NAPÚT 2007/6., 5–13. oldal

Tartalom

Szőcs Géza
Kiválóságok búvópataka

Hörcsik Richárd
Pataki bölcső

Messik Miklós

A rózsás szent nyomában

Árpád-házi Szent Erzsébet emlékeinél…

    Lehetetlen feladatra vállalkoznék, ha a világ legismertebb magyar szentjének ábrázolásait, nevét viselő intézmények sokaságát akarnám egyetlen tanulmányban bemutatni vagy éppen csak áttekinteni. A Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület tagsága egy fotódokumentációs kiállítás keretében szép sikerrel tett kísérletet a világszerte fellelhető alkotásokból egy gyűjtemény bemutatására (a tárlat megjelent már Aachenben, Cambraiban, s több magyar városban).

    Kosdtól Kaliforniáig találkozunk hol népies, hol gótikus, barokk vagy éppen eklektikus építészeti környezetben a szent számtalan változatban megjelenő megformálásával. A legegyszerűbb és legkifinomultabb műalkotásokat láthatjuk adakozó alakjával, templomok mélyén, oltárképeken, üvegablakokon, vásznakon. A nyolcszáz éve született magyar hercegnő máig a valóságos és önfeláldozó szociális gondoskodás rendkívüli személyisége. Szent Erzsébet (1207–1231) boldog gyermekként, szerelmes ifjú feleségként, majd már fiatalon adakozó, karitatív özvegyként – az ég által kimért kevés ideje alatt – valóban az élethelyzetek szinte minden változatát megélte, mindenkor másoknak adva végtelen szeretetét – napjaink kicsinyes individualizmusára sarkallt emberének szinte érthetetlenül –, másoknak, másokért leélve oly rövid életét. Egyes, magukat évtizedekig egyértelműen „felvilágosult”-nak besoroló, nagy lendületű tudorok által a „sötét középkor”-ként címkézett korszak szülötte volt. E „sötét” korszak (egyik) virágaként Erzsébet közel hétszáz éve töretlenül, egyedülálló példakén, páratlan tiszteletnek örvend a világban.
    Magyarországi Szent Erzsébet elnevezéssel, alakja jól ismert Latin-Amerikában (Chilétől Bogotáig, Brazíliától Kolumbiáig), valamint Észak-Amerika – s nemcsak a magyar kolóniák által ápolt – templomaiban is. Sajátos és kedves ábrázolásait ismerjük például a Szentföldön, az Olajfák hegyén, a Lengyel Házban vagy akár Vietnamban, Saigon neogót stílusú missziós ferences templomában.
    Két szobor a magyar szentről, két épületben a világ két távoli pontján! Kicsit a környezethez alakított karakterek (akárcsak a szegedi dóm papucsos Madonnája): az egyik kipirult zsidó leányka, a másik ifjú vietnami hölgy arcvonásait hordozza.

A német lovagrend temploma A templom főoltárképe (Messik Miklós felvételei)

    Akárcsak a latin, az angolszász nyelvterületeken is, a világon mindenütt alkalmazzák a „magyarországi” jelzőt. Évszázados a gyökere annak a Németországban honos gyakorlatnak is, amely a türingiai jelzőhöz ragaszkodik, hiszen a kis hercegnő négyéves korától haláláig a tartományban élt. S bár történészek előtt jól ismert, hogy Erzsébet korában egy személyiség meghatározásakor jóformán csak a vallás és a dinasztikus szálak domináltak (mondanunk sem kell, hogy egy német hercegi szülöttnél is az utóbbit helyezték volna előtérbe), de életének húsz évét, s áldásos tevékenységét tagadhatatlanul e tartományban töltötte. Igaz, amikor a Magyar Királyságból, még gyermekként, kíséretével útra kelt (több társzekérnyi hatalmas hozománnyal) a több európai királyi dinasztia vérét hordozó kis hercegnő, akkor még Európa egyik leggazdagabb királyságát hagyta el, s onnan az éhínség szélén álló, elszegényedő türingiai őrgrófságba érkezett. Később, amikor apja hazahívta, a leírások szerint döntését úgy indokolta, hogy inkább ott maradna, ahol nagyobb szükség van a segítségre.
    Európa évszázadok óta ezért őrzi tiszteletét alig néhány évvel halála után bekövetkezett (1235 évi perugiai) szentté avatása óta. Utazásaink során alakja ábrázolásainak végtelen sokaságából figyeljünk fel egy-egy – itt most nyilván csak szubjektív alapon kiszemelt – kevésbé ismert alkotásra, az ismertebb életút-helyszíneken (Sárospatak, Wartburg, Marburg) túl.
    A szomszédos Bécsben járók közül vajon sokan tudják-e, hogy a Stephansdom szomszédságában húzódó Singer-strassén (a 7. szám alatt) milyen Erzsébet-emlékeket rejt a német lovagrend temploma? E templom fő oltárképén Erzsébet mennyei jutalmának elnyerését ábrázolja egy jelenet. Szerzetesi ruhában lép a Szentháromság dicsőségébe, a Madonna előtt térdelve hódol előtte, eközben a gyermek Fiúisten éppen olyan királynői koronát helyez a fejére, amelyhez hasonló Erzsébet mellett a földön hever. A művész így jelzi, hogy Erzsébet egész életében minden ilyen méltóságáról lemondott. A lovagrend egy másik nagy becsben őrzött értéke: Szent Erzsébet szobra, Johann Hutterer alkotása. A császárváros a Ferenc József elleni merénylet meghiúsulásának emlékére emelt Votivkirchétől az Elisabethspitalig s a Kunsthistoriches Múzeumtól a Breitenfelder Pfarrkirchéig bőséggel őriz még Árpád-házi Szent Erzsébetről mintázott szobrokat és festményeket, akárcsak Ausztria vidéki templomai.

Nürnberg: a Szent Erzsébetről elnevezett templom Ülő Erzsébet-alak a gyermekkel (Sármány Ágnes felvételei)

    Térjünk kissé északabbra és nyugatabbra. Nürnbergben a nevezetes Lorenzkirche dús faragású bejáratának boltíve felett találkozunk Erzsébet szoboralakjával, és a városban felkereshetünk egy külön Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot is. Itt a szinte minden esetben álló alak helyett a szent éppen ülő helyzetben látható. Cipót nyújt oda egy kisgyermeknek, miközben az a térdére támaszkodik.
    Nyugat-Bajorország egyik legfestőibb városa Rothenburg ob der Tauber. A gótikus Szent Jakab-templom szentélyének bal oldalában Erzsébet aranyozott palástban, jobb kezében aranyozott korsóval adakozásra készen tekint reánk.
    Kölnben az ősi püspökváros megrendítő hatású dómjában, hatalmas üvegablakon találkozunk ismét az Árpád-házi szent alakjával Szűz Mária és Szent Kristóf között, a bal oldalhajó ablaksorán.
    Talán a magyar turisták számára illendő lenne tudatosítani, hisz többségüket érdekelné: a régi díszes oltár előtt vezette oltárhoz vezérlő fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc menyasszonyát, Sarolta Amáliát (Károly hessen-rheinfelsi herceg leányát), akinek Árpád-házi vér is csörgedezett ereiben, s aki Szent Erzsébet leszármazottjának is tartotta magát.
    Aachenben a magyar kápolnájáról is híres dómtól alig egy kilométernyire érhető el az Elisabeth Mutterhaus, azaz az Erzsébet-rendi apácák anyaháza, európai központja.
    A XVII. századtól létesített Erzsébet-kolostorok, szeretetotthonok és kórházak rendszerének e központi modern rendházában, annak kápolnájában, a virágoktól pompázó – egyáltalán nem zárkózott, barátságot sugárzó – Erzsébet-apácák kertjében, a rózsabokrok között is meghúzódik a szent szelíd alakja.

A cambrai katedrális Erzsébet-üvegablak (Messik Miklós és Jean Descarpentries felvételei)

    Tegyünk egy nagyobb lépést gondolatban most francia földre. Ha csak a mi budai Mátyás-templomunkban nyugvó Chatillon Annára (III. Béla feleségére), Erzsébet apai ági nagyanyjára gondolunk, már érthető, hogy vérségi szálai révén milyen érzések köthették közvetve Erzsébetet a francia földhöz. Bár ismereteink szerint nem járt Franciaországban, a leégett, lepusztult cambrai katedrális építkezéséhez mégis arany- és ezüstadományokkal, jelentős értékű küldeményekkel járult hozzá. Szép üvegablak-ábrázolása ott feszül a kereszthajó falán. Azóta is hálás tisztelettel gondol reá a cambrai polgárság, feledve a magyar hadjáratok (részben kalandozások) más viszontagságait. (Feltehetően ezért is fogadtak be félezernyi menekültet 1956 után, s nem véletlenül ápol Cambrai Esztergommal évtizedek óta virágzó testvérvárosi kapcsolatot.)
    Párizs több Szent Erzsébet-emléke közül kettőt emelünk ki. Érthetően, először a róla elnevezett templomot keresnénk fel a harmadik kerületben a rue de Temple-en, a Place de la Republique szomszédságában, a magyar katolikus misszió közelében. A jelenlegi épület első formáját, egy kápolnát, még 1628-ban kezdte építtetni Medici Mária, IV. Henrik király felesége. A királyné a ferences harmadrend apácái számára és Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére emeltette. Franciaországban is ismert tény volt, hogy Erzsébet özvegysége idején a ferences harmadrend tagja lett, s – jámbor adakozó életével kiérdemelt szentté avatását követően – hatalmas kultusza alakult ki a keresztény világban. A templom főhomlokzatára tekintve láthatjuk szelíd szoboralakját Assisi Szent Ferencével együtt.
    Szomorú érdekesség: az 1789-es forradalom idején lisztraktárnak használták az épületet. A forradalom vihara még e békés, jótékonykodó rendet sem kímélte meg. Az 1791. évben az apácákat elkergették, a templomot bezárták.
    E falak között töltötte kivégzése előtti utolsó éjszakáját családjával XVI. Lajos. Az ekkor már csak részeiben álló templomos rendház vaskos tornyába zárták őket. E súlyos történelmi órákat, a király búcsúját – a család tagjainak beletörődő s rémült pillantásait – a főbejárat belső falán egy igen megrendítő olajfestmény érzékelteti.
    Még a napóleoni időkben visszakerült a kápolna az egyház tulajdonába, végül a városnegyed plébániatemplomává vált. Az épület többször átalakításra szorult, majd bővült Louis Bonaparte, azaz III. Napóleon uralkodása alatt.
    A templom – itt csak részben említett – ékességei közül kiemelhető a főoltár felett jobbra és balra álló (XIX. századbeli) üvegfestményeken Szent Erzsébet ábrázolása. Balra, a magyar címer alatt, Erzsébet és férje, a türingiai őrgróf, alamizsnát oszt az elesetteknek. Jobboldalt IX. Gergely pápa alakjával az 1235. évi május 26-i szentté avatás szertartását láthatjuk.
    A főhajóban elhelyezett kisebb szobor mellett a márvány fogadalmi táblák is Erzsébet mindmáig élő párizsi kultuszáról tanúskodnak. A bal oldalhajóban, a Szent Szűz-kápolnában, egy nagyméretű festményen életének három jelenetére tekinthetünk.
    Mivel 1938-tól az épületet a máltai rendnek ajánlották, ma az oltár két oldalán a rend címerpajzsa látható. A rend a magyar hercegnő jótékonyságát, a közeli Szent Lajos kórház munkájának (leprológiai intézetének, azaz a máltai leprakórháznak) a támogatásával folytatja.
    Nemcsak a magyar misszió, zarándok honfitársaink s e negyed polgársága előtt kedves e templom, hanem egyben a párizsi katolikus kínaiak előtt is: 1985 óta ez a plébániatemplomuk. A magyar szenthez ők is imádkoznak, igen becsülik, november 19-ét sokan tisztelettel ünneplik.

A Saint-Vincent de Paul-templom Erzsébet-üvegablak (Messik Miklós felvételei)

    Szintén a Szajna északi oldalán, a tizedik kerületben található a Saint-Vincent de Paul-templom, amely éppen a Place Franz Liszten, a mi Liszt Ferencünkről elnevezett téren emelkedik. (Liszt a közeli Érard-házban lakott, ott is és a téren is van emléktáblája.) A kéttornyú impozáns épület jobb oldalhajójában a harmadik kápolna neve: Chapelle Sainte Elisabeth. A kápolna üvegablakán látható Erzsébet talán legszebb franciaországi ábrázolása. A szent egyik – adakozásra hajló – kezében cipót tart, a másikkal pedig gyengéd és szelíd hívogató mozdulatot tesz.
    (A nagyméretű ablakot követi egy hasonlóan impozáns üveg a Savariában, a mai Szombathelyen született tours-i püspök, Szent Márton alakjával. Már-már azt mondhatnánk, a párizsi Liszt Ferenc téren a magyarországi vonatkozásoknak egy kisebbfajta gyűjteményét járhatja be a látogató.)
    A számunkra gyászos hangzású Versailles városának kertnegyede szép kis Szent Erzsébet-templommal dicsekedhet. Bár a templomban több ábrázolásával, sőt egy ereklyével a szent származása, története jól ismert, mégis esetenként előfordul – a homlokzat egy nem teljes latin felirata miatt („Saint Elisabeth Hung…”) – egyes erre utazók kérdésfeltevése: ugyan melyik kínai szent temploma?
    A francia föld egy délebbi Szent Erzsébet-ábrázolását (szintén több magyar vonatkozást őrző vidék helyszínén) – gyönyörű vidéken – az Aurillac melletti Saint Simon-templom üvegablakán ismerheti fel az utazó. Ennek a településnek a lankás környezetéből származott az a pásztorfiú, akiből a tudományos ismereteiről ismert II. Szilveszter pápa lett, s aki a krónikák szerint a koronát küldte első szent királyunknak. Ennek emlékére készültek a falakra Szinte Gábor egyedülálló pannói a magyarokkal különösen barátságos település templomába.
    Párizs és a francia vidék kiszemelt alkotásaitól továbblépve tegyünk most rövid kitérőt Itáliába. Úgyszólván egész Itáliában – különösen ahol ferences templomok vannak – Erzsébet-ábrázolások sokaságát fedezhetjük fel. Az itteni Erzsébet-vonatkozásokat végképp lehetetlenség számba venni. Az emlékét ápoló sok-sok város közül csak két helyszín: Assisi és Róma, egy-egy villanással ragadható itt ki.
    Assisiben a Szent Ferenc-bazilika alsótemplomának Szent Erzsébet-kápolnájában az oltárkép Simone Martini alkotása az 1310-es évekből. Az oltárkép-freskó középső alakja Árpád-házi Szent Erzsébet, gazdagon díszített brokátruhában és palástban, királyi koronával a fején. Jobb kezében a nyakáról függő ékszert tartja, bal kezével unokahúgára, Szent Margitra mutat. Szent Erzsébet alakjában a képet megrendelő Mária nápolyi királyné (1285–1323) rejtett portréját láthatjuk, aki nagy tisztelője volt az Árpád-házi szentnek.
    A Santa Maria degli Angeli-bazilika nyugati homlokzatának kapuján lévő fa domborművön is Szent Erzsébetet alakjával találkozunk. A művész ferences szerzetesi öltözetben, fején koronával, ölében rózsákkal ábrázolja.
    Assisi Szent Ferenc Múzemában az 1470-es években készült szőtt képen a ferences rend családfájának egyik ágán ül szerzetesi ruhában Szent Erzsébet, jobbjában a liliomos koronát tartja, bal kezével ruhát adományoz.

Róma: A Santa Maria in Ara Coeli-templom Árpád-házi Szent Erzsébet-ábrázolás az Ara Coeli-templomban (Deák Piroska felvételei)

    Rómában, a Capitolium tövében, az „ég oltára felé emelkedő” Santa Maria in Ara Coeli-templomban majdnem mindegyik magyar turista megfordul. A templom főhajójában, az oszlopok fölött ovális képekben szentek, közöttük Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolása látható, Fra Umile di Foligno alkotása 1709-ből.
    Mielőtt elhagynánk a kontinens partjait, látogassunk el legkedvesebb barátainkhoz, s egyáltalán nem utolsósorban, Lengyelországba. Nagy múltjuk van az először aacheni, majd önálló sziléziai és lengyel alapítású Erzsébet-rendeknek. A hat tartományi központ szervezésével (Nysa, Wrocław, Poznań, Katowice, Torun, Warszawa) működő területekről, itt két, nekünk érdekesebb emléket emelnék ki (Jozefowicz Mátyás és saját gyűjtésem alapján).
    Az Alsó-Szilézia központjának számító Wroclawban (Boroszlóban) a városházán a címerek között Corvin-címer díszeleg. (Mátyás 1474. december 8-i itt-tartózkodása és itteni szerződése emlékére.)
    E városban már 160 éve működik az Erzsébet-nővérek kolostora. Erről emléklap is született. Még az aacheni nővérek érkeztek ide elsőként. A város egyik látványossága az iparos- és polgárnegyed patinás utcáinak közepében álló, XIII. században épült, bazilika stílusú Szent Erzsébet-templom. A műemlékekben oly gazdag épület tornyával együtt jórészt a tűz martalékául esett, de a közelmúltban befejezett teljes helyreállításával újra építészeti élményt nyújt.
    A közeli egykori Solny piactér (ma virágpiac) adott helyet egy, a mi történelmünkben oly jól ismert ferences barát, Kapisztrán János lelkes szónoklatainak. A városban sétálva egy különösen kedves jelenetet ábrázoló mozaik tűnhet fel a Szent József Kórház oldalán: Szent Erzsébet kötényében rózsákat tár elénk.

Gdansk: A kuruc sírokat is rejtő Szent Erzsébet-templomocska

    De tegyünk egy kis kitérőt északabbra, a tengerpartra, a műemlékeiről, kultúrájáról, hajóépítéséről – s nem utolsósorban a szabadságszeretetéről – híres városba: Gdanskba. Ifjabb koromban ebből fakadó nagy tisztelettel érkeztem jó néhányszor – más érzelmeim mellett – ebbe a szeles, tengerparti (akkor még csak mozgolódó) városba, amely magyar emlékekben sem szűkölködik.
    A felső-hóstátnak nevezett történelmi városrészhez számító negyedben egy Szent Erzsébet nevét viselő kis templom áll. Ez az épület kivételesen érdekes lehet a magyar turista számára, hiszen ide temették Rákóczi több kuruc tisztjét, közöttük a fejedelem udvari marsallját, Vay Ádámot is. Bár többük haló pora 1906-ban hazakerült, emlékük mégis itt maradt. A Szent Erzsébet-templom környékén volt a Rákóczi-emigráció szálláshelye. A bujdosást vállaló fejedelem maga is tartózkodott 1712-ben „Danckában” „Sáros grófja” álnévvel, a Szent Erzsébet-templom közelében. Viharos utazása, hosszú bujdosásának kezdetén, a Szent György nevű angol hajóra való fellépése, Franciaországba való távozása előtt innen búcsúztatták a parton hű emberei.
    Rákóczi az itteni templom közeléből érkezett a Balti- és az Északi-tengeren viharokban bővelkedő utazása után Anglia partjaihoz 1712 telén. Megjelenését Londonban Anna királynő (bár a fejedelem lelki nagyságát igen tisztelte) udvarias levéllel elhárította, s ezért Rákóczi a vesztegzár után folytatta útját Franciaországba, ahol a a Napkirály fogadta.
    Mi azonban most a csatornán átlépve tekintsünk rá a (meglepően sok!) szigetországi Szent Erzsébet-emlékekből – itt is éppen csak kiszemelten – háromra: a Londonban, a Marlowban és a Bishamban felkereshetőkre.
    Az érdeklődőknek vagy a szigetre utazóknak tehát itt csak néhány könnyebben elérhető – útitervbe illeszthető – helyszínt említek, éppen csak kedvcsinálóként továbbiak kereséséhez.
    London turisztikailag is izgalmas környékén, a Towerrel szemközti oldalon, a Temze déli partjainál járva, a London Bridge tövében meghúzódó Southwark Cathedralban lelhető fel a „The Chapel of St Francis and St Elizabeth of Hungary” felirat. A hídfő tövében a kora középkortól négy változatban épült át a templom. A XII. század elején normann lovagok építettek itt először egyházat. Eredeti neve St. Mary Overie vagy St. Mary over the river, azaz a vízen túli Mária-templom volt. A jelenlegi vaskos épület a XIII. századi átalakításokkal is megőrizte gótikus formáját. Belépve a máig élénken működő, egyházközségi élettől, olykor kórusoktól csengő főhajóba, a szentély mögött találunk egy érdekesen elhelyezett, négytagozatú kápolnasort. Ennek jobb oldali első építménye viseli az említett elnevezést, emlékeztetve a rendalapító Szent Ferencre és harmadrendbeli követőjére, Szent Erzsébetre. A kápolna üvegablakán nincs Erzsébet-ábrázolás, ám az oltár előtti lépcsőn egy táblácskán a kápolna – s egyben a magyar szent – neve szerepel. Ez az épület kívülről, a híd déli lekanyarodó ívéről is igen jól láthatóan a szentélyhez simul. A Southwark Cathedral (a déli part katedrálisa) London egyik legrégebbi egyházi épülete. A templom környéke a Temze-partnak kevésbé csillogó szakasza, de múltidéző, romantikus vidéke turisták számára egyre kedveltebb sétahely. (Egy közeli magyar vonatkozás feltétlenül szót érdemel: a templom mellett, az egykori sörgyári épületek helyén – a Park street 53. előtt – helyezték el a magyarság ügyével együttérző sörgyári munkások incidensét jelző emléket: a Haynau megveretését megörökítő emléktáblát.)

A Temze melletti Bisham temploma Üvegablak Erzsébettel Bishamban (Messik Miklós felvételei)

    London környékén is sok Árpád-házi Szent Erzsébet-ábrázolásra bukkanhatunk. A közeli Marlow a magyar utazó számára egyik közös hídemlékünk látványával csalogató turisztikai célpont. A Nagy-London nyugati vonzáskörzetéhez tartozó patinás kis városka Clark-hídjáról nevezetes. A hídfőtől kicsit távolabb álló templom (a híd tövénél tornyosuló All Saints Churchtől alig kétszáz méterre), a St Peter’s Church üvegablakán könnyen felismerhető a nekünk oly kedves Erzsébet-alak, amint a koldusnak alamizsnát kínál. (Annak a hídnak közelében járunk, melynek táblája jelzi: „Építtette W. T. Clark, aki a Pestet és Budát összekötő hidat is tervezte a Dunán.” 2004 áprilisában a Magyar Magic keretében A Dunától a Temzéig címmel kiállításunk nyílt közös múltunk emlékeiből a már említett, a híd melletti All Saints Church Hallban, amelyen Szent Erzsébet angliai képei is szerepeltek!)
    A hídtól távolabb eső St Peter’s Churchtől elindulva éppen a Clark által épített hídon át vezető úton érkezhetünk Erzsébet egy másik ábrázolásához Bishamba. Alig egymérföldnyire – az út jobb oldalán, a Temze-parton – fáktól övezett, erődszerű épület áll, vaskos toronnyal: az All Saints Church Bisham. Az épületnek a hasonló nevű apátsághoz közel, normann alapokra épített oldalfalán, díszes üvegablakain ismét feltűnik a jellegzetes mozdulat s az ismerős palást. Ahogy belépünk, a bal oldalhajó ablakának látványára megdobban a szívünk, a felirat a hercegnő lábánál: „St. Elisabeth of Hungary.”
    Gondoljunk csak bele, egy távoli angol kisváros és környezete máris három ponton őriz magyar vonatkozást!
    Ezzel a gondolattal zárjuk csak néhány országot érintő, Szent Erzsébet-emlékeket felvillantó európai utunkat a világnak a legtöbb szentet és boldogot adó Árpád-dinasztia egyik legszebb virágának nyomdokain.

A lap tetejére