NAPÚT 2008/3., 54. oldal
Tartalom
Pálinkás Krisztina (Lyrian) haikui
Pataki Edit haikui
|
|
Ősz
Ősz megy az erdőn
lépte mint puha zene
lába a felhőn
tavakba szédül álma
lehull a Föld ruhája
Éjfél
Vérző holdkaréj
ringatom a gyermeket
szívem farkasé
éjfélt üt majd és megáll
ajtódban a hűs halál
Tulipán
piros tulipán
ébredő kertem éke
anyám emléke
úgy egy veled, mint a fény
s fényre nyíló leveled
Tél
Ha megfagytál már,
tudod, hogy tél lehetne.
Itt csak halál vár.
Indulj a zord hegyekbe.
Maradj, s a hó temet be.
Halott lovak
Suhanó árnyak,
patákhoz koppan a csend.
Lovasra várnak.
Rohan a ménes, ölel,
szemük az égbe emel.
A pillangó szerelme
Szivárványt ringó,
szelet tánccal ölelő
szép rózsabimbó,
leszel-e hű szeretőm?
Vagy meghalok, s temetőm?
Folyó
Futásod nézem,
köveidhez csobbanok
s meghűl a vérem.
Meder és hal így leszek.
Átöleltél, elveszek.
|