NAPÚT 2007/4., 128–129. oldal
Tartalom
Csűry István
Laudáció a Partiumi Magyar Művelődési Céh tiszteletére
Szűcs László
A Várad öt éve
A Partium tizenöt éve
Irodalmi társaság Ratkó József szellemében. A Partium Irodalmi Társaság 1987-ben, Tokajban, Ratkó József költő elnökletével alakult meg. Az alapítók a Jó hazát című kiadványban mutatkoztak be. Pályázatokat írtak ki, s a társaság folyamatosan kiadta a szerzőinek műveit (Vitéz Ferenc, G. Nagy Ilián, Magyar József, Ószabó István).
A legjobb tíz szerzőt az Almák íze című antológiában mutatta be a társaság. 1989-ben, Ratkó József halála után Ószabó István debreceni költő lett a társaság elnöke.
1992-ben elindították a Partium folyóiratot, amelyet negyedévi kiadványnak terveztek, de csak periodika lett belőle. A pénzforrások később teljesen elapadtak, 1994-ben megszűnt a Partium Irodalmi Társaság.
Az új háttéregyesület a szabadelvű protestáns kör lett 1995-től. A Partium szerzőinek és szerkesztőinek egy része a régi maradt újakkal kiegészülve. Ám a lap profilja az unitárius és szabadelvű protestáns szellemiséggel bővült.
Az előbb Debrecenben, majd Vásárosnaményban szerkesztett Partium nevű folyóiratot, mely permanens létbizonytalanságban tükrözte a kelet-magyarországi szerzők szellemiségét és törekvéseit (többek között Magyar József Nyírbátorból, Oláh András Mátészalkáról, Ószabó István és Dusa Lajos Debrecenből, Felhős Szabolcs Vásárosnaményból, Kiss Lajos András Nyíregyházáról).
A folyóirat sokrétű tematikájának a régió arcához hasonlóképpen összetett halmazából különösen a szűkebb haza irodalmi hagyományainak, népművészetének figyelése, a szomszédos térségek magyar és nemzetiségi kulturális életének követése, a cigány kisebbség és az unitárius szellemiség bemutatása tartozik az arculatához.
Hatni kívántunk tehát a lapunkkal a közéletre, s minden téren a szeretetről és a toleranciáról kívántunk tanúbizonyságot tenni. Ugyanakkor mindezt az összmagyarságban való gondolkodás jegyében is tettük, amely magában foglalta a beregi, partiumi, kárpátaljai és erdélyi régió kulturális életét.
A következőképpen alakult az első Partium szám szerkesztősége:
Főszerkesztő: Ószabó István.
A szerkesztőbizottság tagjai: Papp András, Vitéz Ferenc, Fátyol Zoltán, Burai István.
1995-ben az újrainduló Partium szerkesztőségében az előzőből csak hárman maradtak: Ószabó István, Magyar József és Dusa Lajos, és új tagokkal is bővült: Bágyoni Szabó István, Felhős Szabolcs, Garamvölgyi Imre, Néző László, Oláh András és Török Levente.
1997-ben a szerkesztőség központja Vásárosnaményból a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar tanszékére kerül.
2005-től az állandó munkatársak közé beregszászi, nagyváradi és kolozsvári tagok is kerültek: Demeter Szilárd (Nagyvárad), Lengyel János (Beregszász), Orbán János Dénes (Kolozsvár).
2006-tól a lap szellemiségét meghagyva kezdtünk el az arculatváltással foglalkozni. Ezt elsősorban egy fiatal mátészalkai csoport szorgalmazta, amelyet Kürti László mátészalkai költő vezetett. Filep Anita borítótervével és Bócsi Krisztián mátészalkai fotóművész képeivel a lap küllemében is változott.
A Partium folyóirat újraindulása, az 1995-ös újrakezdés hátterében a beregi unitárius szórványgyülekezet lelki-szellemi ébredése húzódik meg, amely 1988-ra tehető. Belőle nőtt ki a szabadelvű protestáns kör.
A beregi ünnepi hetek keretében 1990-ben Tiszaszalkán keltettük életre a Balázs Ferenc-díjat, amelyet azóta öt érdemes munkatársnak osztottunk ki: Néző László újságíró, Ószabó István költő, Csizmadia Attila grafikus, Csányi Ottó karnagy és Kürti László költő kapták meg.
A szabadelvű protestáns kör fontos szerepet vállalt e vidéki szellemi életben, a közélet megújításában. A beregi népfőiskolával közösen felvilágosító előadásokat tartott a demokráciáról, az érdekképviseletről, a Partium hasábjain közölte a népfőiskolai előadások anyagát.
Az összmagyarságban való gondolkodás érdekében kapcsolatot építettünk ki Kárpátalja és Erdély protestáns köreivel.
A rendszerváltás utáni 15 évben (1989–2004) a szabadelvű protestáns kör valóságos kulturális missziót folytatott a Partium lapjában. Ekkor határozta el a Partium Műhely, hogy régiós lapból nagyrégiós folyóirat lesz. A partiumi területet szélesebb értelemben, Ungvártól Temesvárig szólóan értelmeztük.
A Partium folyóirat előtt a szabadelvű protestáns kör a Szabadelvű Füzetek sorozat három kötetében hirdette szellemiségét (Érintsd meg a jövőt! Kállai Emőd válogatott versei, 1992; A hetedik napra, Antológia a kör alkotóinak munkáiból, 1993; Balázs Ferenc beregi utóélete, 1994).
A Partium Műhely célja; nemcsak tükröt akart tartani korunk embere elé, hanem fel kívánta mutatni a tiszta, nemes érzelmeket, az igaz emberséget az unitárius szellemiség tükrében.
A kibontakozás lehetséges útjai az Uarttal. Az Uart alapszabálya elsőként rögzíti, hogy a társaság a Partium Műhelyből bontakozott ki, a beregi unitárius szórvány alkotó tevékenységének kiteljesedéseként, amely az alkotó unitáriusok és szimpatizánsok műhelye kíván lenni.
Céljai elérésére felvállalja a Partium folyóiratot, mely vállalja Ratkó József és Balázs Ferenc szellemi és lelki örökségét. Példaképeink Bartók Béla, Frank Lloyd Wright, a két meghatározó művész, akik igazi unitárius alkotók, akiknek közös vonása a tiszta forrás és az önálló gondolkodás.
Értékeinkből megőriztük a Balázs Ferenc alkotói nívódíjat, amelyet a Partiumban tevékenykedő alkotók kapnak kiemelkedő munkájukért.
Az együttmunkálkodás öröme, a közösségépítés és -erősítés az Uartban, egyrészt Ratkó József költő tiszta magyarságtudata és keménysége, másrészt Balázs Ferenc unitárius lelkész-író másokért való áldozatos cselekvése, a közösségépítő apostol követése együttgondolkodásra és közös munkálkodásra késztetnek bennünket.
A hozzájuk való viszonyulásunk a vanból a lehetségesbe emel.
Az 1990-es években a szabadelvű protestáns kör tömörítette a kelet-magyarországi unitárius és szabadelvű atyafiakat és gondolkodókat, majd a Balázs Ferenc Népfőiskola keretében szélesedett a tábor.
Testvérlapunknak tekintjük és építeni kívánjuk a kapcsolatot a partiumi Várad, a kárpátaljai Együtt és a sárospataki Zempléni Múzsa szerkesztőségével.
Felhős Szabolcs