NAPÚT 2008/8., 128. oldal–B/3

Tartalom

Lászlóffy Csaba
Nagyapa-elégia

Margitsziget

Tata, Magyary-terv

    Tata fejlődését a már meglévő történelmi, szellemi, lelki, gazdasági energiák, az épített és természeti környezet erőforrásai, értékei kellő összehangolásával, ezek egymást erősítő hatására támaszkodva biztosíthatjuk. A város önkormányzata ma is és a jövőben még inkább jelentős szellemi, erkölcsi és anyagi erőt áldoz a helyi identitás erősítésére, különös figyelemmel kíséri a meglévő közösségek tartalmas életét. Tata fejlődésében a fenntarthatóság elve alapvető. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk a Tatán és a kistérségében élők számára az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára három alapvető területen: a gazdaság fenntartható működtetésében; a társadalmi viszonyok elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak megvalósításában; és a környezet és a természeti erőforrások megőrzésében.
    Tata fejlődési terve egyben egy sok elemből álló gazdaságfejlesztési program is, amelyben egyaránt építünk a meglévő és a tervezett termelőipari és mezőgazdasági egységekre, a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom rendszerének, a környezetvédelem, a városi infrastruktúra, a városi intézmények hatékony működésére. Minden egyes programunkban törekszünk az európai eszmék, példák, törekvések megjelenítésére, a magyarországi megvalósult és tervezett programok helyi viszonyokra történő alkalmazására is.

A tatai vár

    Tata országos viszonylatban helyzeti előnnyel bír más városokkal szemben. Az Öreg-tó, az Esterházy- kastély, a Vár, a történelmi városrészek és a csodás természeti környezetnek köszönhetően a turistaforgalom nálunk nem csupán vágyakozás. Erre alapozni egy város fejlődését hosszú távon azonban nem lehet. Amikor mi az önkormányzati munkát elkezdtük 2006. október elsején, a „vizek városában” nem voltak tervek, célok. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy csokorba gyűjtjük az elképzeléseket, a megvalósításra váró feladatokat és az álmainkat is.

Kálvária

    Úgy vélem, minden településnek kell hogy legyenek tervei, elképzelései, hiszen csak ennek mentén haladva tud fejlődni. A Magyary-terv vitairatát hosszas előkészítő munka után a tataiak 2007 őszén ismerhették meg, melyet az önkormányzat közös vitára bocsátott a közösségek, intézmények, a lakosság részére. A több mint 400 hozzászólással, javaslattal kiegészített vitairat most könyv alakban foglalja össze a jövő terveit. A tataiak összefogásával és közös munkájával elkészült kötet a város hosszú távú fejlesztési tervét foglalja magában.
    A Magyary-terv egyik célja, hogy a város vezetése tovább folytassa Magyary Zoltán gondolatát, és a következő 30-40-50 esztendőre a tataiak is megfogalmazzák azt az utat, hogy a város merre menjen tovább, hiszen ha van egy közös cél, amit együtt akarunk megvalósítani, akkor csak az számít, hogy egyenként mindenki mennyi erőt hajlandó beletenni. Mindabban, amit a Magyary-tervben a tataiak megfogalmaztak, az a vágyakozás is megvan, hogy tenni szeretnének városukért.
    Már a vitaanyagban is kiemeltük, hogy a várost öt nagy területen kívánjuk fejleszteni. Az egyik a vizeink és a zöldterületeink. Tatának van közel háromszáz hektárnyi vízfelülete és körülbelül ugyanennyi hektárnyi zöldfelülete a városhatáron belül. Ennek a fejlesztését rajzoltuk meg a Mikoviny-programban. A másik ilyen fontos terület a Fellner Jakab-programrész, amelyben a város építészetével kapcsolatos kérdéseket foglaltuk össze. Az Esterházy-program a város gazdaságfejlesztéséről szól, az Öveges-program a város intézményeiről, sport- és ifjúsági ügyeiről, a Giesswein Sándor-programunk pedig a város szociális és egészségügyi feladatait foglalja össze.
    A Magyary-terv összeállításakor mi egy olyan, nagyszabású 20-25 éves programot hoztunk létre, amelyet az egész város magáénak érez. Szerettük volna, hogy a Magyary-terv minden tatai terve legyen. Büszkén mondhatom, hogy ezt talán sikerült elérni.
    Az önkormányzat működése szempontjából a legfontosabb közeg, amelyhez nekünk szorosan kapcsolódni kell, az a család. Mindent abból a szempontból igyekszünk nézni, hogy a tatai családoknak milyen segítséget tudunk nyújtani ahhoz, hogy Tatán jól érezzék magukat.
    Büszkék vagyunk arra, hogy a városvezetés és Tata polgárai közösen összefogva együtt tervezik a jövőt, együtt fejlesztik, építik tovább saját városukat. Ma is jó tatainak lenni, de úgy reméljük, hogy a jövőben még jobb lesz.

Michl József – Tata város polgármestere

A lap tetejére

E számunk megjelenését Tata Város Önkormányzata támogatta.