NAPÚT 2007/4., 131–135. oldal
Tartalom
Szűcs László
A Várad öt éve
Szlanka András
Nagyváradi pénzintézetek
1 Az írás egy része előadásként elhangzott a II. Partiumi Írótábor keretében, Nagyváradon, 2005. július 4-én, majd megjelent: Barabás Zoltán (szerk.) [2006]: A II. Partiumi Írótábor évkönyve, 2005. Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében. Nagyvárad, Partiumi Írótábor Egyesület, 35–39. old. A szerző: dr. Koncz Gábor, PhD (született: 1950) közgazdász, kultúrakutató, könyvek és számos tanulmány szerzője a művelődés-gazdaságtan, kulturális tervezés, menedzsment témakörökben; egyetemi előadó, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója (Budapest), a Magyar Comenius Társaság alelnöke. Honlap: www.mka.hu; email: mka@mail.datanet.hu
2 Makkai Sándor [1935]: Az élet kérdezett. Tanulmányok. II. kötet., Budapest, Révai Kiadás. 5. old.
3 Kányádi Sándor [2002]: Felemás őszi versek. Pécs, Jelenkor Kiadó. 8. old.
4 Makkai Sándor: I. m. 4. old.
5 Kányádi Sándor: I. m. 10. old.
Dr. Koncz Gábor
Régiók találkozása
A Magyar Kultúra Alapítvány komplex programja
„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat” – József Attila sorait gyakran idézem, mert a Magyar Kultúra Alapítvány programjaival, tanácsadó munkájával ezt kívánja szolgálni. A Kárpát-medencei és most különösen a partiumi együttműködési lehetőségek hangsúlyozására először bemutatom az alapítvány munkáját, majd stratégiai jellegű programokat vázolok.1
Az alapítvány épülete a budai Várban, a Mátyás-templom és a Hotel Hilton szomszédságában áll. Az 1904-ben, eredetileg Pénzügyminisztériumnak készült neogót stílusú épület fennállása óta mindig mozgalmas események színhelye. Az 1994 óta itt működő alapítvány rendezvényeket szervez a személyes magyar–magyar párbeszéd elősegítésére, erősíti a külhoni és a hazai magyarság kulturális és gazdasági kapcsolatait. Rendezvényeink központi gondolata a „régiók találkozása”. Minden évben ennek jegyében szervezzük a magyar kultúra napját, a Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivált, a budavári mosolynapokat, a költészet napját, a Kárpát-medencei napokat, a budavári mézesnapokat, számos könyvbemutatót, kiállítást és képzést.
Alapítványi feladataink pénzügyi forrását vállalkozói munkával teremtjük meg. Épületünkben különböző méretű termekkel várjuk megrendelőinket, amelyek kongresszusok, konferenciák, fogadások, esküvők, hangversenyek, előadóestek, bemutatók méltó helyszínei. A díszes aulában képzőművészeti és üzleti, szakmai kiállításokat rendezünk. Az eltelt tíz év alatt visszatérő partnereink lettek a külképviseletek, főhatóságok, nagyvállalatok, tudományos, kulturális intézmények. Az épületben internethasználati lehetőség is van. Az első emeleten családias hangulatú, kétcsillagos, tizenhat szobás szállodát működtetünk. A Hotel Kulturinnov szobáihoz zuhanyozó, telefon, minibár tartozik, vendégeinket svédasztalos reggeli várja. Vannak (ingyenes) vendégszobáink külhoni magyar partnereink részére is.
Minden hónap második csütörtökjén az alapítvány épületében tartja rendezvényeit Ausztrália Magyar Baráti Köre. A találkozókon bemutatkoznak ausztráliai magyar előadóművészek, képzőművészek, hazatérők és hazalátogatók, valamint Ausztrália kulturális és természeti szépségei iránt érdeklődő hazaiak. A Panoráma Magazinnal közösen 2004 tavaszán indítottuk el a Panoráma Hazatérők Világklubját. Célunk, hogy találkozóhelyet adjunk a világ minden részéből hazatérő, hazalátogató és hazatelepült, valamint az irántuk érdeklődő, a velük kapcsolatot tartó magyarországiak számára.
2007-ben tizenegyedszer szerveztük meg a Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivált; ez esetben „Merre van előre?” címmel; lehetőséget nyújtva a hazai és külhoni karikaturistáknak műveik bemutatására.
Évek óta nálunk tartja összejöveteleit a Sárospataki Diákok Budapesti Egyesülete, Borsod-Abaúj-Zemplén Budapesti Baráti Köre. Tartósan együttműködünk a Sárospataki Református Kollégium Alapítvánnyal, a kollégiummal. Részt veszünk a határ menti együttműködések szervezésében, az eurorégiók kialakításában; partiumi, bodrogközi és gömöri fejlesztési programokban, tanulmányok szervezésében és publikálásában.
2006-ban és 2007-ben különös hangsúlyt helyezünk az erdélyi, partiumi kapcsolatokra. Tesszük ezt egyrészt rendezvények keretében, másrészt pedig segítő, tanácsadó jelleggel.
2005-ben, a magyar kultúra napján, január 22-én tehetséges Kárpát-medencei fiatal zenészek mutatkoztak be épületünkben. Díszvendégünk Tőkés Máté volt, aki édesapjához méltóan, nagy hatású beszédben mutatta be Egymás tükrében című könyvét. Kiállítást rendeztünk a felsőbányai festőtelep alkotásaiból. Márciusban erdélyi és partiumi diakónusok, szociális munkások budapesti tanulmányútját szerveztük meg. Májusban és júniusban Novák József erdélyi képzőművész címerkiállítását láthatták nálunk az érdeklődők. Összehangoltuk a József Attila-emlékév alapítványi és nagyváradi programjait; ennek keretében bemutattuk a Nagyváradon megjelent, Lázadó Krisztus című kötetet és a Dunaszerdahelyen kiadott, Én ámulok, hogy elmúlok című antológiát. Konzultációs munkával, szervezéssel csatlakoztunk a Budapesti Partiumi Napok eseményeihez. Képviselőink (Beke Pál népművelő és Seress László logisztikai tanácsadó) előadásokat tartottak a Szilágyság – Arccal Európa felé címmel Zilahon megrendezett értekezleten, és más módon is segítettük a jelentős esemény előkészítését. Júliusi rendezvényünk Juhos Kiss Sándor erdélyi származású, Budapesten élő festőművész kiállítása és az ördöngősfüzesi református gyülekezet tagjainak budapesti kirándulása. Jelentős augusztusi esemény volt Deák János nagybányai festőművész kiállítása. Több szálon is kapcsolódott Erdélyhez és a Partiumhoz Józsa Judit 2005. augusztusi kiállítása Magyar Nagyasszonyok II. 1800-tól tegnapig címmel, amelyet közel kilencezren láttak. Szeptemberben ismét sor került a partiumi diakónusok budapesti tanulmányútjára.
Mindezek és a 2006. és 2007. évi folytatás taxonomikus listáját nemcsak a dokumentálás miatt közöljük a függelékben, hanem elsősorban az ötlet ötletet szül módszer segítése érdekében is.
2006 februárjában, Nagyváradon a Magyar Kultúra Alapítvány és a Partiumi Magyar Művelődési Céh formálisan is együttműködési megállapodást kötött.
A Magyar Kultúra Alapítvány (MKA; 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) és a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA, Nagyvárad) keretében működő Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC), kiindulva az alapító okirataikban megfogalmazott céljaikból és feladataikból, együttműködni kívánnak az alábbiak szerint:
??A Magyar Kultúra Alapítvány alkotó tagként csatlakozik a Partiumi Magyar Művelődési Céh munkájához, a PMMC Alapszabályzatában foglaltakat figyelembe véve.
??Alkotó tagként az MKA egyetért a PMMC Alapszabályzatában rögzített célkitűzéseivel, működési feltételeivel és vállalja azokat. Mint szavazati joggal bíró tag javaslatokat tesz az éves program kialakításához és szervezéséhez.
??A PMMC propagálja az MKA munkáját és lehetőségeit. A PMMC az alkotó tagjainak, így a Magyar Kultúra Alapítványnak is lehetővé teszi, hogy a rendelkezésére álló infrastrukturális feltételeket saját programjaihoz, esetenkénti egyeztetéssel, igénybe vegye.
??Az MKA vállalja, hogy propagálja a PMMC tevékenységét és lehetőségeit; segít a PMMC-nek a magyar–magyar, az európai uniós, illetve más területekre kiterjedő kapcsolatok szervezésében, az intézményes és személyes tájékozódásban, a regionális együttműködésben. Az MKA tanácsadással és szükség szerinti lebonyolítói feladatvállalással hozzájárul a PMMC pályázati tevékenységéhez. Az MKA esetenkénti külön megállapodások keretében segíti a PMMC programjainak magyarországi bemutatását.
??A Felek a jelen megállapodást az eddigi sikeres együttműködések tapasztalatai alapján, a további munka koordinálásának reménységével és szándékával írták alá.
A megállapodásban is rögzített tanácsadói munkánk természetesen nem a kívülről való szentenciák osztogatását, hanem az együttműködés folyamatát, a segítő beszélgetést jelenti, amely személyeket és szervezeteket egyaránt érint. Illusztrációként említem, hogy a Budapesti Partiumi Napok és a szilágysági konferencia kapcsán is az Európai Unióhoz való csatlakozást és a gazdasági megerősödést próbáltuk segíteni. Ennek szellemi hátterét persze Erdélyből is meríthetjük, hiszen Makkai Sándor írta 1931-ben: „…az a feladatunk, hogy megalkossuk az erdélyi magyarság szervezett önfenntartását, melynek keretében a másfélmillió magyar biztosítani tudja másfélmillió magyar anyagi és lelki exisztenciáját.”2
Tudom, hogy a kisebbségi sorsban élők alapélménye:
„vagyunk amíg
lenni hagynak
se kint se bent
mint az ablak.”3
Ezt ismerve és átélve a regionális együttműködések keretében azon dolgozunk, hogy kitörjünk a sorscsapásos, feldarabolt, szétszakított nemzet bánatos társadalom-lélektani csapdájából; levakarjuk magunkról a pesszimista, perspektívátlan magyarok címkéjét. Az optimista, a jövőorientált gondolkodást és magatartást erősítjük. Ebben is forrásunk a kisebbségben élők áldozatkész hősiessége és – ismét Makkai Sándort idézve – józan realitása: „Szörnyű veszteségek, nyomor, sebek, romok égbekiáltó jajszavával erőszakolni ki egy ellenséges vagy közönyös világ alvó lelkiismeretének fölriadását: teljesen reménytelen erőlködés…”4 Hiszen tudomásul kell vennünk és tudatosítani szükséges, hogy általában a globalizáció, az internetes-tömegkommunikációs forradalom és konkrétan az euroatlanti integráció a szó tágabb és szűkebb értelmében kultúrák találkozása; ez az értékek, mértékek és érdekek küzdelmében is megnyilvánul. Ennek felfogását, elviselését és alkotó megértését szeretnénk elősegíteni.
Az EU-integráció folyamatában kötelesség a számunkra még sokáig új rendszer megértése, megtanulása és a lehetőségek megragadásának elsajátítása is. Bizony gyakran kell idéznünk Kányádi iróniáját,5 hogy önvizsgálatot tartsunk:
„ősöm ősödnél
ősebb
hősöm hősödnél
hősebb”
A megértés és alkalmazkodás követelményét ki kell egészíteni az aktív, alkotó, kezdeményező politikával. Tegyük magunkat kikerülhetetlenné programot szükséges kialakítani, hogy jól kidolgozott, határozott kezdeményezéseket, ajánlástervezeteket vessünk fel, kezdeményezzünk. Az erdélyi és partiumi magyarságnak nagy esélye és lehetősége az, hogy az EU főbb dokumentumai magyar nyelven hozzáférhetőek, és az unió szorgalmazza és támogatja a határokon átnyúló, regionális és kistérségi együttműködést.
Erre is különös tekintettel hangsúlyoztuk a Debrecen Európa kulturális fővárosa 2010 programban a történelmi Partiummal és a nagyváradi magyar szervezetekkel való együttműködést. Függetlenül attól, hogy végül is Pécs lesz 2010-ben Európa kulturális fővárosa, a megalakult Városok és Falvak Szövetsége mindenképpen hosszú távú, stratégiai együttműködési lehetőséget teremt. Ezen belül is ismét megerősödhet például Sárospatak és Nagyvárad történelmileg megalapozott kapcsolata. (A két város között Budapesten át is vezet szellemileg egyáltalán nem kerülőnek minősülő út – ezért is utaltam alapítványunk Zemplénnel kapcsolatos rendezvényeire.)
A Kárpát-medencében, a környező országokban élő magyarság segítése, a kulturális kapcsolatok konkrét szervezése más-más módszereket és eszközöket igényel az EU-hoz csatlakozott (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia), a csatlakozásra esélyes Horvátország és a belátható időn belül e tekintetben elhúzódó tárgyalásoknak elébe néző (Ukrajna, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina) országok esetében. Az eddigi fontos, ám szétaprózott, hatékonysági kritériumok nélküli, átpolitizált és alapvetően anyagi támogatási politikát a kultúra terén is új megközelítésű programmal kell felváltani. Ennek lényege a kulturáltság, értékőrzés, esélyteremtés, innováció kulturális politikai koncepciójának a külhoni kapcsolatok terén is követendő érvényesítése. Ennek keretében halat és hálót egyszerre adunk, ám a segélyezés helyett mindinkább az esélyteremtés és innovációs folyamatok segítése, a koordinatív együttműködés kerül előtérbe. Ezért is szívesen kapcsolódunk a Partiumi Magyar Művelődési Céh munkájához, felajánlva kapcsolatainkat és a programok cseréjét.
A nyugati (és a világ más tájain élő) magyarság esetében három fő folyamatot kell figyelembe venni. Az egyik tendencia az emigráció elöregedése, eltűnése; a leszármazottak asszimilálódása, a demográfiai csökkenés és mindezzel együtt a magyar intézményrendszer sorvadása. A másik folyamat a magyar útlevél, állampolgárság, nyelv felértékelődése; a gyakori hazalátogatás és hazatelepülés. A harmadik jelenség a magyar kultúra fokozatos külföldi felértékelődése és az emigráció ebben való lehetséges szerepe. Mindezek az eddigiektől eltérő cselekvési lehetőségekre hívják fel a figyelmet; különös tekintettel az emigráció által létrehozott kulturális értékek, kapcsolati tőkék honosítása, tehát magyarországi és Kárpát-medencei megismertetése és aktív felhasználása terén. Szeretnénk, hogy a már említett Ausztrália Magyar Baráti Köre és a Panoráma Hazatérők Világklubja a Partiumnak is segítsen az elszármazottak és itthoniak találkozásában, a kulturális és üzleti kapcsolatok szervezésében.
A Sárospatakon megjelenő Zempléni Múzsa folyóirat (közreműködésünkkel) gyakran közöl erdélyi és partiumi témájú írásokat, megjelenési lehetőséget ad nagyváradi szerzőknek is. Tervezzük, hogy 2008-ban a Zempléni Múzsa, a Várad, a Partium és a Napút találkozóját, irodalmi estjét megszervezzük a budai Várban.
A Régiók találkozása program magyar kultúrák találkozása és egyben az európai csatlakozás eszköze. József Attila Kultúra című versének rezignáltsága csupán háttér az üzenet optimizmusához.
„A virág elfáradt már szagosodni.
Unta,
hogy mifenének tettük asztalunkra.
S igyekezett árnyékot vetni,
nagyobbat, mint a kertben
s elfáradt, mikor nem néztünk oda.
De észrevettem.”
Észrevesszük, bemutatjuk, felmutatjuk egymást és koordinálunk, programokat cserélünk. Ennek kiemelkedően szép eseménye volt a Budapesti Nyári Fesztivál megnyitó eseménye a Margit-szigeten. Az EU Csillagocskák program a Magyar Kultúra Alapítvány és a Partiumi Magyar Művelődési Céh kezdeményezésére valósult meg. A felfrissítő szakadó esőben is lelkes közönség ünnepelte a budapesti Csillagszeműek és a nagyváradi Csillagocskák gyermek táncegyüttesek színpompás találkozását. Románia, tehát Erdély és a Partium uniós csatlakozását is ünnepelve.