Prágai Tamás (1968–2015)

1968-ban született Budapesten. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-angol tanári szakon 1991-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem magyar szakán 1998-ban szerzett diplomát. 1998–2001 között ugyanitt PhD hallgató, 2003-ban a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásával poétikaelméleti tanulmányokat folytatott a Torontói Egyetemen. Több irodalmi lap szerkesztője és munkatársa volt, köztük a Polisz, a Szépirodalmi Figyelő, a Kortárs (2002–2007), illetve a Napút (1998–) és a Képírás (2009–) folyóiraté. Írásai (vers, széppróza, irodalmi kritika, tanulmány, tárca, esszé és műfordítás) 1990 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban. Az irodalomtudomány doktora (2005), irodalomkritikai írásaiban főként kortárs költészettel foglalkozott.

Első regénye, az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz breviáriuma, szándékos műfajhatársértés, több szövegtípusból kialakított szövegmontázs. Szürreális hangvételű kisprózáiban főképpen “a” várost, Budapestet, peremhelyzetben lévő karaktereket, az ismeretlen művészvilágot jeleníti meg. Költészetét minimalizmus és nyelvi intenzitás jellemzi.

2015. augusztus 7-én rövid, súlyos betegség után érte a halál.