezték el. De a helybéliek, igen helyesen, maradtak a hagyományos Ófalunál…
Szeptemberben egy távoli országból, több repülőtéri átszállással érkeztem haza. A nagyon távoli helyen főleg arabul és szuahéliül beszéltek, és többnyire hagyományos arab viseletben voltak az emberek, a közelebbin angolul beszéltek, vegyesen arab viseletben, turistaöltözékben és persze rendes konzervatív összeállításokban voltak, a legközelebbin angolul és németül beszéltek. Itt pillantottam meg először a susogós tréningruhát viselő embereket. Nemzetközi repülőtéren, susogó tréning. Azután meghallottam, hogy hogyan beszélnek: régen nem hallottam akkor már magyar szót.
CASABLANCA SZÉPHALOMBAN
Maradjunk a neveknél. A széphalmi út menti, egykori uraság kocsmája hosszú ideig, talán tavalyig Casablanca vendéglő névre hallgatott. Mindig arra gondoltam, szegény Kazinczy Ferenc, ha tudná, hogy széphalmi háza közelében van Casablanca! Széphalomban ilyen néven vendéglátó-ipari egységet működtetni mély érzéketlenségre vall. Ahogy megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma, szerencsére nevet váltott a vendéglátó-ipari egység. Most Kerék vendéglő. Ez jó, de a múzeum igazgatója szerint Az uraság kocsmája még jobb lenne. Talán még nem késő megváltoztatni.
KIS FILOZÓFIÁK
Életbölcsesség: Sose legyen nagyobb bajom, mint hogy bealgásodik a fürdőmedencém.
Pólófelirat: Vigyázz rám, mert belőlem csak egy van. Mások többen vannak, ők könnyebben pótolhatók.
Ha már a kis filozófiáknál tartunk: Figyeld meg, hogy a légycsapón is van egy lyuk, hogy a légynek legyen esélye.
TUDOMÁNYOS MEGÁLLAPÍTÁS
A tudományban ismerünk elég sok olyan embert, aki csak magát idézi egyetértőleg, másokat kritikával.
ALKU KÉTSZER
Alku először: Nem tudom, mennyiért adod a motort, de annyi sok lesz érte…
Alku másodszor: Mondja, és mennyit enged a feléből?
SZÜLETÉS ÉS HALÁL
Öt lánya született egy férfinak, majd végre egy fia. Megy haza, látja, hogy a lányok verik a fiút:
– Ezt ütitek? Neki köszönhetitek, hogy éltek!
Egy orvos sétál a temetőben, nézegeti a sírokat. Egy falubeli megjegyzi:
– Számolgatjuk a teljesítményt?
A vicc után egy új közmondás: A rossz orvosnak temetője, a rossz szerszámkészítőnek ócskavastelepe van.
CSUKLÓS
Szegedi tévés kollégám is küld olykor kedves nyelvi beszólásokat. A minap – írja – vacsora közben csuklottam. A fiam megszólalt:
– Apu, te olyan vagy, mint a 24-es busz!
– Miért? – kérdezte meg az apa.
– Mert ő is csuklós!
BUDAPEST–ÚJVIDÉK–BUDAPEST
Hosszú kilométerek az autópályán, tompul a szem és az agy. A vezető a távolban megpillant valamit: – Ez vagy valami, vagy megy valahová.
Ez szerepel egy kamionon: Túlméret. Talán Helmeczy Mihály nyelvújító szelleme kísért, amikor a Túlméretesből Túlméret lett. Tudják: „Helmeczy, ki a szavak végét elmetszi…” Aligha tudják, hogy hol van Helmeczy Mihály sírja. Aligha, mert senki nem tudja, az irodalomtörténet sem. Nem messze keresztapám sírjától, talán húszlépésnyire. Törtelen. Apám fedezte föl.
Határhoz érkezünk. EU-határhoz. Hová álljunk? Mindig a másik sor megy gyorsabban. Voltaképpen nem jelent semmit az EU-s sáv és az Egyéb-sáv. Bármelyikbe beállhatunk, bármelyikbe beragadhatunk. Megpillantunk egy üres sávot: CD-sáv. Ez remek, van a kocsiban CD, tehát oda állunk!
Sofőrünk hites tolmács. Előbb magyarázzuk meg, hogy mi az a hites. Sokan hitelesnek gondolják, de nem az. A hites valamely szakmai tevékenység, feladatkör ellátására hatóságtól felkért és fölesketett személy. Pl. hites tolmács, írásszakértő. A régi magyar nyelvben a hites – a törvényes házastárs, például: hites ura… –: igazi, megbízható. Sofőrünk tehát hites tolmács. Több nyelven, spanyolul is. Egyszer csak ezt mondja: – Irigylem azokat, akik tudnak spanyolul. – Majd folytatja: – Nemrégiben egy nemzetközi konferencián voltam, ahol megszólalt az angol szekció angol vezetője: – Rájöttem, hogy nem tudok angolul.
És van még egy megszívlelendő mondata a hites tolmácsnak: Magyarul nem vagyok purista, de spanyolul igen.
Azt is mondja: Öcsi bácsinak is tolmácsoltam a temetésén… Nyelvész társaságban vagyunk, valaki megjegyzi: ez ugye strukturális homonímia. Öcsi bácsi temetésén tolmácsoltál, de nem Öcsi bácsinak…
Egyik utastársunk megszólal:
– Bocs, lehet, hogy bunkóságot kérdezek…
A megszólított nem is várja meg a kérdést:
– Akkor én meg bunkón válaszolok.
Előkerülnek a gyerekek. Az a természetük, hogy nőnek. Kollégám 18 éves fia hazavitte 17 éves barátnőjét. Ahogyan az illik, bemutatta a szülőknek, beszélgettek, vacsoráztak, s lassan közeledett a lefekvés ideje, de a kislány nem készült távozni, s láthatóan a család nem is sürgette. A nyelvész apa megszólt:
– Hol fog aludni a Dórika?
Felesége, fia, Dórika, három szempár nézett rá, jelezve, hogy a kérdés nem vita tárgya. Nyelvészek hallgatták a nyelvész apa naiv, értetlenkedő beszámolóját. Az egyik összegezte: Tehát a 17 éves lány ott aludt. Most már csak az a kérdés, hogy a mondat fókusza az ott vagy az aludt szón volt…
Csak véletlenül kerül ide egy kedves mondás: Megszületett a gyerek, és gyerek!
Ha már a gyerekekről van szó, hadd idézzem egy sokgyermekes édesanya saját maga által alkotott szólását: A gyerekekben az a jó, hogy moshatók, s hogy felnőnek.
Közben megérkezünk a célállomásra. Koppig mentünk, mondta a hites spanyol tolmács, vezető, és ezt is felírom, mert még sohasem hallottam…
TAHÓSÍTÓ
Hazafelé tartunk Vajdaságból, névelő nélkül, mert ott úgy mondják. Aki hozott, az is visz, egy nagyon új és nagyon menő, mondhatnám trendi autóval. Elkezd villogtatni az előtte 130-cal poroszkálókra. Rászólok, talán nem kéne. Ez a válasz:
– Ebbe a kocsiba gyárilag beszerelik a tahósítót. Én is ajándékba kaptam…
Azután nem villogtat többet. Pesten, amikor kiszállok, azt mondja, ne haragudjak a tahósító használatáért. Finom ember, nem haragszom. De utálom, amikor rám villogtatnak.
ELAKADT
Egy néhány évvel ezelőtti történet a sivatagból. Sivatagi túrára vittek bennünket dzsippel. A vezető nagyon nekivadult. Megkérdeztem tőle, hogy vajon szoktak-e elakadni a homokban? Nem. Öt perc múlva autónk elakadt. Megállt az egész konvoj, kiszálltunk a térdig érő homokba, a vezetők összejöttek, s legalább fél óráig próbálták kiszabadítani a magát egyre mélyebbre ásó dzsipet. Legalább jót fényképeztünk. Majd mentünk tovább, és én újra megkérdeztem a sofőrt, előfordult-e már, hogy felborultak. Rettenetesen mérgesen nézett vissza rám: – Már az előbb is mondtam, hogy elakadni sem szoktunk…
KICSINYÍTŐ
Kelet-Magyarországon, főleg ott, ahol ruszinok élnek, gyakori a kicsinyítő képző, illetve általában a kicsinyítés. Mert állítólag a ruszinban is. Még a falunevek is őrzik ezt a szép interkulturális hatást: Győröcske… Eperjeske… Kisbányácska… Rudabányácska… Kisszekeres… Múzeumigazgatónk édesanyja egy ilyen faluból származik, és nagyon sokat használja a kicsinyítő képzőket – a magyar nyelvben is.
SZARVAS GÁBOR NYELVMŰVELŐ NAPOK
Minden év októberének második hétvégéje: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok a Vajdaságban, Adán. Itt született Szarvas Gábor nyelvész-nyelvművelő, 1970 óta az ő emlékére és a magyar nyelv ápolására hirdetik meg a rendezvényt. Van Adának másik híres, ma már úgy mondjuk: hírhedt szülötte is, rá nem emlékeznek, bár azért olykor emlegetik. Állítólag volt az ötvenes években Ada csokiszelet is, az ő (Ő) emlékére.
Jövőre lesz a nyelvművelő rendezvény 40. évfordulója, akkor majd bővebben mesélek róla, most csak annyit, hogy az 1970-es években olykor nem sikerült megrendezni, de az 1990-es években, még a háború alatt is mindig. Szűts László nyelvész még a bombázások idején is elment Adára, hogy ne szakadjon meg a folyamat…
NYELVÚJULÁS ÉS VILÁGLÁTÁS
A nyelvművelő napok idei témája Nyelvújulás és világlátás volt. Hódi Sándor mondta: A Teremtő elzárta előlünk az agyunk működését. Nincs ablak a belső világunkhoz. Világlátásunk társadalmi meghatározottságunkból következik.
Ismert jogi egyetemi anekdota: A jogászprofesszor azt kérdezi a vizsgázó joghallgatótól, hogy mondja el, mit lát az ablakból. A joghallgató olyasmit mond, hogy házakat, utcát, autókat, Dunát. Elégtelen, mondja a professzor. De miért, mit kellene látnom? Jogi eseteket…
És vajon mit lát a nyelvész, ha kinéz az ablakon? A jogi esetek mintájára teljesen nyilvánvaló: nyelvi tényeket. És valóban, a nyelvészek sokszor csak a nyelvi tényeket látják. Az embert nem. Azt a szociolingvista, a pszicholingvista, az antropológiai nyelvész látja…
NYELVEGYENJOGÚSÍTÁS
Várady Tibor jogászprofesszor elmondja, hogy 1972-ben ő tartotta az első magyar nyelvű órát az újvidéki egyetem jogi karán. Nehéz dolga volt, mert nem ismerték eléggé a magyar jogi terminológiát. Később hozzáteszi, most sem, a terminológiát angolul jobban ismerik a határon túli magyar szakemberek. Akkoriban, tehát 1972-ben nemcsak a magyar, hanem a román, a horvát és a ruszin terminológiát is oktatni kezdték Újvidéken. Nem volt azonban ruszin tanáruk, de volt rá egy ukránul tudó vállalkozó tanár. Szóltak Várady professzornak, hogy vigyázzanak, mert a ruszinokat ukránul tanítja a szakember. A professzor széttárta a karját:
– Hogyan ellenőrizzem, hogy ukránul tanítja őket ruszin helyett? Nem tudok sem ruszinul, sem ukránul, és eléggé feltűnő lennék, ha beülnék a négy ruszin közé…
Később, már a vonaton hazafelé elmondja: több nyelvet megtanult, a legtöbbet kisgyermekkorában. Természetesen világnyelveket is. Bár a nagyapja mondta egyszer:
– Fiam, ha világnyelvet nem tudsz megtanulni, tanuld meg legalább az utca nyelvét. – És akkor megtanult néhány szót cigányul is.
A nyelvek egyenjogúsítása nemcsak mifelénk kérdés, hanem Amerikában is. Az Amerikai Jogászszövetség megállapította, hogy ha egy bíróságon spanyolból fordították a szöveget, akkor az esküdtszék rendszerint nem rokonszenvezett a vádlottal, s például a kártérítés összege is rendszerint nagyobb lett…
HELYESÍRÁSI NEOLOGIZMUSOK
Nyelvész kollégám a tanácskozáson az új szavakról, a neologizmusokról beszél, és bemutatja a helyesírási neologizmusokat is. Helyesírási neologizmus például az sms-ben és a világhálón terjedő, jelekkel kombinált szöveg. Minden olyan helyesírás, amely nem helyes. Azért halkan hozzáteszi: Ne tanítsuk az iskolában a helyesírási neologizmusokat, mert akkor az érettségin majd ezzel érvel a diák: Nem én írok helytelenül, csak helyesírási neologizmust (újítást) használok, tanár úr vagy tanárnő kérem…
KAZINCZY 250
Kazinczy-év, sőt Kazinczy hónapja van. Ebben a hónapban született ugyanis, 250 éve.
Nagyok egymásról. Kazinczy Kossuthról: „mintha kezében lenne a gyújtogatás szövétneke”.
Németh László Kazinczyról: „Ő volt a magyar irodalom telefonközpontja.”
Kemény Zsigmond Kazinczyról: „Széchenyi elődje Kazinczy volt.”
Emlékezzünk Kazinczyra egy kedves anekdotával is:
Kazinczy Ferenc meglátogatta Tessedik Sámuelt Szarvason.
– Ismerem Önt – mondta Tessedik.
– Honnan?
– Pesten Studer Jakab festőnél laktam, s mindig az Ön képét bámultam.
Kazinczyról életében több mint harminc festmény készült.
Vigyázzanak, mert mindent fölírok!