NAPÚT 2010/8., 29–36. oldal
Tartalom
Németh Csaba
Csak egy nagy érzés éltetett
Elek Szilvia
A játszma
A nemzeti opera megteremtője nyomában
Erkel-emlékek Gyulától – a németvárosi tanító házától – az operaházi babérkoszorúig
Induljunk most egy rövid „sétára” a Dél-Alföld egyik nagy múltú városában, Gyulán. A sok vihart megért, a XV. század közepén kiépült vártól – a nevezetes Gyulai Várjátékok színhelyétől – kezdjük sétánkat. Arról a tájékról, ahol 1400 tiszt kényszerült letenni fegyverét az orosz sereg előtt, egy dicsőséges – de a segítségül hívott túlerő miatt elbukott – szabadságharc után, 1849. augusztus 22-én. Közöttük volt kilenc – később Aradon kivégzett – főtisztünk is, az ő emléküket őrzi egy szoborkompozíció a vár közelében.
A város és környéke sok jeles személyiséget adott a magyarságnak, sőt az egyetemes kultúrának, s több ízben fogadta legjobbjainkat. Gyula méltón ápolja emlékeiket az Ajtóssy Dürer családtól Bartók Béláig. Természetes, hogy a város legismertebb alakjának, Erkel Ferencnek a nevét őrzi számos intézmény, iskola, könyvtár, patika, amint a vár és a híres gyógyító hatású fürdő közelében emelkedő modern szálloda is. A vár közelében az Erkel család jó néhány sarja lakott – az ún. Erkel házaknál –, azonban Himnusz megzenésítője Gyula egy sajátos városrészében nyitotta először szemét a világra.
A szülőház a Németvárosban, Gyulán |
Az egykori Németváros mai lakóházai között helyenként évszázados épületek is feltűnnek. A többnyire németek által lakott városrész szívében emelt szülőház ma – az Apor Vilmos tér 7. szám alatt – az Erkel Ferenc Emlékháznak ad otthont, amely bemutatja a család emlékeit és relikviáit.
Több képzett muzsikust találhatunk a felmenők között: a dédapa, Erkel Vilmos zárdai zenemester Pozsonyban, a nagyapa, Erkel József szintén Pozsonyban zenetanár, templomi orgonista, majd zenész a Wenckheim-birtokon, Gyulán. Édesapja, ifj. Erkel József a gyulai németek tanítója, kántora. A bejárat bal és jobb oldalán nyílnak a tantermek, ahol az apa tanított, a jobb oldali terem után található a tanítói lakás, amelynek első szobájában született Erkel Ferenc.
Az édesapa később számadótiszt a Wenckheim-birtokon, ahol a kastélyszínházban maga is zenél a grófi zenekarban és orgonál a kápolnában. Ekkor ismerkedik meg Ruttkay Klárával. Összeházasodnak, tíz gyermekük születik, másodikként Ferenc, az első fiúgyermek.
(E kastély közelében, az egykori parkban áll az a fa, amely alatt – a hagyomány szerint – a későbbi nagy dalszerző a Bánk bán zenéjét alkotta.)
Az Erkel család meghatározó szerepet játszik mind Gyula, mind a magyar zene fejlődésében a XIX. században. Testvérei közül többen képzett muzsikusok, János és Teréz sok zenei estet ad Gyulán, Rezső (Rudolf) pedig támogatja a zenei életet. József öccse tenor operaénekes lesz, többször fellép Erkel Ferenc operáinak bemutatásánál.
Erkel Ferenc elemi iskoláit Gyulán végzi, már itt komoly zenei képzést kap apjától, aki hamar felismeri fia zenei tehetségét. Sokat jár a kastélyszínházba színi- és zenei előadásokra, illetve Rosty Pál zeneestjeire. Apját helyettesítve tízévesen már orgonál a templomokban, tuzemegy évesen hangversenyen zongorázik.
Az első pozsonyi színház |
A mai pozsonyi nemzeti színház |
A fiatal Erkelt meghatározó zenei élmények érik a pozsonyi színház előadásain: Bihari János cigányprímástól először hallja a Rákóczi-indulót, ekkor lát először operákat, és itt vesz részt először Liszt Ferenc hangversenyén, akivel később jó barátságba kerül, s akinek majd pesti találkozásuk alkalmára kottába írja a Rákóczi-indulót. A régi színházat lebontják, a mai színházi épületet 1886-ban Erkel Bánk bánjával nyitják meg (a Magyar Királyi Opera előadásában, Erkel személyes vezetése/vezénylete alatt).
A színházzal szomszédos, ma is álló – részben iskolaként működő- „Notre Dame” kolostor kápolnájában többször orgonál.
Néhány évi gyulai tartózkodás után 1828-ban gróf Csáky Kálmán Kolozsvárra hívja zenetanítónak. Ez az időszak egyrészt zenei fejlődését – különösen hangszerelésben és zenekari vezénylésben –, másrészt a magyarságtudat felébredését jelenti számára. Hangversenyeket ad grófi kastélyokban, palotákban, a kolozsvári színház felkéri karnagyi feladatokra.
Brassai Sámuel |
Kolozsvárról zenekedvelő barátai meghívják Nagyváradra, ott is fellép több zeneesten.
A pesti Nemzeti Kaszinó épülete |
A kolozsvári tapasztalatok után, az 1830-as évek közepétől a színházak opera-előadásai meghatározó szerepet töltenek be karmesteri pályáján.
1835. április 2-án a budai Várszínházban működő Nemzeti Játékszín bemutatja Erkel Ferenc vezényletével első operaelőadását, Rossini Sevillai borbélyát.
Alexander Schmidt igazgató felkérésére 1835 decemberétől a Városi Német Színház másodkarmestere. Művészi igénye Erkelt a további szakmai fejlődés felé hajtja, ezért fogadja el a német színház ajánlatát. Ekkor lehetősége adódik elsajátítani a színvonalas opera-előadások rendezését, gyakorlatát, egyben megismerni több olasz, francia és német dalművet. Az egykori német színház a mai Vigadó mögötti telken, a Vörösmarty térnél emelkedett.
Erkel az 1838-as évben már a Magyar, a későbbi Nemzeti Színházban dolgozik, amely a mai Múzeum krt. és a Rákóczi út sarkán nyitja meg kapuit 1837-ben. Itt Bellini Ismeretlen nő című operájának 1838. január 25-i előadásával mutatkozik be.
Erkel karmesteri pályájának kiteljesedésének helyszíne a Nemzeti Színház. Itt kerülnek színre operái, és az itt előadott operák színvonalából és népszerűségéből születik meg az ötlet, hogy legyen egy külön színházépület az operaelőadások számára, legyen egy operaház.
Irányítása alatt a Nemzeti Színházban magas színvonalú zenekar és nagyszerű énekesek alapozzák meg az operajátszás kezdeti szakaszát. Ebben az időben tűnik fel Pest-Budán a kiváló zenei képzettségű Schodelné Klein Rozália opera-énekesnő. A Budai Játékszínből átszerződik Lendvay Márton, a későbbi szövegíró Egressy Béni, Szerdahelyi József és az Udvarhelyi fivérek.
A három színház repertoárjaiból kitűnik, hogy Erkel legtöbbet olasz és francia szerzők műveit szólaltatja meg: Vincenzo Bellini, Gioacchino Rossini, Donizetti, Giacomo Meyerbeer, Daniel François Auber szerzeményeit, míg később előszeretettel Verdi, míg hangversenyein inkább a német szerzők: Beethoven, Weber, Mozart, Wagner művei vannak műsoron.
A Nemzeti Színház egyben a magyar nemzeti opera megszületésének helyszíne is. 1840. augusztus 8-án bemutatják Erkel első operáját, a Báthori Máriát. Az opera szövegét Egressy Béni írja, akinek Erkel a következő operájának, a Hunyadi Lászlónak szövegét is köszönheti. Utóbbi már mind kortörténeti, mind zenetörténeti szempontból kiemelkedő mű. Az opera a reformkor hangulatát sugározza. Magyarországon a „Meghalt a cselszövő” című kórusbetét – amint a „szabadságkórus” Itáliában – közkedvelt énekszám, és már a szabadságharc idején katonai indulóként szolgál. A Hunyadi Lászlóban először jelenik meg a magyar verbunkos és a népies műdal szintézise a francia-olasz operai formavilággal.
1847-ben már a kitűnő koloratúrszoprán énekesnő, Hollósy Kornélia énekli a Hunyadi László új betétszámát, Mária cabalettáját, amelyet Erkel Teréz húga esküvőjére ír.
A Bánk bán egyik jelenete Simándy Józseffel és Melis Györggyel |
Erkel operaszerzői munkásságának csúcsát, a Bánk bánt, 1861. március 9-én mutatják be, Egressy Béni utolsó szövegkönyvével, Katona József színművéből. Erkel lírai szépségekben és drámai csúcspontokban gazdag műve elsöprő sikert arat. A Bánk bánt a kor nagyszerű operaénekese, Ellinger József nagy sikerrel szólaltatja meg.
1862-ben Sarolta című vígoperáját már mérsékelt lelkesedéssel fogadja a közönség, a Dózsa Györgyből a wagneri zene újításai érezhetőek. A Brankovics György című operája további újító formákat mutat. Az I. felvonás végén nagyszabású népi tánccal elindult a népopera irányában. Ebben az operában érezhető, hogy Erkel nagyon jól látja az opera fejlődését, és ő maga is ehhez igazodik.
Utolsó operája a Névtelen hősök, amelyben – az általa soha nem feledett – szabadságharc hőseinek emléke előtt tiszteleg. Később a színházat körbeépítették, majd lebontották, helyét ma emléktábla jelöli az Astoriánál.
Emléktábla az Astoriánál |
Első Magyar Nemzeti Színház az Astoriánál 
A régi Zeneakadémia |
Erkel Ferenc 1839-ben családot alapít, felesége, Adler Adél kitűnő zongoraművésznő, kilenc gyermekük születik.
Erkel több lakhelyét ismerjük a fővárosban: lakott Budán, az Úri utcai 24. szám alatti Czigler-házban, egyik, a Bástyasétányra néző lakásban. Később Pestre költözött, a mai Astoria szállótól egysaroknyira, a Magyar u. 1. szám alá, amely épület ma már nem áll. Nyaranta felköltözött Buda környéki nyaralójába, a ma Budakeszin felkereshető Erkel utcai villába. A régi Zeneakadémia épületében is lakott, az Andrássy út 67.-ben a II. emeleten, a mai Liszt Társaság székházában, a Múzeum feletti emeleten.
Király u. 84. |
A régi Vigadóban, majd később jogutódjában, a mai Vigadóban sokszor ad hangversenyeket, illetve részt vesz jeles zenészek előadásain. 1840. október 4-én adja elő elsőként Pesten Beethoven Kreutzer szonátáját Leopold Jansa hegedűművésszel.
A koncertek repertoárja széles európai zenei tájékozottságára utal, a zenekritikák pedig a zongoraművész Erkel kiváló zenei képzettségéről, ízléséről, hozzáértéséről és virtuozitásáról számolnak be. Erkel nemzetközi elismerését mutatja, hogy több nemzetközi zenész kéri fel közreműködőnek pesti koncertjén, így James Oury hegedűművész, a londoni opera magánhegedűse, vagy Henri Vieuxtemps francia hegedűművész. Később pedig sok zenész és énekes szívesen fogadja el Erkel meghívását mind hangversenyeire, mind az általa vezényelt operák előadására.
Kolozsvári tartózkodásától kezdődően zenedarabokat komponál, elsőként Vieuxtemps hegedűművésszel közösen írt Duo brillant című műve jelenik meg nyomtatásban.
Erkel gyakran találkozik zenész barátaival, így Pesten a Rákóczi u. 13. szám alatti ún. Huber-házban is, a Doppler fivéreknél. Ma emléktábla látható a kapubejáró alatt, jeles alkotó- és előadóművészek nevével.
Gyulán, a szülővárosban a grófi Lovardában is fellép, itt vezényli Meyerbeer Próféta című operáját 1852 februárjában.
Erkel, a magánember szenvedélyes sakkozó. Hogy e tény akkoriban mennyire közismert, mutatja az is, hogy 1853 februárjában már láthat a Nemzeti Színház közönsége egy pantomim-előadást Erkel Ferenc és Szén József híres sakkjátékos játszmájáról: Sakk-Játék „81” húzásban címmel. Ő az egyik alapítója az első magyar sakkegyletnek, amely a mai Apáczai Csere János u. 15.-ben, az egykori Wurm kávéházban működött. Erkelt a Pesti Sakk-kör elnökévé választották az első elnök, gróf Széchenyi Ödön lemondása után.
Az 1865-ban alakult Pesti sakk-kör a mai Rákóczi út 68. szám alatt, az akkori Velence kávéházban tartotta összejöveteleit. Szülővárosában, Gyulán a helyi sakkalapítvány a mai napig rendez Erkel Ferenc emlékversenyeket.
1853-ban megalakul a Pesti Filharmóniai Társaság, az akkori Nemzeti Színház zenészeiből, később az Operaház zenekari tagjai szintén csatlakoznak hozzájuk. Erkelt hívják meg karnagynak, s e felkérésnek 1871-ig eleget tesz. A filharmóniai zenekar a Nemzeti Múzeum dísztermében tartja hangversenyeit. Erkel hosszú szünet után ismét előadást vállal, többek között 1854-ben eljátssza Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét, 1856-ban pedig Mozart d-moll zongoraversenyét. 1865-ben a hangversenyeiket átteszik az akkor megnyílt új Vigadóba, első előadásukon csendül fel Erkel vezényletével először Magyarországon Beethoven IX. szimfóniája.
Erkel szerepet játszik más zenei csoportok elindulásában is: karnagy a Nagymező u. 1.-ben működő Hangászegyletben (ma Bartók Béla Zeneiskola, a terézvárosi templom szomszédságában), illetve az Országos Magyar Daláregyesületben.
Erkelt az 1860-as, 70-es években sok támadás éri. Végül operaigazgatói, karvezetői tisztéről lemond, azonban új megbízatás kap: felkérik, hogy szervezze meg a zenészképzés fellegvára, a Zeneakadémia intézményét, amely 1875. november 14-én nyílik meg – először a Hal tér 4. számú bérházban – Országos Magyar Királyi Zeneakadémia néven. Igazgatói munkája mellett zongorát tanít és előkészíti a növendékeket Liszt mesterképzéséhez. 1879-ben adják át a Zeneakadémia (ma „régi Zeneakadémiá”-nak nevezett) első épületét a Sugár úton, a mai Andrássy út 67.-ben, a Vörösmarty utca sarkán.
Ebben az épületben – gondoljuk csak el – Erkel, Liszt, Bartók, Kodály és mások emléke előtt tiszteleghetünk!
Életének utolsó időszakában álma megvalósul: Pesten, az akkori Sugár úton megnyitják az Operaházat 1884. szeptember 27-én. Az ünnepi műsoron három operarészlet csendül fel: Hunyadi László nyitánya, ezt maga Erkel Ferenc vezényeli, a Bánk bán I. felvonása és Wagner Lohengrinjének I. felvonása, ez utóbbiakat fia, Erkel Sándor vezényli. Erkelt az Operaház tiszteletbeli igazgatójává nevezik ki, míg fia, Erkel Sándor a zeneigazgató. 1888-ban, karnagyi működésének 50. évfordulóján, az operaházi ünnepségen az első babérkoszorút kapja az Operaháztól, Gustave Mahlertól az igazgatóság nevében és Alszegi főrendezőtől, amely egyben az első ilyen elismerés Magyarországon.
Utolsó éveiben Placht hegedűkészítő svábhegyi villájában tölti a nyarakat. 1893 tavaszán tüdőgyulladást kap, májustól ebben a villában ápolják 1893. június 15-én bekövetkező haláláig. Az épület ma is látható a Diana utca és a Költő utca sarkán, melynek oldalán emléktábla jelzi a nagy zeneköltő halálának helyszínét.
Erkel sírja |
Erkel hazai megbecsülése érezhető mindenütt az országban, szobrok, emléktáblák, utcák és róla elnevezett iskolák, művelődési házak őrzik emlékét: például Gyulán. Budapesten a Magyar Állami Operaház, Erkel színháza évtizedek óta szolgálja a klasszikuszene- és operaszerető közönséget. Budapesten még a XII. kerületi önkormányzat tövében, a Böszörményi út és a Kiss János altábornagy utca találkozásánál, a fák alatt Erkel egy már pályája derekán ábrázolt mellszobrát kereshetjük fel. A Kálvin tér közelében, az Üllői útnál tekinthetjük meg Erkel emléktábláját az Erkel utca sarokházán.
Budakeszi különösen büszke a zeneköltő emlékére – a már említett nyaraló emléktábláján túl – szobor, Himnusz-park, művelődési ház és utcanév is jelzi a helyiek tiszteletét.
Emléktábla a szülői ház falán |
Szobor Gyulán |
Az operákon kívül Erkel Ferenc számos műve maradt ránk, egy kantáta, karművek, zenei és balettbetétek, műdalok, zongoradarabok, hangszeres művek zongorakísérettel és zenekari művek.
Öröksége tovább élt tehetséges fiaiban, akik karnagyként, zeneszerzőként, zenepedagógusként jeleskedtek. Erkel Gyula kiváló zenész, karnagy, zenepedagógus és közel száz zenedarab és műdal szerzője, tanít a Zeneakadémián. Erkel Elek a Népszínház első karnagya, sok betétdal, népszínmű, operett szerzője. Erkel László jeles zongoraművész és zenetanár. Ő tanítja Pozsonyban Bartók Bélát is a katolikus gimnáziumban (a klarisszák kolostoránál), aki ezután nagy sikerrel felvételizik a Zeneakadémián. Az Erkel fiúk közül kétségtelenül a legfényesebb sikert a kivételes tehetségű muzsikus és karnagy, Erkel Sándor éri el. Több hangszeren remekül játszik, zenei karrierje magasra ível: a Nemzeti Színház karnagya, majd operaigazgatója, a megnyíló Operaház első igazgatója.
Az Erkel-örökség az említett leszármazókon keresztül épül be a magyar zenei képzésbe, akik azt a tanítványok által továbbviszik.
Erkel Ferenc életének történetét mi is zárhatná be legjobban, mint egy olyan műdal születésének emléke, amely hamar beépült a köztudatba és a magyar nép első énekévé vált, kifejezve az összetartozást magyar és magyar között, Magyarország múltja, jelene és jövője között.
1844. február 29-én a Nemzeti Színház akkori igazgatója, Bartay Endre pályázatot ír ki Kölcsey Himnuszának megzenésítésére. A közönség maga választja ki a legjobb pályaművet, Erkel Ferenc kompozícióját.
Gyönyörű emlékmű tiszteleg legszebb nemzeti imádságunk emléke előtt Budakeszin, ahol Kölcsey művének megzenésítője, Erkel Ferenc nyaralójában gyakran megpihent.
E dallamok felcsendülése azóta is megdobogtatja minden magyar szívét itthon és mindenütt a nagyvilágban.
Deák Piroska, Messik Miklós, Szöllősi Annamária
Magyar Emlékekért a Világban Egyesület