NAPÚT 2007/10., 92. oldal
Tartalom
Cey-Bert Róbert Gyula
gasztronómus, ételtörténész
Köves József
könyvkiadó, író, újságíró
Simor András
költő, műfordító (Budapest, 1938. július 5.)
Mit hoztam magammal a 20. századból a 21.-be? Egy kisfiút, aki hónapokig nem akart beszélni a felszabadulás után, mert amikor a Gömbös Gyula Árvaházba hamis iratokkal elrejtették, azt mondták neki, hogy akármit kérdeznek tőle, ne feleljen senkinek semmit. Édesanyja akkor már Bergen-Belsenben meghalt. Másfél évtized múlva a kisfiú spanyol–magyar szakos egyetemi hallgató lett, és Nicolás Guillén verseit fordította ifjú költőként, ő volt a Tűz-tánc antológia második legfiatalabb szerzője. Aztán 1962-ben – ekkor már középiskolai tanárként dolgozott – megjelent első verseskönyve, a Tereld a felhőket. Azóta is verseket ír. Három válogatott verseskönyve jelent meg, az első a Magvető kiadásában Derűs századvég, a második az Eötvös József Könyvkiadó gondozásában Balga Prométheusz, a harmadik szerzői kiadásban Dinoszaurusz testvér üzenete címmel. Apja életét és saját gyerekkorát A négylevelű lóhere címmel dolgozta fel, dokumentumregényben, válogatott kisprózáit Félszegségem természetrajza címmel adta ki. Versei spanyolul Colón moderno címmel jelentek meg. Tanulmányköteteket írt, ezek közül a legfontosabbak: Táncsicstól Ladányiig, Kis magyar verstörténet, Pályám bére, Az ismeretlen tizenkilencedik század, avagy Petőfi holdudvara, Hét tanulmány a hispán-amerikai költészetről. Konok műfordító, legtöbbet a latin-amerikai és spanyol költőktől fordított, Quevedo, Lope de Vega, Jorge Manrique, Juan Ruiz, Alonso de Ercilla, Fray Luis de León, Gustavo Adolfo Bécquer, José Martí, Nicolás Guillén, Ernesto Cardenal, Fayad Jamís, Roque Dalton, Víctor Valera Mora és mások verseit. Spanyol költők tára és Hispán-amerikai költők tára címmel két nagy gyűjteményt szerkesztett. Lefordította a vietnami klasszikus költészet remekművét, a Kju regénye avagy a meggyötört lélek sóhaja című verses regényt, és Majakovszkij októberi poémáját Így jó! címmel. Közben filológus is lett, kiadta Bessenyei György, Táncsics Mihály, Vasvári Pál, Barcsay Ábráhám, Orczy Lőrinc, Kerényi Frigyes, Darmay Viktor, Szabó Endre, Kiss József, Emőd Tamás, Sándor Kálmán, Ladányi Mihály és mások munkáit. Kötetbe rendezte Szamuely Tibor és Korvin Ottó összegyűjtött írásait, könyvet írt életükről és a Rózsa fivérek, Rózsa Ferenc és Rózsa Richárd életéről. 1990 óta Z-füzetek és Z-könyvek címmel könyvsorozatot szerkeszt, az Ezredvég című irodalmi, művészeti és társadalomkritikai folyóirat főszerkesztője, a Magyar–Kubai Baráti Társaság elnöke.
Politikai pártnak sosem volt tagja, ma se tagja egyetlen politikai pártnak sem, de mindmáig arra törekedett, és ettől az elszánt törekvéstől semmi sem tántorította el, hogy a világot marxistaként szemlélje. Jelenleg Latin-Amerika forradalmi változásaiban bízik leginkább, és abban reménykedik, hogy a teljes önállóságát megszerző földrész megmenti az emberiséget a fenyegető barbárság uralmától, amit kisgyerekként megismert, és nem akar vele élete végén újra találkozni.
