ELSŐ RÉSZ |
|
|
1. jelenet |
Börtöncella |
Mindszenty egyedül |
MINDSZENTY | Mindenható örök, nagy Istenem! |
Segíts szolgádnak, a hitetlenek – |
Megfosztván a főpapi öltözéktől – |
Sanyargatják… |
HANG KÍVÜLRŐL | Elítélt, állj! |
MINDSZENTY | Ki az a szerencsétlen? |
(Az ablakhoz megy. Felhúzódzkodik. Kihúz a bakancsából egy szeget, kilazítja vele a drótot.) |
HANG KÍVÜLRŐL | A Népköztársaság nevében felolvasom az ítéletet! |
(A Hang tovább is folytatja, de már a többi nem érthető.) |
(Bekukucskál, majd belép az Őr.) |
|
2. jelenet |
Mindszenty, Őr |
ŐR | Jöjjön el az ablaktól, érsek úr! Ma nincs ébresztő! Feküdjön vissza az ágyba! Hosszú pihenést engedélyezünk! Feküdjön már le! |
HANG KÍVÜLRŐL | Kötél általi halálra ítélte! |
MINDSZENTY | Akasztanak, fiam? |
ŐR | Nézze, én… |
MINDSZENTY | Akasztanak? |
ŐR | Igen, akasztanak. Én azonban a fejemmel játszom, ha fegyenccel beszélgetek! |
MINDSZENTY | Miattam nem kell tartanod, fiam. Közember vagy civil az áldozat? |
ŐR | Nem közembert, hanem tisztet akasztanak. Feküdjön már vissza! |
(El.) |
|
3. jelenet |
Mindszenty egyedül |
MINDSZENTY | (Újra az ablakhoz megy.) |
HANG KÍVÜLRŐL | Az ítélet azonnal végrehajtandó! |
MINDSZENTY | Ezek nevetnek. Szürke öltönyökben |
Feszítenek a tribünön. Akárha |
Futballmeccs volna… és az elítélt |
Alsóruhában reszket egyedül… |
HANG KÍVÜLRŐL | Ártatlanul halok meg! |
MINDSZENTY | Akárki vagy, fiam, Isten legyen hozzád irgalmas! Dominus noster Jesus Christus te absolvat! |
(Feloldozó kézmozdulattal.) |
HANGOK KÍVÜLRŐL | (Örömujjongás.) |
MINDSZENTY | Pax vobis! Adj, Uram, irgalmat, nyugalmat neki! |
(Eljön az ablaktól. Váratlanul kivágódik az ajtó. Belép két Fegyőr, nyomukban két Bőrkabátos, majd az Államtitkár és Péter Gábor.) |
|
4. jelenet |
Mindszenty, Péter Gábor, Államtitkár, Bőrkabátosok, Fegyőrök |
1. FEGYŐR | Fegyenc, vigyázz! |
2. FEGYŐR | Nem érti? |
1. BŐRKABÁTOS | Álljon vigyázzba az Államtitkár elvtárs előtt! |
1. FEGYŐR | Tisztességesen viselje magát, különben büntetést kap! |
ÁLLAMTITKÁR | Hagyja csak! Ünnepi kedvünkben vagyunk! |
(Nevet. Péter Gábor és a Bőrkabátos hangosan vele hahotázik.) |
2. FEGYŐR | Egyenesebben álljon, hallja?! |
MINDSZENTY | (Egyenesen áll és hallgat.) |
ÁLLAMTITKÁR | Maga a Mindszenty? |
1. BŐRKABÁTOS | Kérdeztek magától valamit! |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
ÁLLAMTITKÁR | Egészen jól áll magának ez a ruha! |
(Nevet. Péter Gábor és a Bőrkabátos hangosan vele hahotázik.) |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
ÁLLAMTITKÁR | Van valami kívánsága? |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
1. BŐRKABÁTOS | Kérdeztek magától valamit! |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
ÁLLAMTITKÁR | Szóval nincs kívánsága? Nem akarna misézni? |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
2. FEGYŐR | Megkukult, fegyenc? |
ÁLLAMTITKÁR | Természetesen nem engedhetjük meg, hogy a klerikális reakció befészkelje magát a szocialista börtönbe. |
Természetesen tudjuk, hogy a mise mindig nyilvános. |
Természetesen tudjuk, hogy a magánmise is nyilvános. |
Természetesen nem vagyunk mi olyan ostobák. |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
ÁLLAMTITKÁR | Szóval? Van kívánsága? |
1. BŐRKABÁTOS | Feleljen! |
MINDSZENTY | Nincs. |
ÁLLAMTITKÁR | Nem akar misézni? |
MINDSZENTY | A jó pásztornak ez kötelessége. |
1. FEGYŐR | Ne pimaszkodjon! |
ÁLLAMTITKÁR | Úgy. A jó pásztornak. A jó pásztornak természetesen.Maga szerint ki a jó pásztor, Mindszenty? |
1. BŐRKABÁTOS | Kérdeztek magától valamit! |
MINDSZENTY | Aki életét adja a juhaiért. |
(Csend.) |
1. FEGYŐR | A keserves úristenit magának, fegyenc! |
ÁLLAMTITKÁR | Kire céloz maga? |
1. BŐRKABÁTOS | Beszéljen, a szentségit magának! |
ÁLLAMTITKÁR | Kire céloz? |
MINDSZENTY | A jó pásztorra. |
ÁLLAMTITKÁR | A győri püspökre céloz? A győri püspök halálára? |
PÉTER GÁBOR | Államtitkár elvtárs! |
ÁLLAMTITKÁR | Én csak azt kérdeztem tőle, hogy kire célzott. |
2. FEGYŐR | Kire célzott, fegyenc? |
MINDSZENTY | A jó pásztorra. |
ÁLLAMTITKÁR | Az Apor Vilmos győri püspök haláláról szóló rosszindulatú, népellenes rágalom, amit a klerikális reakció terjeszt…, szóval az aljas, szovjetellenes rágalom… |
PÉTER GÁBOR | Államtitkár elvtárs! |
ÁLLAMTITKÁR | Elnézést, altábornagy elvtárs! Én csak…, szóval a népellenes rágalom… |
MINDSZENTY | Én úgy emlékszem, önök 1948 novemberében betiltották a néhai győri püspök újratemetését. Vagy mára már ez is népellenes? |
1. FEGYŐR | Ezt megkeserüli, fegyenc! |
ÁLLAMTITKÁR | Sértette volna az ország bel- és külpolitikai érdekeit! |
MINDSZENTY | Súlyos kegyeletsértés volt. |
ÁLLAMTITKÁR | Külpolitikai szükségszerűség volt! |
PÉTER GÁBOR | Államtitkár elvtárs! |
ÁLLAMTITKÁR | Elnézést, altábornagy elvtárs… én csak… én csak… Szóval nincs kívánsága? Nincs? |
2. BŐRKABÁTOS | Válaszoljon! |
MINDSZENTY | Nincs. |
ÁLLAMTITKÁR | Na, jól van ez így! Most a nép az úr! A pápa is nemsokára a maga sorsára jut! |
PÉTER GÁBOR | Államtitkár elvtárs! |
ÁLLAMTITKÁR | Igen? |
PÉTER GÁBOR | Lent várjon meg! |
ÁLLAMTITKÁR | Igen… igen… megvárom… igen… |
(El.) |
|
5. jelenet |
Mindszenty, Péter Gábor, Bőrkabátosok, Fegyőrök |
PÉTER GÁBOR | (a 2. Bőrkabátoshoz) Menjen utána! Nem mehet el! Maga felel érte, hogy megvárjon! |
2. BŐRKABÁTOS | Értettem, altábornagy elvtárs! |
(El.) |
|
6. jelenet |
Mindszenty, Péter Gábor, 1. Bőrkabátos, Fegyőrök |
PÉTER GÁBOR | Figyeljen rám, Mindszenty! |
2. FEGYŐR | Péter Gábor altábornagy elvtárs beszél magához, fegyenc! Húzza ki magát! |
PÉTER GÁBOR | Takarodjanak! |
2. FEGYŐR | Igenis! |
1. BŐRKABÁTOS | Értettem! Kifelé! |
(Kilökdösi a Fegyőröket. 1. Bőrkabátos, Fegyőrök el.) |
|
7. jelenet |
Mindszenty, Péter Gábor |
PÉTER GÁBOR | Hogy van, érsek úr? |
MINDSZENTY | Ahogy ilyen helyen lenni szoktak. |
PÉTER GÁBOR | Ön a magyar egyház bíboros hercegprímása volt. |
MINDSZENTY | Tudtommal én még mindig az vagyok. |
(Csend.) |
PÉTER GÁBOR | Kezdettől fogva az volt a felfogásom, hogy a hercegprímás elítélése politikai hiba volt. |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
PÉTER GÁBOR | Figyel arra, amit mondok? |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
PÉTER GÁBOR | Az ön elítélése kárt okozott az egyháznak és kárt okozott az államnak. Más módon kellett volna az ügyét megoldanunk. Fel kellett volna használnunk az ön összeköttetéseit. Ön értékes valutát szerezhetett volna az ország hasznára. A valuta hiánya okozza, hogy nem halad az újjáépítés. Ugye, lehetett volna erről szó? |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
PÉTER GÁBOR | Rajkot el kellett ítélni. |
MINDSZENTY | Rajkot? |
PÉTER GÁBOR | Ma reggel… Hosszú évekre szóló fegyházbüntetést kapott. |
MINDSZENTY | Értem. |
PÉTER GÁBOR | A dollárhiány nagyon komoly gond, és maga tudna segíteni. Tudna? |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
PÉTER GÁBOR | Ha szabadlábra helyeznénk, tudna-e valutát szerezni az újjáépülő ország számára? |
MINDSZENTY | (Hallgat.) |
PÉTER GÁBOR | Tudna vagy nem tudna? |
MINDSZENTY | Többek között éppen azért vagyok ebben a zárkában, mert valutát, ruhát, élelmiszert és pénzsegélyt osztottam szét a szegények között. |
PÉTER GÁBOR | Én nem arról beszélek! |
MINDSZENTY | Számomra nincs valuta: adomány van, szabad és önkéntes jótétemény; ha nem önzetlen, el sem fogadom. |
PÉTER GÁBOR | Az ország számára… A nép országa javára… |
MINDSZENTY | Amely a népnek szóló adományt adóztatja? Azon ország javára? |
PÉTER GÁBOR | Rendben van. Ha magának ennyi esze van… Magának tényleg csak ennyi esze van, Mindszenty? |
MINDSZENTY | Eszes lehet az állat is, az embert erkölcs teszi. |
PÉTER GÁBOR | Hát akkor csak poshadjon ebben az apró cellában! Vagy egy még apróbban! Klausztrofóbiám támadna, ha ekkora volna az irodám! |
MINDSZENTY | Ez a cella nem is olyan kicsi: Krisztus befér. |
PÉTER GÁBOR | Maga szerencsétlen, babonás álmodozó! Hát ki a maga Krisztusa, tudja, kicsoda? Vagy egyáltalán nem is létezett, vagy nyavalyás galileai gonosztevő volt, akit kivégeztetett a hatóság! Még csak nem is Krisztus, csak valami Jesua! Nyomorult rajongó zsidó, aki pofára esett, mert felszegezték egy vaskos gerendára, utána meg felhúzták egy póznára! A rómaiak, azok valakik voltak! Azok tudtak valamit! Átverték szeggel a csontját meg a csonthártyáját! Tudja, mit érezhetett? Alig várta, hogy megdögölhessen! A maga Jézusa már régen meghalt, és nagyon örült, hogy meghalhatott! Esze ágába’ se volt feltámadni! |
MINDSZENTY | Önnek azonban mégis megbocsát. |
PÉTER GÁBOR | Nem bocsáthat meg! Legfeljebb maga bocsáthat meg! Mit is mondok már! |
MINDSZENTY | Krisztus bocsát meg általam. Félek, hogy én már nem tudnék! |
PÉTER GÁBOR | Rögtön lecsap, ha elszólom magam, ugye, Mindszenty? Mért nem hagyják már a fenébe azt a Jézust? Mért nem találnak ki a nép ámítására valami mást? Lassan kétezer éve fújják ugyanazt! A történelmi materializmus ennél rövidebb idő alatt fogja átalakítani a világot! Hallja? Átalakítjuk a világot! A maga Istenének nem marad benne hely! |
MINDSZENTY | Csak egy Isten van, s ő mindenkié. Az öné is. |
PÉTER GÁBOR | Maga akarta! Hát akkor csak poshadjon ebben a cellában! |
(El.) |
* * * |
|
SÍKVÁLTÁS |
A cella átalakul a román királyné dolgozószobájává. |
|
9. jelenet |
Komornyik egyedül |
KOMORNYIK | (Kinyitja az ajtót. Belép a Királyné.) |
|
10. jelenet |
Komornyik, Királyné |
KOMORNYIK | (bókolva) Felség! |
KIRÁLYNÉ | (A trónra ül. Belép a Titkár és az Udvarhölgy.) |
|
11. jelenet |
Királyné, Komornyik, Titkár, Udvarhölgy |
TITKÁR | (bókolva) Felség! |
UDVARHÖLGY | (bókolva) Felség! |
KIRÁLYNÉ | Ön a szolgálattevő udvarhölgy? |
UDVARHÖLGY | Igen, felség! |
KIRÁLYNÉ | Mért van itt ismét ilyen fülledt meleg? Miért nem gondoskodik a megfelelő szellőztetésről? |
KOMORNYIK | (Köhint.) |
KIRÁLYNÉ | Ne fuldokoljon, mondja! |
KOMORNYIK | Az az én dolgom volna, felség! |
KIRÁLYNÉ | Önnek már szóltunk, de nem volt foganatja. |
KOMORNYIK | Bátorkodom megemlíteni, hogy itt az évnek ebben a szakában ilyen szokott lenni a hőmérséklet. Ezt figyelembe kell vennie, Madame. Bukarestben vagyunk. Ez Kelet Párizsa, felség. |
KIRÁLYNÉ | Jobban szeretnénk, ha kelet Edinburgh-je lenne. |
KOMORNYIK | Sajnos, ezt nem áll módomban teljesíteni, felség. |
KIRÁLYNÉ | Mi a további programunk? |
TITKÁR | Kihallgatáson kegyeskedik fogadni báró Apor Vilmos gyulai plébánost, Madame. |
KIRÁLYNÉ | Gyula? |
TITKÁR | Kisváros. Jelenleg még Magyarországhoz tartozik, felség. |
KIRÁLYNÉ | Jelenleg még? |
TITKÁR | Gyula a megszállt övezetben található. Félő, hogy a dolgok mostani állása szerint ezután is magyar terület marad, felség. |
KIRÁLYNÉ | Igen, már hallottam Gyula városáról. Mit tudunk erről az Aporról? |
TITKÁR | Római katolikus plébános. |
KIRÁLYNÉ | Hm. |
TITKÁR | Ősi erdélyi arisztokrata család sarja. |
KIRÁLYNÉ | Ez érdekes… Mit akar? |
TITKÁR | Feltehetően a deportált gyulai férfiak hazaengedését. |
KIRÁLYNÉ | Van ennek akadálya? |
TITKÁR | A vezérkar szerint a deportálás katonai szükségszerűség volt, felség. A többségük katonatiszt. |
KIRÁLYNÉ | Ez szamárság! |
TITKÁR | Letették az esküt a kommünre. |
KIRÁLYNÉ | Letette azt más is. A vezérkar meg fogja érteni. |
TITKÁR | Nem biztos, hogy könnyű dolga lesz velük, felség. |
KOMORNYIK | Bátorkodom megjegyezni, hogy a felség szavára engedni fognak. A minapi incidens ellenére is. |
KIRÁLYNÉ | (Végigméri.) |
KOMORNYIK | Bocsánat, felség! |
KIRÁLYNÉ | Azért köszönjük! Csak emiatt vágott közbe? |
KOMORNYIK | Felséged párizsi útja miatt aggódom, Madame. |
KIRÁLYNÉ | Hogy szóvá teszik csapataink magyarországi viselt dolgait? Nagyon köszönöm! Legalább valaki ezt is észben tartja! |
TITKÁR | Feleslegesen aggódik, Madame. Senki sem fog szemrehányást tenni. Biztos forrásból tudom, hogy… |
KIRÁLYNÉ | Ne mondja! Mi még biztosabb forrásból tudjuk az ellenkezőjét! A britektől. |
TITKÁR | Bocsásson meg, Madame! |
KIRÁLYNÉ | Szóval a vezérkar. Nagyon megsértődtek a múltkor? |
KOMORNYIK | Kénytelenek voltak tudomásul venni, felség. |
TITKÁR | Azért annyira simán nem ment. Nehezményezték, hogy… |
KIRÁLYNÉ | Nem akarunk többé kifestett arcú tiszteket látni a környezetünkben! Párizsba sem kísérhet el bennünket egy ilyen sem! Világosan megmondtuk! |
TITKÁR | Felség… |
KIRÁLYNÉ | Térjünk vissza ehhez az Aporhoz. Mit tudunk még róla? |
TITKÁR | Bátorkodtam idekéretni a kolozsvári illetőségű Hatzegan Aurel urat. |
KIRÁLYNÉ | Személyesen ismeri? |
TITKÁR | Nem, de pillanatnyilag ő az egyetlen jelentősebb erdélyi politikus, akit elérhettem. |
KIRÁLYNÉ | Hívják be! |
KOMORNYIK | Igenis! (Az ajtóhoz lép.) Fáradjon be, kérem! |
(Belép Hatzegan.) |
|
12. jelenet |
Királyné, Titkár, Hatzegan, Udvarhölgy, Komornyik |
HATZEGAN | Felség! |
KIRÁLYNÉ | Üdvözöljük, Hatzegan úr! Kérem, bocsássa meg, hogy igénybe vesszük az idejét. Mit tud nekünk mondani arról a magyar papról? |
HATZEGAN | Apor Vilmos. Ősi székely család. A család őse állítólag rabonbán volt. |
KIRÁLYNÉ | Az micsoda? |
HATZEGAN | A pogány székelyek vallási és katonai vezetője. Legalábbis valami olyasmi, még a magyarok honfoglalását követően, felség. |
TITKÁR | Egy valódi ellenség. |
KIRÁLYNÉ | Egy pap, titkár úr. Folytassa, kérem! |
HATZEGAN | Az ősei között királybírók és főispánok is akadnak. 1713 óta bárók. Vilmos apja, Apor Gábor is főispán, majd államtitkár volt Bécsben, a király személye körüli minisztériumban. Apor Vilmos segesvári születésű, az édesanyja született Pálffy kontesz. Vilmos a papi pályát választotta, jelenleg gyulai plébános. |
KIRÁLYNÉ | Nyilván komoly egyházi karrier előtt áll. |
HATZEGAN | Úgy hírlik, elhárít magától minden lehetőséget. A hajlamai a lelkipásztori tevékenység felé vonzzák. |
TITKÁR | Fanatikus? Esetleg bolond? |
HATZEGAN | Tiszta lelkű és mélyen vallásos ember, felség. |
KOMORNYIK | (Köhint.) |
KIRÁLYNÉ | Halljam, mi nyomja a begyét? |
KOMORNYIK | Bátorkodom megjegyezni, hogy hosszú utat tehetett meg az a magyar pap idáig. Milyen anyagi haszna származhatna belőle? Pap és magyar báró. Eljött ide a híveiért… |
KIRÁLYNÉ | Mit akar ezzel mondani? |
KOMORNYIK | Felséged bizonyára érti. |
KIRÁLYNÉ | Szóval hosszú utat tett meg? |
HATZEGAN | Egy magyar számára ez most különösen hosszú út, felség. És nem is veszélytelen. |
KIRÁLYNÉ | Köszönjük, Hatzegan úr! Ön hogy vélekedik? Teljesítsem Apor báró kérését? |
HATZEGAN | Feltétlenül, felség! Igen jó benyomást keltene. |
TITKÁR | Szerintem a gyengeség jele volna, felség. |
KIRÁLYNÉ | Kéretem Apor bárót! |
KOMORNYIK | Igen, madame! (Az ajtóhoz lép.) Őfelsége fogadja önt, Apor báró! |
(Belép Apor.) |
|
13. jelenet |
Királyné, Titkár, Hatzegan, Udvarhölgy, Komornyik, Apor |
APOR | Felség! |
KIRÁLYNÉ | Üdvözöljük, Apor báró! |
HATZEGAN | Báró úr! |
APOR | Hatzegan úr! |
KIRÁLYNÉ | Messziről érkezett hozzánk, báró úr! Úgy tudjuk, az ön családtagjai közül még soha senki nem járt a román királyi udvarban. Miért? |
APOR | Mert a kötelességük máshová szólította őket, felség. |
KIRÁLYNÉ | Ön azonban helyettük is eljött, báró úr. Ön az első Apor báró, aki Románia királynéjától audienciát kért. Minek köszönhetjük a szerencsét? |
APOR | Mint Gyula város plébánosa jöttem felségedhez. |
KIRÁLYNÉ | Ezt kibúvónak szánta? |
APOR | Nem, felség. |
KIRÁLYNÉ | Tehát? Tisztelgő látogatást tesz nálunk mint erdélyi báró? Mint az egyik legősibb erdélyi arisztokrata család tagja? |
APOR | Nem, felség. Kéréssel jöttem, mint Gyula magyar város plébánosa. |
KIRÁLYNÉ | Ne gyerekeskedjen, Apor báró! Azt mondja, a látogatásának nincs köze ahhoz, hogy ön az Apor bárói család tagja? |
APOR | Semmi köze hozzá, felség. |
KIRÁLYNÉ | Hát nem azért jött, hogy az erdélyi arisztokrácia számára kipuhatolja az udvarunkat? |
APOR | Nem, felség. |
KIRÁLYNÉ | Egyszerű plébánosként jött? |
APOR | Igen, felség. |
KIRÁLYNÉ | Gondolja, hogy elém bocsátották volna, ha nem visel hangzatos erdélyi arisztokrata nevet? |
APOR | Egyetlen céllal jöttem ide, felség: hogy tisztelettel arra kérjem önt, Madame, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a román hadsereg által internált gyulai férfiakat hazaengedjék a szeretteikhez. |
KIRÁLYNÉ | Semmi egyéb célja nincs? |
APOR | Nincs, felség. |
KIRÁLYNÉ | Az ön birtokai Erdélyben találhatók? |
APOR | Pap vagyok, felség. Nincsenek birtokaim. |
KIRÁLYNÉ | Tehát ön katolikus? |
APOR | Igen, felség. |
KIRÁLYNÉ | Ön Gyula plébánosa? |
APOR | Igen, felség. |
KIRÁLYNÉ | Akkor is gyulai plébános marad, ha Gyula Romániához kerül? |
APOR | Ha az egyházi feljebbvalóim máshová nem helyeznek, felség. |
KIRÁLYNÉ | Úgy tudom, Gyula lakosságának többsége román. |
APOR | Felségedet rosszul informálták. |
KIRÁLYNÉ | Örülne, ha Gyula Romániához kerülne? |
KOMORNYIK | (Köhint.) |
APOR | Mélységesen fájlalnám, felség. |
UDVARHÖLGY | Pimaszság! |
TITKÁR | Ne felejtse el, hogy hol van! |
KIRÁLYNÉ | Hogy vélekedik arról, hogy Erdély egyesült Romániával? |
APOR | Igazságtalanságnak tartom, felség. |
UDVARHÖLGY | Nahát! |
KIRÁLYNÉ | Ön magyar hazafi, Apor báró? |
APOR | Az vagyok, felség. |
UDVARHÖLGY | Micsoda arcátlanság! |
KIRÁLYNÉ | Nem gondolja, hogy alázatosabbnak kéne lennie, Apor báró? |
APOR | Nem, felség. |
UDVARHÖLGY | Felháborító! |
KIRÁLYNÉ | (az Udvarhölgyhöz) Csillapodjon! |
UDVARHÖLGY | Elnézést kérek! |
KIRÁLYNÉ | Rendben van, Apor báró. Intézkedni fogok: hazaengedjük Gyulára az összes katolikus férfit. Elégedett? |
APOR | Felség… |
KIRÁLYNÉ | Óhajt még valamit? |
APOR | A nem katolikus férfiakat is haza akarom vinni Gyulára, Madame. |
KIRÁLYNÉ | Ugyan, miért? Ön a katolikusok pásztora, érje be velük! Nagyúri gesztust szeretne gyakorolni, Apor báró? |
APOR | Magam nem vagyok képes nagyúri gesztusokra, ezt öntől kérem, Madame. |
KIRÁLYNÉ | Úgy tudom, az ön városában különféle vallású emberek élnek. |
APOR | Gyulán nem voltak és nem is lesznek felekezeti ellentétek, ha erre méltóztatik célozni, felség. |
KIRÁLYNÉ | Ön katolikus pap létére pimaszul önérzetes, Apor báró. Ön szívességet kér tőlünk, amelyet vagy megadunk, vagy nem. |
APOR | Téved, Madame. |
KIRÁLYNÉ | Ugyan miért? |
APOR | Ön nekem ugyanúgy nem tehet szívességet, ahogy Istennek sem. De alkalma van rá, hogy jót cselekedjen, felség. Engedje haza az összes gyulai férfit. |
KIRÁLYNÉ | Elég jót cselekedtünk már eddig is, és fogunk ezután is. Nincs szükségünk hozzá magyar papok segítségére. Önkritikát a vesztes gyakoroljon. |
APOR | A győztes pedig hajítsa el a tükreit, Madame. Köszönöm, hogy fogadott. |
KIRÁLYNÉ | Még nem mondtuk, hogy elmehet, Apor báró! |
APOR | Befejeztem a küldetésemet, Madame. A többi már az ön lelkiismeretére tartozik. |
TITKÁR | Apor báró! |
APOR | Hallgatom, uram. |
TITKÁR | Ön politikailag megbízhatatlan személy. Őfelsége rendeletére naponta jelentkeznie kell a gyulai román városparancsnokságon. |
APOR | Megértettem, uram. |
KIRÁLYNÉ | Távozhat, Apor báró! |
APOR | Felség! |
(El.) |
|
14. jelenet |
Királyné, Titkár, Hatzegan, Udvarhölgy, Komornyik |
(Feszült csend.) |
KIRÁLYNÉ | Veszedelmes ember. |
UDVARHÖLGY | Az, felség. Elvetemült lázadó. |
TITKÁR | Mint a magyarok általában. Az egész történelmük csupa gyilkolás. |
KOMORNYIK | A titkár úr téved. Ez az ember… |
TITKÁR | Hallgasson! |
HATZEGAN | Apor plébános sohasem venne fegyvert a kezébe. Ő nem Isten harcosa. Ő valami egészen más. A jó pásztor. |
KIRÁLYNÉ | Igen. Ő a jó pásztor. Éppen emiatt veszedelmes. Mert ő a jó pásztor. |
TITKÁR | Ezt nem értem, Madame. |
KIRÁLYNÉ | Intézkedjen: a gyulai férfiak hazatérnek. |
TITKÁR | Felség, én úgy vélem… |
KIRÁLYNÉ | Azt mondtuk: hazatérnek! Azt akarjuk, hogy előbb érjenek haza, mint a plébánosuk! Siessen! Intézkedjen! |
TITKÁR | Máris megteszem a szükséges lépéseket, felség! |
(El.) |
* * * |
|
MÁSODIK RÉSZ |
|
12. jelenet |
Mindszenty, Sándor, Hatzegan |
SÁNDOR | Dicsértessék, Mindszenty püspök úr! Sándor atya vagyok, Apor püspök úr titkára! |
MINDSZENTY | Mindörökké, fiam! |
SÁNDOR | Az úr Aurel Hatzegan, román politikus, volt miniszter. A kormány internálta. |
HATZEGAN | Püspök úr! |
MINDSZENTY | Hatzegan úr! |
SÁNDOR | Máris jön a püspök úr! |
HANGOK KINTRŐL | A Führer nevében! Azonnal engedjenek be! |
HATZEGAN | Németek! |
SÁNDOR | (Hatzeganhoz) Maga tűnjön el! |
HATZEGAN | (Elindul. Az ajtóban összeütközik Aporral.) |
|
13. jelenet |
Mindszenty, Sándor, Hatzegan, Apor |
HATZEGAN | Bocsánat, püspök úr! Németek! |
APOR | Menjen és maradjon odafent, Hatzegan úr! |
HATZEGAN | (El.) |
|
14. jelenet |
Mindszenty, Sándor, Apor |
APOR | Szervusz, testvérem! |
MINDSZENTY | Üdvözöllek, Vilmos! |
(Beront egy Német Wehrmacht-alezredes és egy Nyilas.) |
|
15. jelenet |
Mindszenty, Sándor, Apor, Német, Nyilas |
NÉMET | Herr Bischof! Sagen Sie mir, hol lenni büdös zsidók! Minek bújtatni őket? Das ist Scweinerei! |
NYILAS | Püspök úr, tudomásunkra jutott… |
SÁNDOR | Kérem, távozzanak! Semmi keresnivalójuk itt! Ez püspöki rezidencia! |
NÉMET | (Ellöki Sándort.) |
APOR | Mit keresnek itt? |
(Belép Zágon.) |
|
16. jelenet |
Mindszenty, Sándor, Német, Nyilas, Apor, Zágon |
SÁNDOR | Elnézést, püspök úr! Nem tudtam őket visszatartani! |
ZÁGON | Mi történik itt, püspök úr? |
NYILAS | Á, az irodavezető! Dast ist Zagon! Velünk jön! (Megragadja Zágont.) |
APOR | Engedje el! (Hátralöki a Nyilast.) Ez szent hajlék! Távozzanak! |
NYILAS | Tudomásunkra jutott, hogy a püspök úr zsidókat bújtat. Átkutatjuk az épületet! |
APOR | A szent helyen nincs kutakodnivalójuk! Távozzanak! |
NYILAS | Ha akadályoznak, erőszakot alkalmazunk! |
MINDSZENTY | Nem hallottad, mit mondott a püspök úr, fiam? Miféle keresztény vagy te? Hordd el magad! |
NYILAS | A törvény értelmében át kell adniuk az itt tartózkodó zsidókat! |
APOR | Olyan törvényt nem teljesíthetek, amely a pásztort arra kényszeríti, hogy morális kötelességeit és esküjét megszegje. Kifelé! |
NYILAS | A törvény értelmében a zsidóbérencek felkoncolandók! |
MINDSZENTY | Nem értesz magyarul, fiam? Takarodj! |
ZÁGON | Távozzanak! |
SÁNDOR | Kifelé! |
(Zágonnal együtt kifelé terelnék a Németet és a Nyilast.) |
NÉMET | Halt! (Pisztolyt vesz elő, és rájuk fogja.) Hande hoch! |
APOR | Még mit nem! (Kikapja a Német kezéből, és kihajítja a pisztolyt.) Hinaus! |
(Mindszentyvel, Sándorral és Zágonnal közösen kilökdösi a Németet és a Nyilast.) |
|
17. jelenet |
Mindszenty, Apor, Sándor, Zágon |
APOR | Immár a sokadik próbálkozásuk! |
ZÁGON | Ránk itt most nincs szükség. |
APOR | Csak menjetek! |
(Zágon, Sándor el.) |
|
18. jelenet |
Mindszenty, Apor |
MINDSZENTY | Szervusz, kedves barátom! |
(Megölelik egymást.) |
APOR | Mit kívánsz? |
MINDSZENTY | Egy tiltakozó jegyzéket szeretnék aláíratni veled. Azután majd Fehérvárra viszem Shvoy Lajoshoz, utána Pannonhalmára meg Pécsre, a végén Szombathelyre. |
APOR | Azután átadod a kormánynak? |
MINDSZENTY | Igen. |
APOR | Mi áll benne? |
MINDSZENTY | Azt kérjük, hogy a Dunántúl hárommillió lakosát és magyar hazánk utolsó, még épségben lévő területét mint az újjáépítés zálogát kíméljék meg a harcoktól. |
APOR | Barátom, a fanatikus, megszállott nyilas kormány miránk aligha hederít, de kötelességünk, hogy megtegyük, amit lehet. (Aláírja.) |
MINDSZENTY | Szerencsétlen zsidók! Velük most az egész történelem legocsmányabb gaztettét művelik! |
APOR | Nem lehet többé már tiszta lelkiismerettel emlékeznünk. Te mit tettél? Talán én is többet tehettem volna még? Milyen hibát követtem el? Hogyan lehetne jóvá tenni? Borzalom született és itt a szemünk előtt nőtt hirtelen sötét fává. Olyan, akár egy alvilági Yggdrasil; lidércálmokból és torz képzeletből megalkotott vad, ősgermán pokol világfája. Hogyan történhetett, hogy gazemberek, kocsmatöltelékek undok mámor gőzében megfogant bűzös-hagymázas látomásai lebujokból, koszlott sikátorokból, orgyilkosok titkos búvóhelyéről, ádáz romokból, kísértetkastélyból feketemisék zagyva dallamára a napvilágra bújhattak elő, és csőcselékké lett lelkek között a gondolat, az érzelem s a hit helyét bitorolhatták nyegle módon. Mit kellett volna tennünk ellene? |
MINDSZENTY | Semmit sem tehettünk! |
APOR | Talán, ha mégis? Volt-e a múltban csak egy pillanat, egy tűnő másodperc is, amikor tehettünk volna valamit? |
MINDSZENTY | Talán volt, de most már késő megkeresni! |
APOR | Nem! Tudnom kell, mikor volt a pillanat, amikor Isten korholó szavát elmulasztottam hallani! |
MINDSZENTY | Barátom, az a perc elmúlt, és mi bűnösök vagyunk csupán azért is, hogy ma élünk. |
APOR | Valamit tennünk kellett volna! |
MINDSZENTY | Mit? |
APOR | Tán bűn az is, hogy nem tudom! Talán ezen fogok rágódni, amíg élek… |
MINDSZENTY | Egy nép helyett nem veheted magadra! |
APOR | Valaki magára kell hogy vegye… |
MINDSZENTY | Vilmos! |
APOR | Tudnom kell, hogy mi volt a bűnöm! |
MINDSZENTY | Ezen kár magadat emésztened, ami megtörtént, nem tehetjük jóvá, viszont a jelenben segíthetünk, mert halálos bűnné vált a közöny. De bűnössé teszi magát az is, aki a jelen torz rettenetét demagóg módon rajtunk kéri számon. Hogyan állhat fel ebből ez a nép? Nehéz teher lesz. Hogyha majd a béke tükrébe nézünk, és ráébredünk, milyen nyomasztó… Hogy a németek mit tettek, arról tán nem tehetünk, de hogy istentelen vagy szolgalelkű tulajdon honfitársaink… Talán annyira lealjasodott a nemzet, a vesztett háború és Trianon kiszívta úgy az életerejét, hogy ellenállás nélkül tűri el, hogy pökhendi német gazemberek és erkölcstelen magyar talpnyalóik százezrével hurcoljanak halálba magyarokat? |
APOR | Aggódom érted. |
MINDSZENTY | Én is teérted. |
APOR | Az Úr van velem. |
MINDSZENTY | Megáldjon mindkét kezével a Mindenható! |
(Megölelik egymást.) |
MINDSZENTY | (El.) |
|
19. jelenet |
Apor egyedül |
APOR | Áldd meg, Uram, püspök testvéremet, segítsd őt igaz dolgaiban, és tartsd meg! |
(Beront a Lány.) |
|
20. jelenet |
Apor, Lány |
LÁNY | Vilmos bácsi! Tele az utca németekkel és nyilasokkal! Zsidókat keresnek! |
APOR | Tudom, leányom! Nyugodj meg! |
LÁNY | Félek tőlük, Vilmos bácsi! Nagypéntek van! Meg kell halnunk! Mindannyian meg fogunk halni! |
APOR | Nem lesz semmi baj! Nyugodj meg, lányom! |
LÁNY | Mért nem adjuk ki nekik a zsidókat, Vilmos bácsi? Miért kockáztatjuk az életünket a zsidókért? Miért? Nagypéntek van, de nem érjük meg a húsvétot! |
APOR | Azt tesszük, amit tennünk kell, leányom! |
LÁNY | Miért nem adjuk ki a zsidókat? Miért dacolunk velük? Mindannyiunkat megölnek! |
(Belép Apor Gizella és Bolza Ilona.) |
|
21. jelenet |
Apor, Lány, Gizella, Bolza Ilona |
GIZELLA | Mi történt? |
LÁNY | Miért nem adjuk ki a zsidókat? Nem akarok meghalni miattuk! |
APOR | Teljesen összeomlott. |
ILONA | Azonnal jöjjön velem! Pihennie kell! |
LÁNY | Ki kell adnunk a zsidókat! Nagypéntek van! Mindannyian meghalunk! Adjuk ki a zsidókat! |
ILONA | Jöjjön velem! |
GIZELLA | (Hatalmas pofont ken le a lánynak.) |
APOR | Mit művelsz, húgom? |
GIZELLA | Isten ne rója fel bűnömül! (A Lányhoz.) Ilona grófnő elkísér! Takarodj! |
ILONA | Gyerünk! |
(Kivezeti a Lányt.) |
|
22. jelenet |
Apor, Gizella |
GIZELLA | A lány hisztérika. Bajt okozhat. |
APOR | Az Isten kezében vagyunk. |
GIZELLA | Tudom. De egyszer véget ér az őrület, és éppen olyan tiszták maradunk, mint most, Vilmos. Vigyázz jobban magadra, többet pihenj… |
APOR | Mindenki azt igényli, hogy ott legyek mindenhol… |
GIZELLA | Hát ne hagyd! Agyonhajszolnak! |
(Belép a Titkár, Zágon és dr. Jung.) |
|
23. jelenet |
Apor, Sándor, Zágon, dr. Jung, Gizella |
ZÁGON | Püspök úr, fogytán a készletek. Több száz embert etetünk. |
APOR | Még meddig tarthatunk ki? |
ZÁGON | Pár napig, legfeljebb egy hétig, ha jól beosztjuk. |
GIZELLA | Hát akkor osszák jól be! |
JUNG | Püspök úr, van néhány betegünk. A gyógyszerek már lényegében elfogytak. A kórház a nyilasok miatt nem mer fogadni senkit sem közülük. |
GIZELLA | Ha gyógyszerek kellenének, én még mindig tudok a Vöröskereszttől keríteni valamit. Jó lenne, ha összeírná, mi a legfontosabb. |
JUNG | Köszönöm, hölgyem! Nagyon sürgős! |
GIZELLA | Akkor jöjjön velem! |
(Gizella, Jung el.) |
|
24. jelenet |
Apor, Sándor, Zágon |
APOR | István, remélem, hogy a németek fel fogják adni Győrt nagyon hamar, de aggódom a készletek miatt. |
ZÁGON | Van is miért. Sokkal többen vagyunk annál, ahányra számoltam. Ha még egy hétig… |
APOR | István, nincs még egy hetük: addigra el fognak kotródni innen a németek is, a nyilasok is, mi pedig békében és szent örömmel húsvétot ülünk majd. |
SÁNDOR | Az Isten adja! |
ZÁGON | Ó, bárcsak úgy lenne! |
APOR | Hát bízzatok! Ti higgyetek és bízzatok; az Isten megadja majd a húsvétot nekünk, s mi békében dicsérjük a nevét annak, aki kereszthalált halt értünk, aztán harmadnapon feltámadott. |
ZÁGON | Be lehet osztani. Átgondolom, egy jó terv kell… |
APOR | Sándor, segíts neki! |
(Sándor és Zágon el.) |
|
25. jelenet |
Apor egyedül |
APOR | Adj mindegyiknek erőt, Istenem! Add meg nekik, hogy testben és lélekben túlélhessék a megpróbáltatást. Ha áldozat kell, engem végy, Uram! |
(Belép Hatzegan.) |