NAPÚT 2009/8., 65. oldal
Tartalom
P. Papp Zoltán
Sokkoló flow • Politikus
Csete Ildikó
munkái
Ádám Tamás
Zökkensz • Kompozíció • Grimaszt karcolsz
Örök jelek
Halotti beszéd és könyörgés. Nyolc évszázad távlatából szinte halljuk a régi beszédet, olvassuk, érteni véljük az ómagyar szöveget. …Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc… (Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk). Komoran hangzanak a sír feletti beszéd szavai.
Feketeszín lenvásznon életpiros betűk: …ysa pur es chomuv vogmuc… (isa, por és hamu vagyunk). A szövegből meredeken kiugró piros betűknek sajátságos ritmusa van: EKG-szalag mutatja így a szív dobogását – az élet ritmusát. Néhány rövid szó, és szinte észrevétlenül az életpiros betűk szürkévé változnak, a ritmus mind ritkább, kisebb, végül a „vagyunk” szó utolsó betűje kifejezi a már nem „vagyok” döbbent dobbanását, az utolsót.
Ómagyar Mária-siralom – kárpitokra írva. Tiszta, fehér betűsorok, törtfehér kárpitokon.
A mi Mária-siralmunk keletkezésének idején, a középkori női kolostorokban egész Európában elterjedt szép jelkép volt Máriát a szent búzaföldnek tekinteni, aki az Életet termette. Kettős, mégis egylényegű szimbólum az életet termő búzaföld, és a búza, mint az élet jelképe.
Fehér betűsorokkal végigírt lenkárpitok előtt, búzakévével ékes, keskeny gyolcsvásznon szinte „égig érnek” az aranyszínű búzaszálak: az örök Életet, Mária Szent Fiát jelképezve.
Gondolatok a „Pannon-tengeri töredékek”-hez. Ősi vizek éjfekete mélységéből megvillanó apró jelek: ÜZENETEK. Távoli, halk fohász, démonűző varázsigék, tegezre karcolt vonalak: lőjj-suttogják-tíz nyíl ellen!
És századok múltán: …Egy az Isten! – vési kőbe dacosan az unitárius atyafi temploma tornyának homályában.
László király öt követét váratták itt – örökíti meg a rovásfelirat a török császár udvarában Kettei Székely Tamás és társával esett méltánytalanságot.
Munkaeszközébe karcolja a honfoglaló vasműves: Hionaszék népének!
A Tihanyi alapítólevél térképen. Az apátságot I. András király 1055-ben alapította.
A latin nyelvben írt alapítólevélben a helynevek és a határpontok nevét magyar nyelven írták, a későbbi birtokviták elkerülése végett.
Itt vezetett a keresztes csapatok jeruzsálemi zarándokútjának Magyarországon átvonuló szakasza, amelynek megnyitása Szent István király európai jelentőségű lépése volt. Ezzel kapcsolta be hazánkat a keresztény világ vérkeringésébe.
Nincs tudomásunk arról, hogy az alapítólevél határmegjelölő pontjait, valamint a területen átvonuló keresztes hadak feltételezett útvonalát valaha is térképszerűen ábrázolták volna.
Munkám erre tesz kísérletet, egyfajta megoldást…
Csete Ildikó