„Tulajdonképpen arra gondolok, hogy a cigányság Magyarországon hiába él itt hétszáz esztendeje, most kezd megszületni. Amíg az értelmisége nem jelent meg, legyen az bár egy kis szellemi elit, amely megvalósítja ezt a népet, megírja történetét, lejegyzi dalait, megfesti történetüket, megformálja az üzeneteket, s beviszi őket a kultúra világába, az örökkévalóságba, addig – ez minden más népnél is így van – nem válhat egyenrangúvá a népek közösségében.” (Kerékgyártó István interjúja Péli Tamással, 1993, kézirat)

    „Olyan tiszta magot kell elvetni, ami csíraképes, ami egészséges lombozatot hajthat majd, nem nyomja el az összefonódó, sűrű aljnövényzet… A természet ellen való, ha azt látjuk, hogy az aljnövényzet kerül fentre…” (Orsós Jakab, Közös út – Kethano Drom, 1997)

    „A hatalomnak mindig volt gondja a cigánysággal, és sokáig lesz is még. De a hatalmak változnak, a nemzet marad, s a nemzeten belül nekünk otthon kell érezni magunkat, barátokat kell szereznünk és nem ellenségeket. Még, ha van is ellenségünk, próbáljunk kibékülni önmagunkkal is és másokkal is. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell alkudnunk. Megalkudni nem lehet. De meg kell értetni, hogy egy nemzet, ahol ilyen nagy lélekszámú kisebbség van, s nem törődik vele, az önmaga jövőjét, az önmaga tragédiáját készíti elő. Mert én kötve hiszem, hogy 10 év múlva ez a nemzet ilyen kondícióval, anyagiakra gondolok, hogy egymillió nincstelen embert el fog tudni tartani. Szükség van arra, hogy ezzel a népcsoporttal is úgy viselkedjen a hatalom, úgy fogadja, mint ennek a nemzetnek bármelyik állampolgárát. Hiszek az ember gondolkodásában és az emberi jóságban is.” (Lakatos Menyhért: Barátokat keressünk, ne ellenségeket, Közös út – Kethano Drom, 1995)


    A felelősen és távlatosan gondolkodók többsége megegyezik abban, hogy a rendszerváltozás legnagyobb vesztese a cigányság. Az utóbbi évtizedekben megindult a romáknak az európai életformákba és kultúrába történő integrálódása. Ha azt akarjuk, hogy ez a folyamat ne szakadjon meg, és ne krízisekkel járó leszakadásban folytatódjék, a helyzet mélyreható felmérése, az egész társadalom összefogása és hatékony cselekvés szükséges.
    A Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület ennek a felelősségnek a tudatában készítette el és juttatta el a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz a maga Roma Fejlesztési Programját, amely az egész magyarországi cigány lakosság fejlődését, lakhatási, foglalkoztatási, oktatási és kulturális problémáinak megoldását kívánja szolgálni, és az integrálódás kérdésében magyarországi és összeurópai méretekben egyaránt hasznosítható modellt kíván nyújtani. A Roma Fejlesztési Programból ezen alkalomból elsősorban a kultúra szerepére kívánja felhívni a figyelmet.
    A kultúra önmagában nem tudja megoldani azokat a gazdasági-társadalmi feladatokat, amelyek szükségesek, de a kívánatos felzárkóztatás e nélkül nem mehet végbe. Ezt ismerték fel a roma értelmiség legjobbjai, köztük Péli Tamás, Orsós Jakab, Lakatos Menyhért is, és még sokan mások. Intelmük soha nem volt időszerűbb, mint ma.

Varga Gusztáv	Kerékgyártó István
A Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület elnöke, az Európa Tanács magyarországi romaügyi képviselője	Irodalom- és művészeti kritikus, ny. tudományos főmunkatárs a Közép-európai Művésztelep vezetője