NAPÚT 2008/1., 60–61. oldal
Tartalom
Vadas Vera Kozmetik’ • Sztár/Modell
Wehner Tibor Kapirgáló tyúk, repülő hal, legelésző játékszarvas,
|
|
Hévíz, az élet forrása
A Hévíz-domb, Egregy és a Dobogó-domb a római kor óta folyamatosan lakott terület. Az egregyi domb alján, az Attila utca végében romkert, egy császárkori épület maradványai láthatók. Az I. század első felétől az V. század elejéig lakott településről feltárt épület többször átépült. Az eredetileg fagerendákból épült boronaházat az I–II. század fordulóján 45×23 méteres kőépület váltotta fel, amely különféle hőmérsékletű (meleg, hideg és langyos) medencével rendelkezett. Az épület vélhetően a III. században épült újjá, ebből az időszakból származhat az az alapkő, amelyet egy belső, Mithras-szentélyhez tartozó oltár alapkövének tartanak.
Az évszázadokon át tartó római jelenlétre számos régészeti lelet utal, az egyik legjelentősebb, a Szent András Gyógyfürdőkórház előterében kiállított Jupiter-oltárkő. A népvándorlás korától kezdődően bőrök kikészítéséhez használták a tó meleg vizét, nagy számban éltek tímárok, cserzővargák a területen. Az egregyi dombon ma is álló műemlék templom az Árpád-korban épült.
A település első írásos említése egy 1328-ban kelt oklevélben lelhető fel. A Hévízi-tó a XVII. században keltette fel a korabeli tudomány érdeklődését, és ebben az időben kezdték el az első komolyabb vizsgálatokat, amelyek a víz gyógyhatását kutatták.
A XVII. század közepén került a tó és környéke a Festetics család tulajdonába. Gróf Festetics György (1755–1819) fürdőházakat építtetett, orvosi szolgáltatást honosított meg és népszerűsíteni, hirdetni kezdte a forrásból feltörő víz jótékony, gyógyító hatását. Hévíz a Monarchia korában már elegáns fürdőhelynek számított, napjainkra a világ egyik legjelentősebb természetes gyógyfürdőjeként tartják számon. A város történetét a Hévízi Muzeális Gyűjteménynek a fürdőváros történetét bemutató tárlata mellett állandó kiállításai a Hévíz története, a Hévízfürdői emlékek, az Id. Moll Károly orvostörténeti emlékszoba és Simon József képzőművész kiállítása. Az időszaki kiállításokon képző- és fotóművészek, helyi alkotókörök mutatkoznak be.
Hévíz számtalan tartalmas kulturális és szabadidős programot kínál az idelátogatóknak: május első hétvégéje a város napja, és a hónapot veteránautó-szépségverseny és luxusautó-kiállítás zárja. Pünkösdi fesztivál, Szent Iván-éji vigasság, Sárdy-emlékest, Tündérrózsa-fesztivál, majd augusztusban háromnapos utcafesztivál és országos borfesztivál, végül az egregyi szüret. A tófürdő vízi színpadán koncertsorozat, augusztusban a tó vizén lézershow kápráztatja el a nézősereget.
A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. Hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40°C-os víz tör a felszínre. Ennek a vízhozamnak köszönhetően a tó vize három és fél nap alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad. A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38°C-ot, télen sem csökken 24-26°C alá, így egész éven át alkalmas a fürdőzésre.
A fürdőváros legimpozánsabb épített értékei, a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház műemléki védettségű épületei a Dr. Schulhof Vilmos sétány mentén láthatók. A parkban található épületek többsége az 1870-es évekből származó kőépületek alapjain létesült a századforduló környékén.
A várost a múlt század elején jellemző elegáns villaépítészet romantikáját közvetíti a József Attila utcában faragott oromzatdíszével, szellős homlokzatosztásával a mai orvosi rendelő (Pócza-villa), épületosztásával, homlokzatdíszével a Nyárádi-villa és a mai Hotel Kalma (Kalma-villa). Ennek az időszaknak a jellemzői, épületdíszei láthatók a városbelsőben az Erzsébet királyné utcában (Bibi-villa, ma Kurtács-panzió és a rendőrség mai épülete, egykori V. Keresztes nővérek panziója), a város fő utcájának közepén álló hagymakupolás Lenke-villán, valamint a Park utca impozáns szállodáin (Vám- és Pénzügyőr Gyógyház, Béta Park Hotel Hévíz – egykor Kató-villa).
A programokról és látnivalókról bővebb információ:
Hévíz Turizmus Marketing Egyesület
H-8380 Hévíz, Rákóczi u. 2.
Tel.:+36/83/540-131
info@hevizmarketing.hu • www.hevizmarketing.hu
|