NAPÚT 2008/4., 59. oldal
Tartalom
Edvard Kocbek
Lipicaiak
Boris A. Novak
Lipicaiak
Miklavž Komelj
[a paripa, min a Halál nyargal…]
A paripa, min a Halál nyargal, csupa báj.
Nem fekete. Hófehér, csupán árny.
S bárha testünkön most rúgkapál,
létünk egymástól soha el nem vál.
Bár várunk rá, magamhoz nem kéretem
s torkomban gombóc fojtogat, a kínhatás.
Hogy kívánhatnám, bárcsak meghalnál? –
E képzelt terveket Isten ostorával szétverem.
Oly méltatlan vagyok hozzád, szívesen
hívnám a Halált, jöjjön el, de csak értem.
De ha előbb meghalok, szerencsétlen a léted.
Szaladjunk inkább a zöld fűszálak közé.
Hagyjuk Istenre, hadd uralkodjon odafenn.
Egy pillanatig itt és most létezzünk örökké.
Lukács Zsolt fordítása
Miklavž Komelj (1973, Kranj) művészettörténész, költő, műfordító, esszéista és festő. Első verseskötete 17 évesen jelent meg. A Szlovén Tudományos Akadémia Arany Jel-díjában részesült a XIV. századi toszkániai festészet terén végzett kiváló munkájáért. Négy verseskötete jelent meg.