NAPÚT 2009/2., 35–36. oldal
Tartalom
Kiss-Péterffy Márta
haikui
Kósa Emese
haikui
Kisszőlősi Szánthó Lóránt
Levéltár
| Tegnap még rügy volt, holnapra holt avar lesz, ami ma levél. |
Rügyfakadó tavaszon szép zölden bomlik az ágon, nyáron dús falevél, tél elején csak avar. |
| Ma rajtam játssza, holnap már velem, a szél, Idő zenéjét. |
Íme ma még csak rajtam játszik a hajnali szellő, ám azután velem is, bús zene, címe: Idő. |
| Télen pihen az ág, a törzs. Halni csak a falevél siet. |
Tél idején pihenőre hanyatlik az ág meg a törzs is, ám a levél leszakad, holtan a földre lehull. |
| Röghöz kötött, bár vágya messzeség. Széllel csak levél repül. |
Földanya foglya. Ha hívja a távol, vágyakozik csak messzi vidékre, de Zephyrusszal a lombja repül. |
| Ősz ecsetje száz színt szerteszór vidáman, vászna falevél. |
Nyár temetésén átsuhan ősznek ecsetje a tájon, százfele ömlik a szín, fák levelére kerül. |
| Tavasszal remény, nyáron sátor vagyok, míg ősszel csak szemét… |
Víg kikeletkor a lomb a reménye a Földnek, az Égnek, nyáron az árnyat adó, ősszel az ócska szemét. |
| Fakadó rügyben harmatcsepp remeg, benne az egész világ. |
Harmatcsepp didereg hasadó rügy széleinek közt, s ott remeg épp a világ, ott ama csepp közepén. |
| Levelek zúgnak. Vajon ki mondhatná meg, melyiket hallom? |
Nézz ide, mint susog egyre a dús lomb, oh de figyelj csak! Hallod-e egy levelét vagy csak a nagy zsibogást? |
| Patak fodroz, hullt levél lebeg csendesen. Álmomat viszi… |
Lágy csacsogó hullám taraján egy hullt falevél épp ellebeg. Álmom a szép boldog idő vele száll. |
| Víz hátán hét hullt levél lebeg csendesen. Álmomat viszi… |
Hullámok hátán halkan hét hullt falevél fut. Álmaimat viszi, s múlt boldog időm vele száll. |
| A fa csúcsáról lehulló falevélnek útja tovább tart. |
Messze a csúcson csöpp falevélnek a helyzete is jobb, mert mikor eljön a vég, hullani több az idő. |
| Barnára száradt levelet sodor a szél Merengve nézem. |
Barnán zörgő kis falevél fut, libben a szélben. Merre repül, hova tart, álmodozón figyelem. |
| Szomorúfűzről hulló elsárgult levél, kettétört virág. |
Vén szomorúfűzről hulló sárgult falevél száll… Bimbaja épp kibomol, roppan a gyenge virág. |
| A kis zöldbéka a lombok közé bújva esőért kiált. |
Lombsátor közepén szép kis zöldbéka bebújva, tikkadozás idején csendes esőt megidéz. |
| Ritka lombok közt, piszkosfehér ágakon csillan meg a nap. |
Ritka levélsátor közepén áttűzve a napfény csillan a holt ágak rút, halovány derekán. |