Napút Online | 2010/2., 38. oldal
Tartalom
Rezes Erzsébet
haikui
Sánta Hajnalka
haikui
Rozán Eszter
Árvíz
Dübörögve zúdul alá az áradat. A kis hegyi út nincs sehol, helyén óriási mélyedés. Víz mossa az erdei sétányt. Riadt vadak menekülnek az iszapban. Fák dőlnek jajongva oldalukra. Mindent elnyel a sár. A hegy reszket.
szakadó eső
bús felhő kergeti a
végtelen időt
Győzelem
Ott áll a domb tetején, integet. A győzelem jelével mutatja, sikerült. Mennyit álmodozott róla a balesete óta, hogy valamikor majd újra járni fog, és ismét képes lesz felmenni a kacskaringós utakon. Hosszú, vörös haja lobog a szélben. Körülötte pillangók kergetőznek. Ma minden csupa békesség. Visszafelé indul. Könnyű nyári ruhája alól egy pillanatra elővillan a műláb.
vágyak helye, domb
büszkén feszít a fényben
életet hirdet
Sün az udvaron
Égett avar szaga terjeng a levegőben. Itt a nagy őszi kertrendezés ideje. A nap lassan nyugovóra készül, de kertünkre még nem borul homály, mert a közepén máglya ég. Férjem szorgosan gyűjti a faleveleket. A tölgyfa alatt halomba gyűjti, mielőtt tűzre rakná. A szomszéd érdeklődve figyeli erkélyéről, ahogy a halom egyre nő. Hirtelen megmoccan a dombocska. Rémülten nézek férjemre, amikor egy apró sün kidugja a fejét.
kosár a fűben
lassan hamvadó parázs
megmenekült sün