NAPÚT 2007/4., 51–52. oldal

Tartalom

Dr. Fleisz János
„A sajtó tekintélyére igenis szükség van”

Vincze Géza
A Kalota partján

¹ Ezúton is köszönöm a Ráday Levéltár munkatársainak a kutatásomban nyújtott segítséget.
² Viski Dániel református lelkésznek három lánya volt: Julianna, Anna és Rozália. Juliannát vette el Ady Endrének a nagyapja, Ady Dániel, földbirtokos, Annát Fazakas András magyarókerekei református lelkész és Rozáliát pedig Vincze Ferenc, aki református lelkész volt Sztánán. Ez a Vincze Ferenc volt Vincze Gézának a nagyapja. Géza másod-unokatestvére volt Ady Endrének, de mivel 12 évvel fiatalabb volt Adynál, unokaöcsként vonult be a köztudatba, és Ady is ezt a rokonsági meghatározást használta kettőjük viszonyára. A részletes családfa megtalálható többek között a Kovalovszky Miklós szerkesztette Emlékezések Ady Endréről (V.) című kötetben a 247. oldalon.
³ A C/102-es jelzet alatt, 13-as számú doboz.
⁴ Emlékezések Ady Endréről. V. köt., szerk. Kovalovszky Miklós, Bp., Akadémiai Kiadó, 1993, 206–221, 707–727.

Vincze Ferenc

Ady hű titoknoka

Vincze Géza (1956–57 telén)

    A költő, Ady Endre életének és műveinek kutatása és elemzése szinte már könyvtárnyi szakirodalmat és visszaemlékezéseket termelt, azonban mind a mai napig lehet néha újat, érdekeset találni a levéltárakban felbukkanó iratok között. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában¹ került elhelyezésre az erdélyi származású református lelkész, újságíró és irodalomtörténész, Vincze Géza hagyatéka, aki apai ágon a költő másod-unokatestvére² volt. Adyval való személyes kapcsolatáról, találkozásaikról, az Ady halála utáni évekről és a Pásztor Máriával eltöltött időről vall Vincze Géza A Kalota partján című gyűjteményében, mely kéziratos formában a Ráday Levéltárban található.³
    Vincze Géza 1889. április 12-én jött a világra az erdélyi Kalotaszentkirályt. Református családba születik, apja Vincze Ferenc, a helybeli állami elemi iskola tanítója, később igazgatója, édesanyja szintén tanító az iskolában. Elemi iskoláit Kalotaszentkirályt végezte, majd az 1899/1900-as tanévet már a kolozsvári református kollégium bentlakó növendékeként kezdte. Ugyanitt érettségizett 1907-ben, ősztől pedig a kolozsvári Református Theológiai Akadémia és a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem hallgatója. Az akadémián évfolyamtársai többek között Révész Imre, Gönczy Lajos, Mátyás Ernő, a bölcsészkaron fölötte járt Áprily Lajos s a már elfeledett Berde Mária.
    Vincze Géza 1911-ben szerzett diplomát mind a bölcsészkaron, mind az akadémián. Ahogy az a későbbiekben egyre nyilvánvalóbbá válik, életében két fontos momentum játszott szerepet. Egyik ezek közül az egyház és ezen belül lelkészi, hitoktatói hivatása. A másik pedig az irodalom (főleg Ady élete és munkássága). Segédlelkészként kezdte pályafutását, dolgozott Kolozsváron, Szegőtelkén, Istvánházán, majd 1912 és 1915 között Fogarason.
    A gyulafehérvári református egyházmegye esperese az erdélyi református egyházkerület közgyűlése előtt szenteli fel rendes lelkésznek 1915. március 8-án. Ezen a napon lett egyúttal a marosszentimrei rendes lelkészi állásba is beiktatva. Nem volt egyszerű szolgálat. A trianoni békediktátum után Romániához csatolt Erdélyben a román állam több templom államosítását is tervezte. Ezen templomok közé tartozott a marosszentimrei református Hunyadi-templom is. Életének ezt a részét a templom megvédése töltötte ki. Nem is engedte ki a kezéből, de így utólag úgy tűnik, belefáradt a küzdelembe, mert már 1922-ben kérte áthelyezését Magyarországra, helyileg Győrbe. Itt alig egy évet munkálkodott, s a következő munkahelye már Budapesten volt. Élete hátralévő részét itt töltötte egyetlen kisebb megszakítással, mikor is 1928 és 1931 között Nagyigmándon látott el rendes lelkészi állást. Budapesten már nemcsak mint segédlelkész vagy rendes lelkész tevékenykedett, hanem sokkal nagyobb szerepet játszott életében a tanítás. Több gimnázium hitoktatója volt. Vincze Géza 1964. június 3-án halt meg Budapesten.
    A Kalota partján című kéziratból már Kovalovszky Miklós is közölt két írást, A Kalota partján és Az utolsó csucsai nyár címűeket⁴, az általa szerkesztett gyűjteményes kötetben. A most közölt írások szintén a kéziratból származnak. Végül álljon itt Vincze Géza a gyűjteményhez írt előszava:
    „Az Ady-kortársak rendre elmennek, nemsokára elmegyek én is. Rokonok, jó barátok buzdítására adom ki ezt a kis könyvet, mely az »ÉDES« utolsó éveit, halálát, s a halálát közvetlen követő eseményeket foglalja egységes keretbe – a szemtanú hitelével, hiszen az »ÉDES«-nek utolsó évein én lettem a kísérője, egy ízben a határon át is, s az én kezemben lehelte ki lelkét a fővárosi utcán.”

Nagy Barna, Czine Mihály, Áprily Lajosné, Áprily Lajos és Vincze Géza 1956 nyarán Szentgyörgypusztán

A lap tetejére