NAPÚT 2007/2., 64. oldal
Tartalom
Szauer Ágoston
Vegyeskereskedés • Allé
„Merre van előre?”
XI. magyar karikatúra művészeti fesztivál
Wehner Tibor
Csipeszek
Nincs súlyfelesleg
(v. j. hatvanadik születésnapjára)
jóllehet a szituáció kissé életszerűtlen – ugyan ki és miért mérne le egy mérleget egy másik mérleggel –, de azért mint minden ténykedésünkre, erre is összpontosítanunk kell, vigyázva arra, hogy ne kerüljük meg a szigorú tényeket és ne minősítsük feleslegessé a konkrétumokat s nehogy nagyvonalúan mellőzzük a körülményeket s különösen ne az ördög-bújta részleteket, de amikor kissé tanácstalanul és elbizonytalanodva két teljesen egyforma mérleg mérlegelésével foglalatoskodunk, akkor aztán – habár erre csábít a kilendülő és a mozdulatlan mutató között fennálló, korántsem meggyőző, ám azért mégiscsak evidensnek tűnő divergencia – valóban nem lankadhat és nem kalandozhat el figyelmünk, és ha nem vétettünk hibát, ezután megpróbálhatjuk a mérést fordított eszközhasználattal is megismételni, de (teljesen feleslegesen összevetve a mérési eredményeket) közben azért tapintatosan ügyeljünk bensőkre is (végső soron ebben a fázisban már bevallhatjuk önmagunknak, hogy megfigyelő helyett mindig szerettünk volna inkább megfigyeltnek lenni)
a hajdani 4-es autóbusz
(koncept m. doktor úr emlékére)
visszafordíthatatlan, váratlan események a 4-es autóbusz vezetőjének a 4-es autóbusz vonalát bejáró vasárnapi kirándulásán
a látvány önfeledt félreértelmezési kísérlete
(g. j. filmrendező születésnapjára)
csak egy váratlanul lecsapó őszi ködben leledző, elhagyatott kert csenevész fái között kihúzott, de már lazán lógó, üres, műanyag bevonatú szárítókötelet lát, holott valójában a nyers fehérséggel a képbe olvadó, a kötélen himbálózó fa ruhacsipeszek megkésett, serény szárítása zajlik
Feltehetően
méltán éled fel bensőnkben valamiféle megfoghatatlan gyanú, ha azt látjuk, hogy a férfivécé piszoárjainál két nő szerencsétlenkedik, ezért határozottan hessegessük el elménkből a Marcel Duchamp-ra vonatkoztatható művészettörténeti asszociációkat, és forduljunk bátran szembe a kor valóságos művészeti problémáival.
A szolid báj
Van valami szolid báj abban, hogy az ismeretlen tartótiszt emlékművére kiírt nyilvános pályázat – egyébiránt homályban rejtező, de mégiscsak megmagyarázható okok miatt – rendre meddőnek bizonyul.