NAPÚT 2008/4., 71. oldal
Tartalom
A ló (Karinthy Frigyes fordítása)
A Ló (Márton László fordítása)
|
|
A ló
A professzornál csengetnek.
A szakácsné csirkét hámoz.
Néz a cseléd: kik csengetnek?
Az ajtóban ott áll egy ló.
A cseléd csak csuk az ajtón.
A szakácsné jön: mi történt?
Jön a lány is az ajtóhoz.
Összegyűl az egész család.
„Elnézést kérek – szól a ló –,
az asztalos lova volnék.”
„Hoztam volna – így szól a ló –
az ajtó- s ablakkeretet.”
Tizennégy fő meg a mopszli
állnak egyre dermedetten.
Egy gyerek bőg, ám a mopszli
s a többiek, mint fa, állnak.
A ló, hogy meg nem érti senki,
csettint egyet a nyelvével,
majd megfordul, mint más senki,
és leballag, le a lépcsőn.
Tizenhárom – tán megszólal! –
egyszerre az urára néz.
S a professzor lám, megszólal:
„Hallatlan egy élmény volt éz!”
Győrei Zsolt fordítása
|