NAPÚT 2008/4., 85. oldal
Tartalom
Elek Szilvia
Ló – melódiák • Moralizáló
Vaszilij Regezs-Gorohov
[A gabona szépsége]
Maria Vagatova
Moszum folyóbeli vizem
E. G. Haranzevának
Moszum* folyót borító jegem
Hótalpnyomokkal ékesítettem,
Moszum folyó menti földem
Magam taposta ösvényekkel díszítettem.
Vörös vad bőrének teli terhét,
Fehér vad bőrének teli terhét
Sokat vittem, cipeltem.
De most engemet, szegény asszonyt az öregség megragadott.
De most hozzám, szegény asszonyhoz az öregség bekopogott.
Kétcsövű puskám
Két csöve berozsdásodott.
Kétcsövű puskám
Két csöve vörösen rozsdáll.
Földön-jégen hagyott útjaim
Kétrőfnyi hó borítja,
Földön-jégen taposott ösvényim
Sűrű moha takarja.
Engem, szegény asszonyt az öregség megragadott.
Hozzám, szegény asszonyhoz az öregség bekopogott.
Hosszú ösvényeimre
Fiatal asszonyok hadd bukkanjanak,
Vadászösvényeimre
Fiatal férfiak hadd találjanak.
Moszum folyót borító jegemet
Nekik hagyom örökül.
Moszum folyó menti földemet
Nekik adom örökül.
Nagy Katalin fordítása
Maria Vagatova (1936) hanti költőnő, újságíró, újságszerkesztő, énekes, mesemondó. Juilszk faluhoz közel született (Berjozovói járás, Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet) ősi réntenyésztő, hagyományőrző, sokgyermekes, nomád hanti családban. Diákként kezdett verseket írni.