NAPÚT 2009/1., 128. oldal–B/3

Tartalom

Véghelyi Balázs
Kimondatlanul

Százhalombatta

    A Duna jobb partján, Budapesttől délre, a Mezőföld csücskében fekvő Százhalombattát a legtöbben iparvárosként ismerik, pedig a település gazdag történelmi múltra tekinthet vissza és kulturális élete is kiemelkedő.
    A régészek által feltárt bronzkori falu maradványait a régészek 4000 évesnek tartják. Ennek helyén Kr. e. a VII–VI. században a hallstatti kultúra népe telepedett le, melynek előkelőit halomsírokba temették el. Innen származtatható a Százhalom elnevezés. A hajdani temetkezési helyen ma Régészeti Park működik. A település helyén a római korban Matraca néven katonai tábor működött. Ennek emlékét is régészeti leletek őrzik. A település múltjának írásos és tárgyi dokumentumait a város központjában működő Matrica Múzeum őrzi.

A Régészeti Park

    Anonymus Gesta Hungarorumában Centum Montes, majd Csáti Demeter 1526-os Pannóniai énekében és Arany János Keveháza című költeményében ugyancsak előfordul a település neve Százhalom formában. A hagyomány szerint a Pannónia elfoglalására készülő Árpád hadai itt vertek először szállást maguknak, az ekkor történt eseményeket örökítik meg ezek a műalkotások.
    A XIX. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta pedig a mellette fekvő pusztát jelölte. A Batta név állítólag török eredetű és itatót jelent. Batta neve először egy 1318-as oklevélben fordult elő. A település a török időkben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 160-170 fő volt. A faluban magyar, szerb és sváb nemzetiség élt.
    A XX. század második felében virágzott fel a város a Barátság kőolajvezeték végpontján épült Dunai Kőolaj-finomító és a melléktermékeit hasznosító Dunai Erőmű révén, melynek idetelepülő dolgozói számára új városrész, modern lakótelep és teljes városi infrastruktúra épült. 1970-ben a fiatal város lakóinak száma 7742 főre gyarapodott, az egyik legjelentősebb szocialista iparváros nőtt ki az egykori falu helyén.
    A rendszerváltozás után sem tört meg a város fejlődése, ami nagyrészt a város határában elterülő két nagyvállalat által befizetett iparűzési adónak köszönhető. A MOL Rt. Dunai Finomítója és a Dunamenti Erőmű mellett már ipari park is működik a város határában, újabb munkahelyeket biztosítva a város és a környék lakóinak. A város élén 1990 óta álló Vezér Mihály polgármester közgazdasági szakértelmének és az önkormányzat hatékony működésének eredményét Laki Ildikó településszociológus Százhalombatta a fenntarthatóság jegyében című könyvében így összegzi: „Százhalombatta, e Budapesthez közel fekvő ipari kisváros példaértékű település a magyarországi városok között, hiszen mindenkori célja a városban élők megtartása és a település hosszú távú működtetésének biztosítása.”
    A jelenleg 17 000 embernek otthont adó Százhalombattát négy városrész alkotja. A legrégebbi hagyományokra az Óváros tekint vissza. A valamikori Ófalu még őrzi a maga csendes, falusias jellegét. Az Újtelep a hatvanas–hetvenes években épült föl, ami magában foglalja a lakótelepet, valamint a város közintézményeinek többségét. A lakótelepet igényesen kialakított parkok és játszóterek teszik barátságos, emberközpontú környezetté. Dunafüred parcellázása a két világháború között indult meg, az egykori üdülőterület mára kellemes hangulatú, családi házas övezetté vált. Urbárium, a legújabb városrész a vasútállomás mellett épült föl, szinte családi házak alkotják.

A városi szabadidőközpont

    A városban jelenleg négy általános és két középiskola működik, korszerű művelődési központ, könyvtár, szabadidőközpont és strand szolgálja a művelődni vagy sportolni vágyók igényeit. A lakosság vallási életét négy templom biztosítja: az óvárosi szerb templom, a szintén az Óvárosban található római katolikus templom, valamint a város központjában elhelyezkedő, Makovecz Imre által tervezett katolikus és a Finta József tervei alapján felépült református templom.
    Százhalombatta a főváros agglomerációjához tartozik, Budapestről vasúton, autóbusszal és személygépkocsival is gyorsan és egyszerűen megközelíthető.
    Százhalombatta 1998-ban elnyerte a Nemzeti Sportváros címet kitűnő sportolóinak, sportrendezvényeinek és létesítményeinek köszönhetően, emellett 1990 után egyre inkább a kultúra városa is lett. 1994 óta rendezik meg nyaranta a Summerfest nemzetközi néptáncfesztivált, amely a nemzetközi néptánckultúra egyik magyarországi központjává tette a várost, egyúttal hozzájárult egy erősebb közösségi légkör kialakulásához. Gyermek- és felnőttkórusok, zenekarok is szép számmal működnek Százhalombattán, a helyi képzőművészek által megszervezett, László Bandy vezette SZAK-stúdió is egyre ismertebbé válik, az utóbbi években pedig az irodalom területén is megjelent néhány alkotó, akik öregbítették a város hírnevét.
    A Százhalombattára érkező látogató, végigjárva a várost, a rétegződő idővel találkozhat szembe: a megőrzött múlt emlékeivel, a XX. század különböző korszakainak lenyomatával és egy folyamatosan fejlődő település jövőbe mutató életével.

Százhalombatta templomai: a szerb templom, a római katolikus templom, a Makovecz Imre által tervezett katolikus és a Finta József tervei alapján felépült református templom

A lap tetejére

E számunk megjelenését Százhalombatta Város Önkormányzata támogatta.