Gulyás Péter Pál

Gulyás Péter Pál (1953)

„…Úgy vélem, Gulyás Péter Pál el fogja érni azt a műgondot, amire egy debreceni költő mutat példát: Tóth Árpád. S akkor hatalmas szárnyakon fog emelkedni, és mélybe lendülni.” (Weöres Sándor, Élet és Irodalom, 1974)

„Gulyás Péter Pált olvasok. Alapvetően félreértésből kezdtem el. Hallottam egy nagyon jó ajánlást Gulyás Pál debreceni poétáról, aki “ha Párizsba született volna, mint francia, ma már mindenki tudná három-öt versét kívülről”. A mítoszokkal foglalkozott mélyrehatóan, sajátos panteizmus, isteni növényábrázolás, szóval úgy véltem, meglehet, tetszene nekem. Hát, akkor egy verseskötet tőle kézbe. (…) Most pedig a NET-en rátaláltam AZ ANNA-RÉTEN című kötetre, szerző: Gulyás Péter Pál. No végre kérem, ez az, amit én mindig is tudtam Gulyás Pálról: igen, pont a szám íze szerint, és igen mély mitológia, és természeti elemek, valóban, Gulyás Pál kár, hogy debreceni volt, és nem párizsi. Aztán megakad a szemem a dátumon. Hm… úgy hatvan évvel írta a halála után. Némi bogarászás után tisztul a kép: két külön személyről van szó, Gulyás Péter Pál hagyománykutató, mitológiai, néprajzi témájú írásai is vannak, és még él, legalábbis nem látom sehol, hogy meghalt volna. Azért furcsa, hogy költészete Gulyás Pálibb még druszájánál is. Nomen est omen?” (www.világ vándora, 2007)

„Gulyás Péter Pál könyve – Az ÁDÁMCSUTKA – gondolkodásra késztet, s ez a mai erősen gondolkodásellenes Magyarhonban unikummá avatja. Már csak azért is ki kéne adni. Valószínű persze, hogy épp ezért nem fogják kiadni. Itt ma minden és mindenki rock zenészektől és focistáktól (a szurkolókról nem is beszélve) professzorokig, írókig, akadémikusokig, püspökökig nyíltan vagy rejtetten lázít a gondolkodás ellen, különféle politikai, gazdasági, etnikai, kvázifilozófiai, pszeudotörténeti misztikák nevében, az Ádámcsutka pedig azt bizonyítja, hogy a mesék, legendák, mítoszok egyáltalán nem misztikusak. „A régiek rendszeresen gondolkoztak.” Alkotásaik és tetteik nem érzelmileg, s pláne nem érzelmesen értelmezhetőek, csakis racionálisan, kartéziánus világossággal. (Vekerdi László, 2011 – az „Ádámcsutka” előszavából részlet)

„A fascinating reading on comparative mythology. The author breaks new ground by examining mythological motives from the Bible, the Kalevala and the Kalevipoeg, Greek and Roman mythologies, Christian legends and Finno-Ugric folk beliefs, etc. This is a highly informative and deeply intriguing book.” Mihály Hoppál, president of the Hungarian Association for the Study of Religion (Adam’s Apple, 2012, European Folklore Institute)

„Gulyás Péter Pál „Köldökcsillag a pocakhegyen” című könyve az áldott állapot mitológiai leírásával vált rendkívül népszerűvé. Az egykori dalszöveg, a mai film forgatókönyvíró, a tudományosság világát teljes egészként éli meg, így a kultúrtörténet, a folklór, a hiedelmek világában ismét és ismét kénytelen újragondolni azokat az elképzeléseket, amelyek nem lehetnek „lezárt dossziék.  Már Ádám és Éva próbája is az alma volt, de az ókori, a német, vagy a mesevilág mitológiája is, egészen a Hófehérkéig, az alma megkülönböztetett jelentőségéről szól. Az „almarablás” szellemtörténeti hagyományait a világmítosz és a magyar mitológiai hagyomány körében vizsgálva, akár csillagászat felismeréseit használva, az egyetemes emberi gondolkodásban megjelenő rendszerelmélet felismeréséig is eljuthatunk. (Antall István, Kossuth Rádió, Kultúrkör – Gulyás Péter Pál: A Világmítosz magyar mítosz c. kötetről)

„Gyermekkoromból emlékszem egy családi ebéd utáni beszélgetés témájára, amely a német főnevek sokszor indokolatlannak látszó „der-die-das” kérdésével foglalkozott. Az osztrák származású nagybácsim sem tudott a kérdésben zöldágra vergődni. Bevallotta, fogalma sincs, hogy a der Honig (a méz) miért hímnemű. Hét, sőt nyolc évtizedig kellett várnom, hogy Gulyás Péter Pál segítségével megtudjam az okot, a valószínű igazságot, amelynek felismerése csak egy kivételes meglátó képességű elmének áll módjában. (Ponori Thewrewk Aurél írja Gulyás Péter Pál a Der-die-das rejtély c. könyve előszavában, 2008-ban.)