NAPÚT 2008/7., 128. oldal–B/3
Tartalom
Kabdebó Lóránt
Páskándi Géza Erdélyi triptichonja)
Gyöngyös
Gyöngyös 1334-ben kapott városi rangot Károly Róbert királytól. A Mátrai Borvidék központja, a 2009-ben 675 éves, Hild-díjas település az a hely, ahol a Nap és a hegy összeér. Ez a páratlanul megkapó természeti atmoszféra az, ami Gyöngyös utánozhatatlan vonzerejét, hangulatát alapvetően meghatározza. Hasonlóan elválaszthatatlan a város történetétől, sorsától a szőlő: eleink már a XIII. századtól művelik tőkéit a környező, vulkanikus talajú, napsütötte lankákon. Gyöngyös többször vált a tűz martalékává, legutóbb 1917-ben. Hamvaiból mindig új erővel és megszépülve támadt fel – ezért szokás a Főnixhez hasonlítani.
Noha a város többször elpusztult, mégis szinte mindegyik építészeti korszakból őriz jelentős és szép emlékeket, így a városban sétálva a gótikától a késő eklektika időszakán át a jelenig „barangolhatunk”. Gyöngyös legnevezetesebb műemlékei közé tartozik a ferencesek temploma és kolostora, amelynek alapítása az 1370 körüli évekre tehető. Kriptájában nyugszik a Rákóczi-szabadságharc legendás generálisa, Vak Bottyán János. A kolostorban található Magyarország egyetlen, a középkor óta megszakítás nélkül működő rendi könyvtára 16 ezer kötettel, köztük kétszáznál több ősnyomtatvánnyal. Ugyancsak kiemelkedik a látnivalók sorából a Szent Korona ház páratlan értékű egyházi kincstára.
A jelenkor is igyekszik gyarapítani a város értékeit: a fejlődés folyamatos. A közelmúltban új hangulatú belváros, mozi, sportcsarnok épült, és befejeződött a Mátra Múzeum méltán nemzetközi hírű természetrajzi kiállításának mindeddig helyet adó Orczy-kastély és park többéves, nagyszabású rekonstrukciója. Az eredeti angolpark tervei alapján kialakított kertben találjuk a múzeum gazdag természettudományi gyűjteményét befogadó kiállító-oktató-kutató pavilont is.
Károly Róbert szobra |
Nagytemplom |
A város büszke hagyományaira, melyre jelenét, jövőjét alapozza – ez tükröződik kulturális kínálatából is. Az évente ismétlődő programok közül érdemes kiemelni a nagy múltú Gyöngyösi Szüreti Napokat, ahol a korabeli „vigasság és öröm” hangulatát idézik fel, valamint a Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztivált, melyre a világ minden tájáról érkeznek ide táncosok, zenészek, népművészek.
Az 1848-as forradalom emlékműve |
A Mátra Múzeum |
Százesztendős múltra visszatekintő kisvasúttal utazhatunk Gyöngyösről Mátrafüredre; az utazást a különjáratként rendelhető nosztalgiagőzös teheti még romantikusabbá. Útközben érdemes betérni a farkasmályi műemléki pincesor egyik borozójába, ahol a borvidék jellegzetes borait kínálják.
Mátrafüred – köszönhetően gyönyörű fekvésének és üde levegőjének – közkedvelt üdülőhely, a mátrai túraútvonalak egyik fő kiindulópontja.
Továbbhaladva Mátraháza irányába, elérkezünk Sástóra, mely hazánk egyik legmagasabban (513 méteren) fekvő tava.
Mátraházát elhagyva hamarosan hazánk legmagasabb pontjára érkezünk, az 1014 méter magas Kékestetőre. Szubalpin klímájának köszönhetően a gyöngyösi Mátra a közeljövőben hazánk modern klimatikus gyógyhelyévé válhat. A természetjárók, kirándulók, pihenni és gyógyulni vágyók paradicsoma egyre több aktív kikapcsolódási és sportlehetőséget is kínál. A Mátra hegység összesen 600 kilométer hosszú jelzett és karbantartott turistaúttal rendelkezik. Ezek az utak gyakran olyan területeken kanyarognak, ahol botanikai, zoológiai és földrajzi ritkaságok fordulnak elő.
Farkasmály |
E számunk megjelenését Gyöngyös Város Önkormányzata támogatta.