NAPÚT 2007/1., 28–30. oldal

Tartalom

Masát Ádám
Katasztrófák Budapest történetében

Elek Szilvia
Budapest, Budapest, te csodás!

Szentmártoni Szabó Géza

Porából kelt antik orgona

1931-ben találták meg az aquincumi víziorgonát

Kalmár János rekonstrukciója

    Az i. sz. III. század közepén tűzvész pusztított Aquincum polgárvárosában, amelynek során a tűzoltóság épülete is leégett, az ott tárolt orgona pedig a pincébe zuhant és a ráomló törmelékek beborították. Ez az orgona 1931 tavaszán került elő az Elektromos Művek áramátalakítójának alapozásakor. A feltárást Nagy Lajos régész (1897–1945) vezette, aki 1934-ben gazdagon illusztrált könyvet jelentetett meg az orgonáról. Ugyanő 1946-ban adott rövid összefoglalót a lelet megtalálásának körülményeiről és annak jelentőségéről. Ekkor, meglepő módon, úgy emlékezett, hogy az ásatás 1931 őszén történt, holott a hazai és a külföldi sajtó tanúsága szerint, a híres lelet májusban került napvilágra! („Napilapjaink tudósításait a külföldi újságok azonnal átvették” – írta Nagy Lajos könyve előszavában.) Az orgona koráról a ráillesztett bronztábla tudósít, hiszen arra az i. sz. 228-ban hivatalban lévő két consul nevét is rávésték. Az évszázadok során a fa- és bőrből készült részek elpusztultak, vagy már a tűzvész alatt elégtek, ezért csak a fémrészek, fémből készült díszítések maradtak ránk. Az orgona megtalálása után, Kalmár János (1899–1977) gépészmérnök terve alapján, Geyer József (1887–1953) orgonaművész és Sugár Viktor (1870–1942) orgonatervező és zeneakadémiai professzor irányításával, Angster Emil pécsi orgonagyárában, 1935-ben készült el az első rekonstrukció. Másodjára, 1969-ben, Werner Walcker-Mayer (1923–2000) orgonagyáros rekonstruálta az orgonát Ludwigsburgban. 1996-ban Minárovics János tűzoltóparancsnok új, immár víziorgonát tervezett, amelyet Budavári Attila vezetésével a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra készített el.

Az aquincumi víziorgona alkatrészei a megtaláláskor (1931)

    Az aquincumi orgona ajándékozási táblájának felirata

G(aius) Iul(ius) Viatorinus
dec(urio) col(oniae) Aq(uinci) aedi-
licius praef(ectus) coll(egii)
cent(onariorum) hydram coll(egio)
s(upra) s(cripto) de suo d(onum) d(edit) Modes-
to et Probo co(n)s(ulibus).

    Gaius Iulius Viatorinus, Aquincum colonia rangú város tanácsnoka, egykori aedilis (rendőrparancsnok), a tűzoltóság parancsnoka orgonát a saját pénzéből ajándékoz a fent megnevezett társulatnak Modestus és Probus konzulsága idején (i. sz. 228-ban).

III. századi, aquincumi szarkofág felirata
(CIL III. Supplementum, 10.501)

Clausa iacet lapide coniunx pia cara Sabina
Artibus edocta superabat sola maritum.
Vox ei grata fuit, pulsabat pollice chordas,
Sed cito rapta silet. Ter denos duxerat annos,
Heu, male quinque minus, sed plus tres menses habebat,
Bis septemque dies vixit. Haec ipsa superstes
Spectata in populo hydrauli grata regebat.

Sis felix quicumque leges, te numina servent,
Et pia voce cane: Aelia Sabina vale!

    T(itus) Ael(ius) Iustus hydraularius salariarius leg(ionis) II ad(iutricis) coniugi faciendum curavit.

E kősírba zártan fekszik a kegyes feleség, a kedves Sabina.
Művészetekben tanult lévén, egyedül ő múlta felül a férjét.
Kellemes hangja volt, ujjával pengette a húrokat,
Ám hirtelen meghalván, hallgat. Háromszor tíz évet közelített,
Jaj, alig öttel kevesebbet, de három hónappal többet elérve,
Kétszer hét napot is élt. Ő maga megmarad
Elismertként a nép között, orgonán kedvesen játszott.

Légy boldog, bárki, aki olvasol, téged az istenek őrizzenek,
    És kegyes hangon énekeld: Aelia Sabina, isten veled!

    T(itus) Ael(ius) Iustus, a legio II adiutrix (második segédlegio) víziorgonistája és különzsoldosa állíttatta feleségének.

    Az aquincumi víziorgona hangja elérhető: http://www.gallica.co.uk/aquincum/index.htm (Pécsi Sebestyén (1910–1991) víziorgona, Werner Mária (*1925) ének. Budapest, 1993)
    Az Aquincumi Múzeum épülete előtt két ízben került sor antik zenei koncertre, amelyen Fassang László orgonaművész megszólaltatta a rekonstruált aquincumi orgonát. Az est során felhangzottak az antikvitásból ránk maradt dallamtöredékek (Szeiszkilosz éneke, delphoi himnusz, Apollo himnusz). Az orgonakoncert kísérő rendezvénye a Musica Historica Együttes fellépése volt.

Az Aquincumi Múzeum

A Budavári Attila által rekonstruált víziorgona a Minárovics János által készített fújtatószerkezettel (Tűzoltó Múzeum)

A Fekete Tamás (*1931) modellje alapján készült Víziorgona-díszkút (bronz, mészkő, Római úti lakótelep, 1993) 2006 nyarán fémtolvajok annyira megrongálták, hogy el kellett szállítani a helyéről!

Az ELMŰ 1931-ben épült áramátalakító háza, jelenleg Györgyi Dénes épület, ennek alapozásakor kerültek elő a víziorgona maradványai

A lap tetejére